Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az elmúlt években bővültek ismereteink, még ma sem pontosan tisztázott, hogy mi vezet a sokízületi gyulladás, vagyis a rheumatoid arthritis kialakulásához. A közvélekedés szerint reumatológiai problémája csak az idősebb korosztálynak lehet, valójában egyes ízületi gyulladások már gyermekkorban is megjelenhetnek. Fontos a betegség korai felismerése, ugyanis a tünetek tartós fennállása az ízületek súlyos károsodásához vezethet.
A rheumatoid arthritis az egyik leggyakoribb gyulladásos reumatológiai betegség, amely rendszerint éveken, évtizedeken, vagy akár egy egész életen át fennállhat. Kialakulásához genetikailag meghatározott fogékonyság, külső környezeti hatások és bizonyos fertőzések is hozzájárulhatnak. Egyértelműen igazolt a dohányzás káros hatása is, és gyakran nagy lelki trauma, illetve fokozott stressz előzi meg az ízületi gyulladás kialakulását, mely annak következtében alakul ki, hogy az immunrendszer tévesen idegennek véli a saját szervezet alkotóelemeit.
Nem csak kezek és lábak, nem csak idős emberek
A rheumatoid arthritis többnyire a csuklók, kezek és a lábak kisízületeinek szimmetrikus fájdalmával, duzzanatával jelentkezik, de gyakorlatilag bármely ízület érintett lehet. Legkorábbi tünet rendszerint az ébredés utáni kézmerevség. A betegek gyakran panaszolják, hogy reggelente alig tudják használni a kezeiket, nehézséget okoz például megnyitni a csapot, megfogni a kávéscsészét. „Ez a betegség, szemben a klasszikus autoimmun kórképekkel, ritkán érint az ízületeken kívül más szervrendszert, de előfordul, hogy az ízületi gyulladás olyan mértékű, hogy általános tünetek is észlelhetőek, a beteg elesett, fáradékony, akár hőemelkedése, láza is lehet, a járás is nehezére esik” – mondta dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa.
A szakorvos szerint tévedés azt gondolni, hogy a sokízületi gyulladás csak az idősek körében jellemző, megjelenhet akár gyermeknél is, de tipikusan a 20-40 év közötti korosztály egészségügyi problémája. Hazánkban nagyjából 100 ezer embert érint ez a betegség. Bár egyre többet tudunk a rheumatoid arthritisről, még ma is az a leggyakoribb vélekedés, hogy teljesen nem lehet gyógyítani, de egy megfelelő terápiával nagymértékben csökkenthetőek a panaszok, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a beteg hamar eljusson reumatológushoz.
Fontos a megfelelő kezelés
A cél az ízületi gyulladás mértékének csökkentése, ezáltal pedig a jó mozgásfunkciók és az életminőség javulása is lehetővé válik. A kezdeti, heves tünetek gyors csillapítására erőteljes gyulladáscsökkentőket, szteroidokat alkalmaznak, ezek hosszabb távú szedése azonban az ismert mellékhatások miatt nem javasolt. Emiatt úgynevezett „bázisterápiás” szereket használnak, amelyek ugyan lassan hatnak, de tartósan alacsony szinten tartják a betegség aktivitását, emellett a panaszok csökkenését és az ízületi károsodás mérséklődését teszik lehetővé. Amennyiben a tünetek ezeknek a szereknek a hatására sem enyhülnek, biológiai terápia javasolt, amely az erre szakosodott centrumokban érhető el.
Előfordul a páciensek egy kisebb hányadánál, hogy a betegség egy idő után enyhül, akár gyógyszer nélkül is tünetmentes, de az esetek nagy részében a rheumatoid arthritis hullámzó lefolyású, egyáltalán nem szokatlan, hogy ismét aktivizálódik. „Általában a rheumatoid arthritises beteg kezelése, gondozása hosszú folyamat, akár többször módosítani kell a gyógyszeres terápiát, illetve nagy figyelmet kell fordítani a gyógytornára is” – tette hozzá dr. Mihola Dóra.
