Az emberek is érzékelik a Föld mágneses mezejét?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Föld mágneses mezejének érzékelése több állatfajnál is megjelenik, azonban általában úgy gondoljuk, hogy az ember már nem rendelkezik ezzel a képességgel.

A New Atlas beszámolója alapján ez azonban nem feltétlenül igaz. Egy friss kutatás eredményei szerint ugyanis az emberi agy hullámai reagálnak a mágneses mező változásaira.

Mégsem kopott ki belőlünk a képesség? 

Többek között a méhek, a madarak, a denevérek, valamint a bálnák és a delfinek és érzékelik a Föld mágneses mezejének változásait. Tudomásunk szerint az emberek már nem képesek erre anélkül, hogy ne építenének be valami szuper eszközt az agyukba. Vannak azonban tudósok, akik nem értenek ezzel egyet, és úgy vélik, hogy bizonyos mértékben még rendelkezünk ezzel a adottsággal, ám ezt eddig senki sem tudta megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani.

A kutatás során Joseph Kirschvink és csapata 34 különböző korú és etnikumú ember agyát vizsgálta. Mivel a mágneses mező érzékelése minden esetben tudatalatti lenne, a résztvevők fejére 64 elektródát rögzítettek, amelyek segítségével az agyhullámokat vizsgálták, különös tekintettel az alfahullámra, ami magas, ha az ember nem összpontosít semmire, de gyorsan lecsökken, ha valami felkelti az egyén figyelmét.

Egyelőre nem túl meggyőzőek az eredmények
Fotó: John M Lund Photography Inc / Getty Images Hungary

Még mindig nem egyértelmű

Az elképzelés, miszerint az alfahullám erősödik a mágneses mező hatására, a kutatók szerint bizonyítaná, hogy az emberek is képesek érzékelni a Föld mágneses mezejének változásait. Annak érdekében, hogy minden más, az agyhullámokra hatást gyakorló tényezőt kizárjanak, a résztvevőket egy órára sötét szobába zárták.

A kutatók aktiválták a mágneses mezőt a szobában, majd az agyi hullámokat figyelték. Annak ellenére, hogy mindent megtettek a külső tényezők kizárásáért, a mágneses mező bekapcsolását követően a résztvevők alfahullámai nagyon gyorsan lecsökkentek, esetenként 60 százalékkal is.

Az eredmények alapján az agy aktívan feldolgozza a kapott információt, azonban figyelmen kívül hagyja azt. A csapat szerint ez bizonyítja, hogy az ember is képes érzékelni a Föld mágneses mezejét, azonban nem érik be ennyivel: a következő lépés a mágneses mező tudatos észlelésének vizsgálata lesz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.