Ha valaki megbánt, akkor arra haragszunk, ez normális érzés. De nem mindegy, hogy mennyire és meddig. A haragtartás és a bosszúvágy ugyanis hosszú távon felemészti az embert – ezért muszáj megtanulnunk megbocsátani.
A hosszú időn át dédelgetett sérelmek komoly pszichés terhet jelentenek és nagy hatással vannak az ember lelki egészségére. Pedig végül aztán mindig kiderül, hogy jobb elengedni a haragot és megbocsátani: meg fogod látni, hogy megkönnyebbülést hoz és kiutat jelent az ellenségeskedés mocsarából. A Harvard Health Publishing szerzője, dr. Tyler VanderWeele mentálhigiénés szakember ehhez ad tippeket.
A haragtartásból csak a gond van
A megbocsátásnak két fajtája van: a tudatos megbocsátás, ami egyszerűen azt jelenti, hogy nem kívánsz többé rosszat a másiknak, és az érzelmi megbocsátás, amikor tudatalatti szinten sem reagálsz már negatívan az adott személyre. Ez utóbbi lenne a cél, de ehhez a nehezebb eljutni, mert ehhez nem elég az elhatározás, hogy beszünteted az ellenségeskedést: ehhez a saját belső énedet is meg kell győznöd arról, hogy többé nem neheztelsz a másikra.
A kutatások szerint a megbocsátásnak rengeteg pozitív pszichés hatása is van: csökkenti a depressziót, a szorongást és a negatív érzelmeket, továbbá növelheti az önbizalmat és az elégedettséget. VanderWeele szerint a férfiakkal többször előfordul, hogy szinte felemészti őket egy rendezetlen konfliktus, lévén ők gyakran úgy érzik, magukban kell tartaniuk az érzelmeiket, illetve nehezen ismerik be, ha valami komolyabban bántja őket.
Öt lépés a megbocsátáshoz
A megbocsátás gyakorlásának egyik leghatékonyabb módszere a dr. Everett L. Worthington amerikai pszichológus által kidolgozott ún. REACH-módszer. A mozaikszó mindegyik betűje egy-egy szükséges lépés kezdőbetűje, ezek magyarul a következők: a sérelem felidézése (recall), empátia (emphatize), ajándékozás (altruistic gift), elköteleződés (commit) és kitartás (hold).
1. Felidézés: Először idézd fel az eseményt, ami a haragodat kiváltotta, és próbáld objektív szemüvegen át megvizsgálni. Tedd félre a saját személyes nézőpontodat és a másikkal kapcsolatos érzelmeidet, ehelyett harmadik félként képzeld magad elé a helyzetet, és gondold át, mi is történt pontosan.
2. Empátia: Képzeld magad a másik fél helyébe, majd gondold végig – anélkül, hogy kisebbítenéd a történtek súlyát –, hogy vajon miért viselkedett úgy, ahogy. Előfordulhat, hogy semmiféle személyes oka nem volt arra, amit tett, hanem egészen más tényezők húzódtak meg a háttérben.
3. Ajándékozás: Nyilván megtörtént, hogy rád haragudott valaki, és aztán megbocsátott. Gondolj bele, mennyire jólesett – olyan ez, mint egy ajándék, amit a másiknak adunk. Gondolj arra, hogy te is adsz egy ilyen ajándékot a másiknak.
4. Elköteleződés: Kötelezd el magad minél aktívabban a megbocsátás mellett. Ha szükséges, írj képzeletbeli levelet a másiknak, amelyben megfogalmazod, miért engeded el a sérelmet, amit okozott, vagy vezess naplót az érzéseidről, esetleg beszélj róluk egy barátoddal.
5. Kitartás: Végül fontos, hogy ha megbocsátottál, tartsd magad hozzá. Ne engedd, hogy ha esetleg újból eszedbe jutnak a sérelemmel kapcsolatos gondolatok, azok elfeledtessék veled, hogy már elástad a csatabárdot.
