Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a 60 százalékot is meghaladhatja. A horkolás nemcsak a horkoló számára lehet egészségtelen, hanem azokra nézve is, akik éjjelente közelről hallgatják, hiszen ők sem tudják kipihenni magukat. De mitől alakul ki, mit tehetünk ellene?
A jelenség mögött állhat orrsövényferdülés, orrpolip, egyéb orrmelléküreg-gyulladások, allergia, elhízás, reflux vagy akár más, neurológiai betegség is. Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze elmondja, mit tehetünk a pihentetőbb, horkolásmentes alvásért.
Miért horkolunk?
Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágy szájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőttkorban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét. A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik a horkolás, mivel csökken a lágy szájpad szövetének rugalmassága.
Hogyan horkolunk?
Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkol az ember, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, hanem betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog. Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár, mely az éjszaka folyamán többször is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.
Miért káros a horkolás?
Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes a munkavégzés, valamint a közlekedés szempontjából. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedők esetében csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény emellett az is, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktusra, a magas vérnyomásra és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák akár tízszeres rizikóval is előfordulhatnak.
Mit tehetünk ellene?
Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszaka többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentrációcsökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, feltétlenül szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, mellyel kiderül, hogy van-e szükség komolyabb – úgynevezett poliszomnográfiás – vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.
Amit mi is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágy szövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, ám olyan csodaszerek nem, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében.
Gyermekeknél például az orrgaratmandula, szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást. Biztató eredményei vannak a különféle rádiofrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkoláskor kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolást gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.
