Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Snapchat és társai teljesen megváltoztatták a képet, ahogyan saját magunkat látjuk.
Gyakran mondják, hogy te sosem látod úgy magad, ahogyan mások téged, és ebben még a tükör vagy egy fénykép sem feltétlenül segít. Az viszont egészen biztos, hogy az agyonfilterezett szelfik csak rontanak a helyzeten. Annyira, hogy már a testképzavar egy speciális formája is megjelent az orvostudományban, ez pedig a Snapchat-diszmorfia. Egyre több pszichológus próbál segíteni azokon, akik nem feltétlenül fogadják el, hogy a szelfijük nem a valóságot tükrözi.
Szépítőfunkció nélkül gyakorlatilag már nem lehet telefont kapni. Persze lehet azt mondani, hogy mindenki saját maga dönti el, hogy ezeket használja-e, vagy éppen milyen mértékben használja, de biztos, hogy mindenki belefutott már a közösségi oldalakon olyan fotóba, ahol gyakorlatilag felismerhetetlenségig finomultak a vonások, természetellenesen rózsaszín árnyalatú lett a másik arca, vagy irreálisan nagy a szeme, arról nem is beszélve, ahol lehetőség van az arcot is soványítani, esetleg a szem alatti karikákat eltüntetni.
Mi az a diszmorfia, és hogy jön ide a Snapchat?
Az, hogy az emberek elégedetlenek a külsejükkel, szeretnének változtatni rajta, mindennapos jelenség. Abban sincs semmi, ha néha kicsúszik a szánkon, hogy olyan testet szeretnénk, mint egy szupermodellé, vagy hogy olyan dús hajzuhatagot, mint a barátnőnké. A gond akkor kezdődik, amikor ez az érzés kóros méreteket ölt. A hibás testkép, az állandó elégedetlenség bizonyos testrészekkel vagy a hibásnak vélt testrész rejtegetése sokszor az állandó szorongással és az élettér beszűkülésével jár együtt.
A Snapchat-diszmorfiáról először dr. Tijion Esho írt, azokat jellemezte ezzel, akik a valamilyen arcretusáló programon átfuttatott kép után szeretnének pontosan olyan arcot, amilyet a program kreált nekik. Ők azok, akiknek elég nehéz elmagyarázni, hogy a plasztikai sebész nem tud tökéletes, pórusmentes bőrt vagy nagyobb szemeket műteni. „Néhányan a szelfijükkel mennek a plasztikai sebészekhez iránymutatásként használva azt, mások kifejezetten ragaszkodnak ahhoz, hogy a végeredmény pontosan olyan legyen, mint a fotón, hiába, hogy az egy irreális, elérhetetlen vágy” – mondja Esho.
A nem normális lett a normális
Dr. Wassim Taktouk beszámolója szerint is az irreális pólusmentes, mesterségesen soványított arc bár nem természetes, mindenki tudja, hogy nem valós, mégis ilyenre vágynak. „Ezek a programok első körben gyönyörű bőrszínt adnak a képen, majd eltüntetik a vonásokat, a nevetőráncokat és az orrkörnyéki ráncokat, amik az emberi arc természetes vonásai, senkinek sem olyan az arca, amin ilyenek nincsenek, hiszen ezek sima mosolyvonalak, gyerekeknél is láthatóak. Sokan azzal jelentkeznek, hogy szeretnének nagyobb szemet, sőt az a kívánságuk, hogy a szem belső zugánál a könnycsövecskéket tüntessék el” – meséli, milyen képtelen testképideálokkal találkozik a munkája során.
Az Instagramon keresnek plasztikai sebészt is
Dr Taktouk fenn van az Instagramon is, rengetegen onnan találnak rá, és keresik meg a kérésekkel. Nagyjából úgy lehet ezt elképzelni, mint mikor az ember fodrászt keres, és megnézi néhányuk munkáját, majd ha tetszik neki, bejelentkezik egy hajfestésre vagy egy néhány centivel rövidebb hajra. Az orvos szerint hozzá nagyjából ugyanígy jelentkeznek be az emberek annak ellenére, hogy egy sebészeti beavatkozás nem visszafordítható. „Egy 20 éves lány olyan videóval érkezett, amin egy ufós Snapchat-filter volt éppen az arcképén, és azt mondta, hogy ezen a videón tetszik neki az orra, ilyet szeretne kérni. Elmondtam neki, hogy az eredmény sosem lesz ilyen, és megkértem, hogy a szüleivel jöjjön vissza a következő konzultációra” – mesélte az orvos, aki ma már nem is fogad olyan pácienseket, akik a húszas éveik elején járnak.
A probléma létezik, és súlyos
Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstrukciós Sebészeti Akadémia 2017-ben tett közzé egy felmérést, amely szerint a megkérdezettek 55 százaléka azért szeretett volna plasztikai beavatkozást, hogy jobban nézzen ki a szelfiken, ez az arány az előző évben még csak 13 százalék volt. A plasztikai sebész szerint sokan érkeznek olyanok, akik társkereső oldalra töltenek fel egy szemmel láthatóan szétfilterezett képet olyan végeredménnyel, ami nemhogy nem természetes, de nem is emberi, aztán mikor többször megkapják a randipartnertől, hogy a valóságban nem is úgy néznek ki, ahelyett, hogy egy valóságos képet töltenének fel, inkább a sebészhez fordulnak, hogy legyen olyan az arcuk, mint a képen.
De sokan az állásinterjúk vélt sikere miatt döntenek a beavatkozás mellett. Szintén aggasztó szám, hogy egy másik vizsgálat szerint mindössze az emberek 60-65 százaléka ismeri fel a manipulált képet, vagyis sokaknak már fel sem tűnik, hogy olyan arc vagy bőrtónus nem létezhet. Ez pedig nyilvánvalóan azt eredményezi, hogy megváltoznak az elvárások, amikhez egyre többen akarnak igazodni, ettől pedig még jobban torzulnak az elképzelések, és a beavatkozásra jelentkezők is egyre fiatalabbak, akik talán már alkoholt és cigarettát vehetnek, szavazhatnak is, és úgy gondolják, ezzel együtt a testüket is megváltoztathatják.
