Tegyük fel, hogy munkával akartad indítani otthon a napot. Sikerült is időben felkelned, amikor rájössz, hogy nincs elég tej, nem tudsz kávét inni. Felettébb idegesítő, igaz? Egy új tanulmány szerint azonban nem kell kétségbe esned: a kávé akkor is serkentőleg hat, ha csak a képzeletedben jelenik meg.
Az általunk fogyasztott ételek-italok nemcsak táplálnak és kellemes érzésekkel töltenek el minket, hanem a pszichés folyamatainkra is hatnak, befolyásolják a gondolkodásunkat. Eugene Chan és Sam Maglio kanadai kutatók vizsgálatából – amelyről a Research Digest is beszámolt – az is kiderül, hogy a kávézás és az éberség közötti kapcsolat annyira erőssé vált a kultúránkban, hogy nem is feltétlenül kell innunk a keserű nedűből ahhoz, hogy fókuszáltabbak legyünk.
Elég, ha olvasol a kávézásról
Chan és Maglio több vizsgálatot is folytattak hipotézisük tesztelésére. Az egyik kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy kávézáshoz vagy teázáshoz kapcsolódó reklámszlogeneket gyártsanak. Egy másik kutatásban pedig fiktív híreket olvastak a vizsgált személyek a kávézás vagy a teázás egészségre gyakorolt áldásos hatásairól. Ezt követően megkérdezték őket, hogy mennyire érzik ébernek, energikusnak, izgatottnak magukat, illetve a pulzusukat is megmérték. Azt találták, hogy a kávés csoportoknak szignifikánsan magasabb volt a fiziológiai izgalmi szintje, mint azoknak az embereknek, akiket a teázásra emlékeztettek.
A figyelmedet akkor is összerántja, ha az ízlelőbimbóidat nem
A személyek egy olyan kérdőívet is kitöltöttek, ami a gondolkodási stílusukat mérte. Ennek keretében különböző tevékenységeket kellett csoportosítaniuk: például el kellett dönteniük, hogy amikor valaki listát készít, az szerintük a szervezettnek lenni (absztrakt stílus) vagy a dolgokat leírni (szó szerinti, konkrét stílus) kategóriával jellemezhető-e jobban. Azok az emberek, akik a kávézásra voltak előfeszítve, gyakrabban adtak konkrét válaszokat a besoroláskor.
Hatásos lehet, ha megnézel egy akciófilmet
A kutatók szerint a gondolkodási stílus megváltozása a megnövekedett izgalmi szintnek tudható be. Ezt azzal igazolták, hogy nagyon hasonló eredményeket kaptak a kognitív folyamatokat mérő teszten, amikor egy másik vizsgálatban egy akciófilmből vett jelenetet nézettek meg a vizsgált személyekkel, ami – összehasonlítva egy másik film részletével – emelte az aktivációs állapotukat.
Más kultúrában is hasonlóan működik?
Chan és Maglio Kanadában élő bevándorló személyekkel is végzett vizsgálatokat, azonban a Kínából, Japánból, illetve Koreából érkező emberek kapcsán a kávéra gondolás hatása nem mutatkozott hatásosnak. Ez valószínűleg azért van, mert az ázsiai kultúrákban nem az energetizáltsággal, tettvággyal, fókuszáltsággal kapcsolatos asszociációk erősödtek meg a kávézás körül, illetve sokkal népszerűbb a teázás, amit élénkítésre is használnak.
Miért jó egy ilyen kutatás?
A szerzők nem foglaltak állást abban, hogy előnyösek-e a kávézásra gondolás hatásai, vagy sem. Valószínűleg kontextusfüggő, hogy mikor van szükségünk nagyobb izgalmi szintre. A mért különbségek ráadásul eléggé kicsik voltak, illetve azzal is lehetne érvelni, hogy a teázás csökkenti az aktivációs állapotunkat, valamint az vezet absztraktabb gondolkodáshoz. A kutatók is elismerik, hogy az eredményeik megerősítése, az összefüggések további tisztázása még sok jövőbeni vizsgálatot igényel. Addig jó pár csésze kávét meg fogunk még inni, persze mértékkel.
