Minden párkapcsolatban vannak hullámvölgyek, kisebb-nagyobb viták, jobb és rosszabb időszakok. Mindkettőtök érdeke, hogy megtanuljátok, hogyan tehetitek túl magatokat a nehezebb időszakokon.
Talán tisztában sem vagyunk azzal, hogy mit értünk párkapcsolati sérülés alatt. Stuart Fensterheim klinikai mentálhigiénés tanácsadó a GoodTherapy hasábjain számolt be a munkája során szerzett tapasztalatairól, amelyek segíthetnek abban, hogy meg tudjunk bocsátani a párunknak, magunknak, és egy még erősebb kapcsolatot tudjunk építeni.
Mi az a kapcsolati sérülés?
Egy párkapcsolatban hajlamosak vagyunk bizonyos szerepeket, jellemzőket tulajdonítani a másiknak, majd nap mint nap megpróbáljuk bebizonyítani magunknak, hogy ezek a jellemzők valóban ott vannak a személyiségében. Természetes, hogy olyannak szeretnénk látni a párunkat, aki megvéd minket, akire lehet támaszkodni, aki a világon a legjobban minket szeret. És ezért cserébe mi is megpróbálunk mindent megtenni a szerelmünkért. A szeretet, a barátság és a biztonság lencséjén keresztül nézzük egymást.
De mi történik akkor, ha lehull ez a szemüveg? Ahogy egyre több időt töltünk egy kapcsolatban, úgy jövünk rá szép lassan (vagy gyorsabban), hogy a másik fél sem tökéletes, hogy vannak hibái, és talán nem is pont olyan a személyisége, mint amilyennek látni szerettük volna korábban. Ez a felismerés nem könnyű, sőt esetenként fájdalmas.
A kapcsolati sérülések spektruma rendkívül széles, hiszen nem lehet megmondani, hogy ki mekkora fájdalmat él át ebben a helyzetben. Természetes, hogy ha hazugságon kapjuk a partnerünket, akiben addig megbíztunk, úgy fogjuk érezni, mintha nem is ismernénk őt, és minden addigi szava és tette megkérdőjeleződik.
Különösen pusztító lehet, ha akkor csalódunk a párunkban, amikor valamilyen szükséghelyzetet élünk át. A párkapcsolati sérülés bármilyen nehéz helyzetben előfordulhat, amikor számítunk a partnerünkre, ő viszont nem a vártnak megfelelően viselkedik, például nem tud jelen lenni egy minket érintő egészségügyi helyzetben – műtéten vagy vizsgálaton –, vagy egy közeli hozzátartozónk temetésén, és így nem tudja azt a támaszt biztosítani, amire számítottunk.
Hogyan hat mindez a kapcsolatunkra?
Egyetlen ilyen eset után természetesen nem kell egyből temetni a kapcsolatot, de valahogy meg kell birkóznunk a megélt fájdalommal, csalódással és magányosságérzéssel. De hogyan?
Akkor tudunk boldogok és kiegyensúlyozottak lenni, ha fontosnak és szeretve érezzük magunkat. Ha azonban a kapcsolat sérülése miatt úgy érezzük, hogy nem bízhatunk meg a párunkban és nem számíthatunk rá, az könnyen előhoz korábbi rossz tapasztalatokat akár ebből, akár más kapcsolatainkból, előző éveinkből. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen, hogy belekerüljünk egy negatív érzelmi spirálba és egyre kevésbé érezzük fontosnak és szeretettnek magunkat.
Lehet, hogy könnyen megbocsátasz a partnerednek, de elfelejteni a történteket nem olyan egyszerű. Előfordulhat, hogy úgy érezzük, ha elfelejtjük a sérülést, azzal újabb kockázatot vállalunk és megint csalódni fogunk.
Újjáépíteni, ami összedőlt
Az, hogy változtassunk a helyzeten, időbe telik, és fontos, hogy a munkában mindkét fél részt vegyen, hiszen közös érdek és feladat a kapcsolat megerősítse azon a ponton, ahol a törés történt.
Az első és talán az egyik legfontosabb lépés az őszinte bocsánatkérés. Fontos, hogy a partnerünk valóban megértse és belássa, hogy fájdalmat okozott, valamint biztosítson arról, hogy meg is bánta. Csak akkor leszünk képesek együtt dolgozni a korábbi hibákon, ha a megbántott fél valóban úgy érzi, a másik bocsánatkérése őszinte volt.
Ahhoz, hogy meg tudjunk bocsátani, látnunk kell a változást. Egy-egy pozitív eset sajnos nem elég ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, hogy a párunknak valóban fontosak vagyunk, hiszen a köztes időkben könnyen előtörhetnek a korábbi rossz érzések. Nehéz nem fenntartásokkal kezelni a változásokat, hiszen a sérülés rengeteg fájdalmat okozott.
El kell-e felejteni a kapcsolat sérüléseit?
Fensterheim szerint semmiképp. Nem kell hetekkel később is büntetni a másikat az általa elkövetett hibák miatt, de ne tegyünk úgy, mintha nem történt volna meg. Ha valóban megértette a partnerünk, hogy mivel okozott nekünk fájdalmat, akkor valószínűleg törekedni fog arra, hogy a jövőben ne kövessen el hasonló hibát. Konfliktusainkból, hibáinkból sokat tanulhatunk, ezek segítenek abban, hogy ne a korábbi minták szerint reagáljunk.
Egy párkapcsolat kemény meló, minden nap dolgozni kell érte. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, illetve hogy a korábbi hibáinkból tanulva együtt építsünk egy jobb, erősebb kapcsolatot.
