A szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, étvágy, valamint a tanulási folyamatok szabályozásában. De vajon mi történik, ha a szervezetünk nem termel belőle eleget?
A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. Ha kevés van belőle, akkor feladatát nem tudja ellátni, és ez közrejátszik a migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok és a depresszió kialakulásában is. A GoodTherapy szedte össze, hogy mi minden árulkodhat az alacsony szerotoninszintről.
Mit is csinál pontosan a szerotonin?
A kutatók több mint 60 éve tanulmányozzák a szerotonin működését, és ez idő alatt sikerült feltárniuk a neurotranszmitter agyi funkciókban betöltött fontos szerepét. A szerotonint állatok és a növények is termelik, ami azt bizonyítja, hogy az evolúció egy korai szakaszában már megjelent az élőlényekben.
Az ingerületátvivő anyagot rendkívül nehéz izolálni, ráadásul a neurotranszmitterek széles skálája – valamint olyan tényezők, mint például az ember egészsége vagy környezete – is befolyásolhatja a mentális és fizikai állapotot. Ezek pedig megnehezítették a kutatók számára, hogy közvetlen összefüggéseket találjanak a szerotonin és a különböző agyi funkciók között.
Az orvosok régóta feltételezik, hogy a szerotoninhiány depresszióhoz vezethet. Valójában számos antidepresszáns növeli az agy szerotoninszintjét, néhány tanulmány mégis megkérdőjelezi, hogy a neurotranszmitter hatással lenne a depresszió kialakulására. Egy 2014-es egérkísérlet eredményei szerint például a szerotonin szintjének genetikailag történő csökkentése nem okozott depressziót, azonban hosszú évek kutatásai bizonyítják, hogy a depresszióval küzdő emberek egy része esetében genetikailag alacsony a szervezet szerotoninszintje.
Számos betegség okozhatja a szerotoninhiány tüneteit, a megfelelő kezelés érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a diagnózist orvos állapítsa meg. Csupán a tünetek alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki szerotoninhiányban szenved, hiszen a normál szerotoninszinttel rendelkező emberek is produkálhatnak tüneteket, azonban a neurotranszmitter hiánya nem feltétlenül jár a tünetek megjelenésével.
Mitől alakul ki szerotoninhiány?
A legtöbb esetben az orvosok nem találnak konkrét okot. Egyes öröklött genetikai rendellenességek befolyásolhatják a szervezet azon képességét, hogy szerotonint állítson elő, azonban emellett sok más tényező is befolyásolhatja ezt. A hormonális változások, például hormonkezelések, menopauza vagy terhesség mellett az idő előrehaladtával is kialakulhat az állapot. Szintén hozzájárul a szervezet alacsony szerotoninszintjéhez, ha nem töltünk elegendő időt a napon, ha nem megfelelően táplálkozunk, bizonyos gyógyszerek, valamint a krónikus stressz is.
A szerotoninhiány 10 leggyakoribb tünete
Fontos figyelembe venni, hogy a szerotonin egy komplex rendszer része. Épp emiatt a szerotoninhiányos betegek gyakran szenvednek más egészségügyi problémától is. Íme a szerotoninhiány leggyakrabban előforduló tünetei:
Depresszió
A kutatások egyre inkább egyértelművé teszik a depresszió és a szerotonin közötti komplex kapcsolatot. Egyelőre nem egészen tiszta, hogyan okoz a szerotoninhiány depressziót, de az eredmények határozottan alátámasztják ezt a jelenséget. A szerotoninhiány nemcsak a depresszió kiváltó oka, de az állapot eredménye is lehet, hiszen a depresszióval kapcsolatos krónikus stressz és traumák szintén hozzájárulnak a szerotoninhiány kialakulásához.
Alvásminőség változása
A szerotonin szabályozza a szervezet belső óráját, ezzel együtt az alvást, az álmosság érzetét, valamint a reggeli ébredést is. A krónikus alváshiány, fáradtság, rendszertelen alvásminőség, valamint a következetesen élénk álmok is szerotoninhiányra utalhatnak.
Krónikus fájdalom
A szerotonin befolyásolja az izmok viselkedését, így az alacsony szerotonin krónikus fájdalomhoz vezethet. Az alacsony szerotonin összefüggésben van a fibromyalgiával, ami a krónikus fájdalom egyik fajtája. A fibromyalgiában szenvedő betegek számára hatékony módszer lehet a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok szedése.
Memóriazavarok vagy tanulási problémák
A memóriával kapcsolatos vagy a tanulásban hirtelen kialakuló problémák is utalhatnak szerotoninhiányra, emellett az alacsony szerotoninszint egyéb tünetei, mint például a depresszió vagy az alváshiány, szintén megnehezítik koncentrációt és a hatékony tanulást.
Szorongás
A szorongás szintén jelezheti, ha a szervezet szerotoninszintje túl alacsony. A látszólag ok nélkül, hirtelen fellépő szorongás hátterében gyakran áll alacsony szerotoninszint, emellett pedig a krónikus stressz és a szorongás szintén csökkentheti a szervezet szerotoninszintjét.
Skizofrénia
Számos tanulmány számol be alacsony szerotoninszintről skizofrén emberek esetében. A nem megfelelő mennyiségű szerotonin okozhat hallucinációkat, viselkedészavarokat, valamint a személyiség hirtelen bekövetkezett változásai mögött is állhat ez.
A belső biológiai óra működése
A szerotonin szabályozza a szervezet biológiai ritmusát is, és bár gyakori, hogy nehezen kelünk ki az ágyból, vagy megfeledkezünk egy-egy étkezésről, ha felborul a belső óránk, az komoly alvásproblémákhoz vagy étkezési zavarokhoz vezethet. Azok az emberek, akiknek az alvásukban vagy az étkezésükben semmilyen rendszert nem követnek, gyakran szenvednek a szerotonin hiányától.
Étkezési zavarok
Több tanulmány alátámasztotta, hogy az alacsony szerotoninszinttel rendelkező emberek esetében gyakrabban alakulnak ki étvágytalansággal kapcsolatos problémák vagy étkezési zavarok. Ez magában foglalhatja, ha valaki rendszeresen túl sokat vagy túl keveset eszik, sőt esetenként a két állapot váltakozhat is. Emellett néhány depresszióban szenvedő ember is tapasztal étvágytalanságot, melynek a hátterében szintén az szerotonin állhat.
Hiperaktivitás
Az alacsony szerotonin okozhatja figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit is. Ez nehézséget jelenthet a koncentrációban, és könnyen előfordulhat, hogy az egyén krónikusan unatkozik, vagy nem tud huzamosabb ideig egy helyben maradni. Azokra a gyerekekre érdemes odafigyelni, akiknek az átlagnál több energiájuk van, illetve hajlamosak agresszíven viselkedni.
Demencia
Friss tanulmányokból arra lehet következtetni, hogy az agy alacsony szerotoninszintje összefügg a demencia kialakulásával, sőt a betegség egy korai figyelmeztető jele is lehet. Egyelőre nem tisztázott, hogy az alacsony szerotonin demenciát okoz-e, vagy a betegség egyik tünete, az azonban lehetséges, hogy a szerotonin alacsony szintje fokozza a demencia kialakulásának kockázatát.
Diagnózis és kezelés
Egy vérvizsgálat segítségével könnyen megállapíthatjuk a szervezet szerotoninszintjét, azonban az orvosok ritkán alkalmazzák ezt a módszert, hiszen számos körülmény – például az anyagcsere, a receptorok vagy a hormonok – befolyásolja, hogyan dolgozza fel a szervezet a szerotonint. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy az a személy, akinek a vérében a szerotonin mennyisége normálisnak tűnik, igazából szerotoninhiányban szenved.
A neurotranszmitter szintjének vizsgálata helyett ezért a legtöbb orvos általában a tüneteket kezeli. Attól függően, hogy mely tünetek alakulnak ki, az orvosok más vizsgálatokkal zárják ki az egyéb okokat, mint például a hormonhiány vagy a fizikai sérülés. Ezután javasolnak olyan szereket, melyek segítségével emelhető a szervezet szerotoninszintje. Bizonyos esetekben indokolt lehet az életmódváltás, például a rendszeres testmozgás beiktatása.
A szerotoninhiány összetett kérdés. Kialakulásában az életmódbeli és pszichológiai tényezők gyakran játszanak központi szerepet, emellett a tünetek komoly hatással lehetnek az egyén kapcsolataira és életminőségére. A terápia számos esetben hozzájárulhat a probléma megoldásához, hiszen nemcsak a kapcsolataink minőségét, de az életminőségünket is javíthatja, ha tudjuk, hogy mit hogyan érdemes kezelni.
