Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Holland kutatók szerint a hosszú élet titka nem más, mint napi hatvan perc testmozgás – legalábbis, ha nő vagy.
Régóta köztudott, hogy a rendszeres testmozgás és az aktív életforma sokat segít, hogy minél tovább élhessünk. Holland tudósok egy nemrég publikált kutatásban – melyet a ScienceDaily szemléz – kifejezetten a hölgyekre koncentráltak, és megállapították, hogy a nők esetében átlagban napi hatvanpercnyi sportolás szükséges ahhoz, hogy valaki elérhesse a kilencvenéves kort. Az eredmények azt is megmutatták, hogy sokat számítanak a magasság- és testsúlybeli különbségek abban, hogy ki milyen hosszú életre számíthat.
Napi egy óra sport éppen elegendő
Az elmúlt évtizedek során a legtöbb nyugati országban emelkedett a várható élettartam, azonban az egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód egyre szélesebb elterjedésének hatására manapság inkább egy helyben állnak a mutatók. Régóta köztudott, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, melyre különböző hormonális, örökletes és életmódbeli okokban rejlik a magyarázat. A legtöbb korábbi kutatás azonban, mely a testsúly, a fizikai aktivitás és hasonló tényezők alapján vizsgálta az egyes személyek várható élettartama közötti különbséget, elsősorban a férfiakra koncentrált, ezért is döntöttek úgy a Maastrichti Egyetem kutatói, hogy feltárják, milyen okok játszhatnak szerepet abban, hogy a hölgyek betölthetik-e kilencvenedik életévüket.
A kutatásban elsősorban a magasság, testsúly és az aktív életmód tükrében igyekeztek megvizsgálni a tudósok azt, hogy valaki milyen eséllyel ér meg hosszabb életkort, illetve arra kerestek válaszokat, vajon milyen eltérések mutathatók ki a nők és a férfiak között ezen a téren. Az egyetem munkatársai egy több mint harminc éven át tartó országos kutatás eredményeit vették alapul, melyben 1986 óta több mint 120 ezer, akkor 55 és 69 év közötti holland férfi és nő életvitelbeli szokásait vették górcső alá a szakemberek. Az alanyokat kifaggatták mindennapi rutinjukról, arról, hogy milyen aktív tevékenységeket végeznek szabadidejükben (a kutyasétáltatástól a kertészkedésig), mennyit sportolnak, biciklivel járnak-e munkába, továbbá felmérték fizikai kondíciójukat, azok esetében pedig, akik képet tudtak adni fiatalkori egészségi állapotukról, összehasonlították a kapott eredményeket az akkori jellemzőikkel.
A válaszadókat három kategóriába sorolták a szakemberek aszerint, hogy mennyi testmozgást végeznek egy nap: fél óránál kevesebbet, fél és egy óra között, vagy pedig egy óránál többet, továbbá figyelembe vették az olyan tényezőket, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozási szokások, vagy az adott személy iskolázottsága és társadalmi helyzete. Ezután nyomon követték az alanyokat egészen kilencvenéves korukig, illetve halálukig – amennyiben az korábban következett be. Az eredmények azt mutatták, hogy a részt vevő férfiak mintegy 17 százaléka, 433 fő, a nők esetében pedig 34 százalékuk, 944 személy érte meg kilencvenedik születésnapját.
De csak a nőknek
Az érdekes tanulságok abból adódtak, hogy kiderült, a nők esetében nagyban meghatározzák fizikai jellemzőik, elsősorban magasságuk és testsúlyuk annak esélyét, hogy elérik-e a kilencvenéves kort, míg a férfiaknál hasonló tényezők nem játszottak szerepet ugyanebben. Általánosságban a magasabb és karcsúbb hölgyek, illetve azok, akik húszéves koruk óta nem szedtek fel jelentősebb súlyfelesleget, tovább éltek, mint kevésbé szerencsés társaik. A statisztikák alapján továbbá a 175 centinél magasabb nőknek 31 százalékkal nagyobb esélyük volt a kilencvenedik életév betöltésére, mint a 160 centinél alacsonyabb résztvevőknek.
Míg a rendszeres fizikai aktivitás a férfiak esetében is növelte a hosszabb élet esélyét, a nőknél jelentősen nagyobb eltérés volt kimutatható ilyen téren. Az adatok szerint azok a nők, akik napi fél-egyórás testedzést végeztek, átlagban 21 százalékkal esélyesebbek kilencven évig élni, mint azok, akik ennél kevesebbet mozognak. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a napi szinten hatvan percnél több testmozgásra fordított idő már negatív irányba fordította a mutatókat.
Mivel a kutatás pusztán előzőleg készített felmérések adatainak elemzésén alapult, az abból nyert összefüggések okait nem sikerült egyelőre feltárniuk a tudósoknak. Mindemellett a vizsgált adatok nem tekinthetők minden tekintetben helytállóknak, hiszen a válaszadók saját maguk számoltak be életmódjukról és fizikai állapotukról, nem pedig mérések alapján nyerték őket a szakemberek. Mindenesetre a résztvevők nagy száma és hasonló életkora arra utal, hogy valóban lehet összefüggés a vizsgált jellemzők és a magas életkor megérésére való esélyeink között. A legérdekesebb tanulság – melyet korábban már említettünk –, hogy a férfiak esetében semmilyen korreláció nem volt kimutatható a testmagasság, testsúly és a várható élettartam között. Ugyanakkor a különböző életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholizmus, mozgáshiány stb.) hasonlóképp befolyásolták esélyeiket, mint hölgy társaikét.
