Téged is úgy neveltek, hogy különleges vagy? Még mindig vársz arra, hogy ez egy szép napon kiderül, és onnantól kezdve minden más lesz? Ne ess ebbe a csapdába! Ahogyan a napjaid telnek, úgy fog eltelni az életed is. Most egy új kutatás segít, hogyan tedd jelentéstelibbé.
A történelem folyamán minden kultúrában filozófusok, tudósok, művészek és laikus emberek egyaránt igyekeztek választ adni arra a kérdésre, hogy mi az élet értelme. A modern kori információrobbanás, a technológiai vívmányok által diktált gyors tempó, a választási lehetőségek tömkelege manapság még nyomasztóbbá teszik az egzisztenciális témákkal való szembenézést. Ráadásul az élet értelméről való gondolkodás a legtöbb ember számára túl absztraktnak tűnik, semhogy saját magára vonatkoztatva tudja megválaszolni.
Pedig a létezés értelmére való törekvés az emberi lények elsődleges motivációja Viktor Frankl, a logoterápiás irányzat (logosz=cél) megalapítója szerint. Ahogy fogalmazott:
„Az ember csak akkor fordul önmaga felé, csak akkor gondol túl sokat önmagára, ha nem találja azt az értelmet, mely az életét »megélésre méltóvá« tehetné.”
Kutatások sora is bizonyította, hogy a jelentésteliség megtapasztalása növeli a pszichés jóllétünket, segít megküzdeni a stresszel, illetve a testi egészségünkre is pozitív hatással van. De hogyan érhetjük el, hogy értelmes legyen az életünk, ne a mókuskerék ismétlődő köreiben végezzük? Egy új tanulmány visz minket közelebb a megoldáshoz.
#1 Te mit priorizálsz az életedben?
Pninit Russo-Netzer, a logoterápia izraeli képviselője úgy tartja, hogy a jelentésteliség megtapasztalása nagyon is konkrét kérdés tud lenni: arról szól, hogy mit kezdünk az életünkkel, milyen prioritásaink vannak, miként töltjük az időnket akár otthon, a munkahelyünkön, egyedül, másokkal, versengve vagy a társainkat segítve. Russo-Netzer kifejlesztett egy rövid kérdőívet, mely azt méri, hogy valaki mennyire keres jelentésteli tapasztalatokat a mindennapi életében. Ezt a törekvést a jelentés priorizálásának nevezte el.
Azok az emberek, akik a jelentést priorizálják, hajlamosak egyetérteni például a következő kijelentésekkel. „Úgy szervezem a napomat, hogy tükrözze azokat az értékeket, amelyek jelentéssel bírnak számomra”. „Számomra jelentéssel bíró tevékenységeket vonok be az életembe akkor is, ha ezek erőfeszítést igényelnek”. Mondjuk, az illető könyvet ír, támogatja embertársait, vagy egy jó ügy érdekében önkénteskedik.
A kutató arra volt kíváncsi, hogy a jelentés priorizálásának szintje miként függ össze a jelentésteli élmények megtapasztalásának gyakoriságával, illetve a lelki jóllét különböző mutatóival.
#2 Nem elég gondolkodni, cselekedni kell
Russo-Netzer közel 400 főt vont be két egymást követő vizsgálatába. Azt találta, hogy azok a résztvevők, akik mindennapi tevékenységeken keresztül priorizálják a jelentés megélését, értelmesebbnek tartják az életüket, kevesebb negatív és több pozitív érzelmet élnek át. Ezek az emberek gyakrabban éreznek hálát, boldogságot, körükben magasabb az élettel való elégedettség, illetve a koherenciaérzés (optimizmus és kontroll). Azok a személyek azonban, akik kutatják ugyan az élet értelmét, de a hétköznapjaikban nem tesznek semmit a jelentés megtapasztalásáért, nem rendelkeznek ilyen jó mutatókkal. Nem elég tehát csak abban reménykedni, hogy egy nap rájövünk az élet értelmére, hanem tudatosan jelentésteli cselekvéseket érdemes választanunk a mindennapokban.
#3 A jelentésteli vagy a pozitív élmények számítanak igazán?
Sok ember úgy akar boldog lenni, hogy folyamatosan jól érzi magát. Az érzelmeink kontrollálása helyett azonban sokkal fontosabb, hogy a tevékenységeinkkel kapcsolatban legyünk tudatosak. Hagyjuk a boldogsággal kapcsolatos megszállottságot, szervezzük a napunkat úgy, hogy kellemes, örömet okozó tevékenységek is helyet kapjanak benne. Ezt a megközelítést a pozitivitás priorizálásának nevezik a fogalom megalkotói, Lahnna Catalino és munkatársai. Kutatások szerint míg a pozitivitás priorizálása inkább a depresszív érzések csökkenésével jár együtt, addig a jelentés priorizálása hosszú távon biztosítja a hála és az élet értelmének érzését, így a kettő életszemlélet kombinálása lehet a leginkább célravezető.
#4 Hogyan élhetünk értelmes életet?
A lelki jóllétünk nem valami, ami megtörténik velünk, hanem azon múlik, hogy miként építjük fel a mindennapi életünket. Csak te vállalhatsz felelősséget azért, hogy kikkel tartasz kapcsolatot, milyen döntéseket hozol, milyen tevékenységekbe kapcsolódsz be. A személyes értékeidet pedig nem elég hangoztatni: azokra a dolgokra fordíts időt, amik igazán számítanak neked. A családod a legfontosabb, de alig játszol a gyerekeiddel? Imádod a művészeteket, de mindig csak halogatod, hogy alkoss valamit? Változtass ezen.
Ne az órád, hanem az iránytűd határozza meg az életedet!
Stephen Covey író kijelentése arra utalhat, hogy a hétköznapi kötelességek, a rutinszerűen végzett tevékenységek okozta kiüresedett létállapotot váltsa fel egy olyan működésmód, amely az általad vallott értékekkel összhangban történik. Persze mindig lesznek olyan tevékenységek, amikhez nem annyira fűlik a fogunk, de el kell végeznünk őket (pl. ki kell takarítani a lakást). Ilyenkor érdemes emlékeztetni magad arra, hogy milyen nagyobb célt szolgál ez a cselekedet (pl. egy tiszta otthonban kellemesebben tudok időt tölteni a hozzám látogató szeretteimmel).
Az pedig, hogy miként éled az életedet, csakis rajtad múlik, még akkor is, ha más emberekkel összefonódott a sorsod, ezért leleményesebbnek kell lenned, ha változtatni akarsz. A nagybetűs élet azonban már javában zajlik – ne hagyd, hogy elmenjen melletted.
