Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre több hangsúlyt kapnak a médiában a férfiakat érintő betegségek, melyek esetében – mivel az „erősebb nem” tagjai hajlamosabbak rá, hogy magukban tartsák egészségügyi problémáikat –, érdemes felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy idejében kezeltessük őket. Ezek közé tartozik a hererák kockázata is.
Dr. Aditya Bagrodia, a Texasi Egyetem urológusa szerint érdemes jobban odafigyelnünk a betegségre, mely, habár a teljes lakosság körében viszonylag kisebb számban fordul elő – az Államokban évente kb. 9000 esetet diagnosztizálnak, hazánkban kb. 400-at –, leggyakrabban a 15 és 40 év közötti férfiakat támadja meg. A szakértő szerint a hererák kialakulását az örökletes hajlamon túl elsősorban különböző, például a pubertáskort követő hormonális változások idézik elő, ezért jelentkezik különösen nagy számban a fiatal férfiaknál.
Mire érdemes odafigyelnünk?
A betegség viszonylag könnyen kezelhető, de természetesen csak akkor, ha időben észreveszik az orvosok, még mielőtt átterjedhetne szervezetünk más részeire. Éppen ezért érdemes odafigyelnünk az esetleges tünetekre, és idejében szakemberhez fordulnunk – világít rá Bagrodia, aki szerint az egyik fő probléma, hogy az érintettek, a különböző nemi betegségekhez hasonlóan, szégyellik egészségi gondjaikat, ezért nem mernek segítséget kérni.
A hererák elsődleges jelei:
- Fájdalommentes duzzanat, illetve egy nagyjából borsószem méretű csomó valamelyik herénkben.
- Nehéznek érzett herezacskó.
- Tompa fájdalom ágyékunkban vagy herezacskónkban.
- Az emlők, vagyis mellünk túlérzékenysége vagy megduzzadása.
A hererákkal diagnosztizált páciensek mindössze tíz százaléka érez fájdalmat magában a herében. Miután a betegség testünk más részeire is átterjedt, érezhetünk fájdalmat a hátunkban, duzzanatot nyaki nyirokcsomóinkban, nyomást a mellünkben, esetleg nehezebben kapunk levegőt, vagy köhögünk.
Különösen fogékonyak lehetünk a betegségre, ha családunkban előfordult hererákkal kezelt személy, vagy, ha minket magunkat kezeltek korábban vele, illetve, ha valamelyik herénk nincs rendesen leereszkedve. Emellett a nemzőképtelen férfiak is jobban veszélyeztetve vannak, habár maga a betegség nem okoz sterilitást. A statisztikák szerint a fehér bőrű férfiak esetében nagyobb a hererák előfordulásának esélye, mint fekete vagy ázsiai társaiknál – földrajzilag a heréinket megtámadó rosszindulatú daganat a skandináv országokban fordul elő egyébként a leggyakrabban.
Dr. Bagrodia szerint sokat számít a korai felismerés, hiszen ekkor még egy egyszerűbb műtéttel eltávolítható a daganat, míg később, ha a betegség már jobban elharapódzott bennünk, különböző sugárkezeléseken, kemoterápián és több operáción kell átesnünk a gyógyulás érdekében. Ha a fentebbi tünetek valamelyikét észleljük magunkon, érdemes azonnal felkeresnünk egy szakembert.
