A legjobb trükk, ha nem bírod a szemkontaktust

Olvasási idő kb. 3 perc

Nézz a szemembe, ha hozzád beszélek! – hangzott az autoriter felszólítás, miközben a felnőttek arra neveltek minket, hogy a szemkontaktus felvétele udvariasságot, tiszteletet, őszinteséget fejez ki. Ám sokak számára a másik szemébe nézni túl intenzív, zavarba ejtő, kényelmetlen. Egy új kutatás most számukra is jó hírekkel szolgál.

Kisgyermekkorunktól kezdve arra tanítanak minket, hogy nézzünk a másik szemébe, amikor mondunk neki valamit. Pszichológiai kutatások szerint azokat a személyeket, akik gyakran létesítenek szemkontaktust, kompetensebbnek, megbízhatóbbnak, intelligensebbnek tartják. A szemkontaktusra való érzékenységünk nagyon korán elkezdődik: már a kétnapos újszülöttek is azokat az arcokat szeretik nézni, amik visszanéznek rájuk. Persze vannak kivételek.

#1 Amikor a szemkontaktus felvétele nehéz

Számos olyan állapotot ismerünk, amikor a szemkontaktus egyszerűen túlingerlést jelent az idegrendszer számára. Egy koraszülött csecsemő például nem azért fordul el tőlünk, mert nem kíváncsi ránk vagy elutasít minket, hanem mert védi a fejletlen neurális rendszerét a túlságosan intenzív ingerektől. Autizmussal élő gyerekek sem azért kerülik a szemkontaktust, mert udvariatlanok, hanem mert nem igazán értik a dolog jelentőségét az emberi kapcsolatokban, hiszen számukra komoly nehézséget okoz, hogy mások tekintetéből mentális állapotaikra, szándékaikra következtessenek.

Egy japán kutatás pedig azt találta, hogy nehéz kognitív feladatokban gyengébben teljesítünk, ha közben egy másik ember szemébe kell néznünk. Így a legtöbb felnőtt megtanulta, hogy a beszélgetés bizonyos szakaszaiban máshova irányítsa a tekintetét. Nehéz a másik szemébe néznünk akkor is, ha fáradtak vagyunk, illetve szorongunk. A téma kiterjedt szakirodalmából az is kiderül, hogy a szemkontaktus ideális hossza 3,3 másodperc. A tekintet túl hosszú fenntartása inkább pszichopata vonás

A szemkontaktus felvétele szorongást kelthet. Ne erőltesd!
Fotó: Malombra76 / Getty Images Hungary

#2 Mit gondolunk arról, aki nem néz a szemünkbe?

Tanulmányok sora mutatta ki a szemkontaktus jelentőségét: hajlamosak vagyunk például jobban emlékezni azoknak az embereknek az arcára, akikkel összetalálkozott a tekintetünk, ráadásul az ő örömüket vagy dühüket erősebb érzelemnek tartjuk. Azokról a személyekről azonban, akik nem néznek a szemünkbe, sokszor azt gondoljuk, hogy kevésbé őszinték vagy lelkiismeretesek, pedig ez koránt sincs így.

Egy friss kutatás most segítséget nyújt mindazoknak, akiknek problémája van a szemkontaktus felvételével. Egy egyszerű trükkel bárki jó benyomást kelthet beszélgetőpartnerében. 

Időnként védjük magunkat a külső ingerektől
Fotó: Dimitri Otis / Getty Images Hungary

#3 A szemembe nézel vagy az arcomra?

Hajlamosak vagyunk akkor is azt gondolni, hogy a másik ember a szemünkbe néz, amikor ez nincs így. Ez derült ki Shane Rogers és munkatársai kutatásából, akik közel 100 egyetemistával végeztek vizsgálatokat. A résztvevők egyenként beszélgettek a kísérletvezetővel, a 4 perces interakció rövid ismerkedős kérdéseket tartalmazott. A diskurálás során a felek olyan szemüveget viseltek, ami végig követte a szemmozgásukat.

A diákok felével nagyon sok szemkontaktust igyekezett felvenni a kutató: az idő 77 százalékában a szemüket nézte, ami a kísérlet egész idejének 52 százalékában talált viszonzásra. A többi hallgatóval ugyanolyan közvetlen stílusban beszélgetett, de a szemkontaktust kb. 25 százalékra csökkentette, helyette inkább a száj körüli régióra fókuszált a tekintete. Az egész párbeszéd során az idő mindössze 3 százalékában valósult meg szemkontaktus ebben a vizsgálati feltételben.

A beszélgetést követően arról kérdezték az egyetemistákat, hogy szerintük hányszor próbált szemkontaktust felvenni velük a kísérletvezető, és azt is értékelhették, hogy mennyire érezték jól magukat a beszélgetés közben. A kapott eredményekre azonban senki nem számított. 

Elég, ha az arca irányába nézel
Fotó: Deagreez / Getty Images Hungary

#4 Bemutatjuk a szemkontaktus-illúziót

A vizsgálatkor ugyanis nem mutatkozott különbség a két csoport válaszaiban: a kísérletvezető viselkedésétől függetlenül ugyanannyi szemkontaktust észleltek, illetve ugyanannyira élvezték a rövid beszélgetést. Egy ismételt kísérlettel azt is ki tudták zárni a kutatók, hogy maga a szemüveg akadályozta volna a személyeket a tekintet irányának megítélésében.

Kiderült, hogy a szemkontaktus érzetét nem az kelti, ha konkrétan a szemünkbe néznek: az illúzió akkor is létrejön, ha az arcunk irányába tekint valaki. Ez pedig megkönnyebbülést jelenthet mindenkinek, aki szorong a szemkontaktus felvételétől: lehet csalni egy kicsit.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.