Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország az egyik legnagyobb méztermelő Európában, itthon közel 20 fajtát állítunk elő. Amellett, hogy persze nagyon finom, miért érdemes még fogyasztani? És melyik fajta mézet? Most minden kiderül!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) összefoglalta, mit érdemes tudni az olykor folyékony aranyként emlegetett mézről. Íme egy kis ízelítő, a nagyja viszont a hajtás után jön!
Tudtad?
- Minél sötétebb a méz színe, annál erősebb az antioxidáns hatása a benne található flavonoidok miatt.
- A méz antibakteriális minőségét a méz fajtája és a betakarítás módja is befolyásolja. Ezek egyike a méz savasságának kialakításában is szerepet játszó (főként a manukamézre jellemző) hidrogén-peroxid, ami egy erős baktériumölő hatású anyag. Ugyanakkor a hidrogén-peroxidot a méz víztartalma és a friss méz érése során kimutatható peroxidáz enzim is gyorsan lebontja, ezért a méz fertőtlenítő hatása csak bizonyos időtartamon és keretek között érvényesül, vagyis nem váltja ki a bevált sebkezelő szereket.
- Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője. A legnagyobb hozamot Spanyolország, Dánia, Románia és Magyarország produkálja.
A méz összetétele
A hivatalos meghatározás szerint a méz: a háziméh, vagyis „az Apis mellifera által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek”.
A méz igen értékes nyersanyagunk: szénhidráttartalma 80-85 százalék, víztartalma pedig 16-19 százalék közötti. Található benne gyümölcscukor (fruktóz, 34-41 százalék) és szőlőcukor (glükóz, 28-35 százalék) is, valamint fehérjék, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is.
A méz ásványianyag- és vitamintartalmát a botanikai és földrajzi eredete határozza meg. A legtöbb mézfajtában megtalálható a C-, B<sub>1</sub>-, B<sub>2</sub>-, B<sub>6</sub>-, K-vitamin, de niacint, pantoténsavat és biotint is tartalmaznak. Ásványi anyagai és nyomelemei közül a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a cink, a mangán, a réz és a króm emelhető ki, igaz, mennyiségük csekély.
Hazánkban 15-20 mézfajtát állítanak elő, ezek a legfontosabbak:
Akácméz: világos színű, jellemzően akácvirág illatú, nagy gyümölcscukor-tartalma miatt lassabban kristályosodik. Italok és sütemények nagyszerű ízesítője.
Hársméz: barnás árnyalatú, jellegzetes illatú, nehezebben kristályosodik. Sütéshez-főzéshez kesernyés íze miatt nem ajánlott, ami hő hatására tovább erősödik.
Napraforgóméz: színe aranysárga, aromás ízű, kissé kesernyés-savanykás. Sütemények, például mézeskalács ízesítésére kiváló.
Repceméz: sárga színű, gyorsan kristályosodik, ekkor színe fehérré változik. Kevésbé savas.
Selyemfűméz: édeskésen fűszeres illatú, vanília aromás ízű, kb. két év után kezd kristályosodni. Jellegzetes íze miatt fogyasztható önmagában, adható gyümölcsök mellé, zöldségből készült salátákhoz, lehet húspác ízesítője is. Azonos színe és állaga miatt akácmézzel jól kombinálható. Hungarikumnak számít.
Vegyes virágméz: színe a világostól a sötétig változhat, gyorsan kristályosodik.
A mézfogyasztás előnyei
Oligoszacharidjai segítik a jótékony (probiotikus) bélbaktériumok, így a bifidobaktériumok, laktobacilusok szaporodását, vagyis a méz prebiotikus hatást fejt ki.
Antibakteriális hatása savas jellegének, hidrogén-peroxid-tartalmának köszönhető. A népi jó tanács hátterében, miszerint ne tegyük a mézet forró teába az áll, hogy a méz antibakteriális hatású összetevői híg formában, normál hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett a méz aroma- és illatanyagai is károsodnak.
A méz íze több mint százhúsz aromaanyagból áll össze, amelyek kémiailag alkoholok, ketonok, aldehidek, valamint észterek. Ezek a kellemes íz mellett étvágyfokozó hatásúak, serkentik az emésztőnedvek, enzimek és hormonok kiválasztását. Az aromaanyagok mellett a különféle szerves savak is befolyásolják a méz ízét, növelik annak étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatását.
Érdekesség, bár nem új keletű tapasztalat, hogy a méz segíti a sebgyógyulást: stimulálja az új erek képződését, serkentve új sejtek kialakulását is, így például a seb befedését szolgáló hámsejteket.
Náthás időszakban, influenzaszezonban a méz fogyasztása már csak azért is javasolt, mivel a B- és T-limfociták aktiválása révén szerepe van az immunvédekezésben.
Mikor és kiknek nem javasolt mézet fogyasztani?
Egyéves kor alatt a méz adása tilos. Még a legkisebb mennyiségben sem keverhető a kisded ételébe vagy teájába, de a cumi vagy a mellbimbó mézzel való bekenése is kockázatos. Egy súlyos, életet veszélyeztető betegség, az ún. csecsemőkori botulizmus alakulhat ki. A Clostridium botulinum baktérium – melynek spórái a mézben is előfordulhatnak – által termelt toxin (botulotoxin) megtámadja az idegrendszert, székrekedést, gyenge szopási reflexet, az izmok bénulását, légzési nehézséget okozva, amely halálhoz vezethet. A csecsemő védekező mechanizmusa még nem kellően fejlett a spóra kiiktatásához, éppen ezért nem szabad semmilyen formában mézet adni a babáknak egyéves kor alatt. A botulizmus gyanúja esetén haladéktalan orvosi segítségre van szükség.
A méz a cukorbetegek étrendjébe csak mértékkel, mért mennyiségben illeszthető be. Bár számukra nem tilos, de csak megfelelő önkontroll mellett fogyasztható. Ugyan kicsit kevesebb a méz energia- és szénhidráttartalma mint a cukornak, de döntő többségében egyszerű (glükóz, fruktóz), illetve kis mértékben kettős cukrokat tartalmaz (pl., szacharóz, maltóz), ezért a vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. Egy evőkanál méz (30 g) szénhidráttartalma 24 g és közel 100 kcal.
A fruktózemésztési zavarban szenvedőknek teljes mértékben ki kell zárniuk a mézet étrendjükből, annak jelentős fruktóztartalma miatt.
Egyes pollenallergiák esetén felléphet keresztallergia a mézzel szemben, ezért ilyenkor fogyasztása nem javasolt, ahogyan ismert méhcsípés-allergia esetén sem.
| A mézek csoportosítása eredet szerint | |
| Virágméz (nektárméz) | A növények nektárjából származó méz. Amennyiben különféle virágokból származó mézek keverednek, vegyes virágmézről beszélünk. |
| Édesharmatméz (mézharmatméz) | Főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz. Ha a méz legnagyobbrészt mézharmatból készül, akkor mézharmatméz vagy erdei méz lesz az eredmény. |
| A mézek csoportosítása előállítási és/vagy megjelenési mód szerint | |
| Lépesméz | A méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz. |
| Darabolt lépesméz | Egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz. |
| Csorgatott méz | A fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyert méz. |
| Pergetett méz | A fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyert méz. |
| Sajtolt méz | Fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz. |
| Filtrált méz | Olyan méz, amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi. |
A manukaméz szerepe
A napjainkban egyre ismertebb manukamézet Új-Zélandon állítják elő a méhek, amelyek a manukabokrot porozzák be. Ezt az egzotikusan hangzó mézfajtát úgy hirdetik több helyen, hogy kezeli a sebfertőzéseket és egyéb hasonló állapotokat. Ennek hátterében az áll, hogy a manukamézben a gyorsan bomló hidrogén-peroxidon túl, ami a mézek természetes összetevője, metilglioxál (MG) is található. A manukamézben lévő MG a dihidroxi-acetonból alakul át, ami nagy koncentrációban található a manukavirágok nektárjában. Az MG-t tartják felelősnek a manukaméz antibakteriális képességéért. Minél nagyobb az MG-tartalom, annál erősebb az antibakteriális hatás, amit egyéb anyagok is befolyásolnak.
A méztermelők kifejlesztettek egy skálát a manukaméz hatékonyságának rangsorolására. Ez az úgynevezett UMF, vagyis Unique Manuka Factor. Az UMF-ről azt tartják, hogy az MG és más hatóanyagok koncentrációjával áll összefüggésben. Jó tudni, nem minden manukaméz tartalmaz szignifikáns mennyiségű antibakteriális faktort. Ahhoz, hogy terápiás értelemben elég hatékonynak legyen tekinthető, a manukaméznek el kell érnie a legalább 10-es értéket az UMF-skálán. Azokat a mézeket, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a szintet, „UMF manukaméznek” vagy „aktív manukaméznek” nevezik.
A manukaméz egyes vizsgálatokban hatásosnak bizonyult a seb felületére vagy a láb fekélyeire téve, illetve kimutatták, hogy eredményes a fertőzésekkel szemben. Ugyanakkor nem minden esetben igazolódott be, hogy segíti a fekélyek „gyógyítását”, sőt felmerült az a vélekedés is, hogy a manukaméz éppenséggel késlelteti a gyógyulást azoknál a fekélyes betegeknél, akik cukorbetegség miatt szorulnak kezelésre.
Egy másik tanulmány azt sugallja, a manukaméz hatásos lehet a gingivitis (fogínygyulladás) és más, a fogágy és a fog körüli betegségek megelőzésére azáltal, hogy csökkenti a lepedékképződést.
A National Cancer Institute 2010-ben elfogadott egy előterjesztést a manukaméz használatáról a kemoterápia és a sugárterápia kapcsán fellépő nyelőcsőgyulladás okozta tünetek csökkentésében, enyhítésében. 2014-ben azonban, legalábbis egy típusú manukaméz esetében, nem sikerült alátámasztani azt a feltételezést, hogy hatásosan alkalmazható lenne a kemoterápia vagy sugárterápia okozta fájdalom csökkentésében, megelőzésében.
A különböző kutatások nem igazolták a manukaméz hatásosságát az emelkedett koleszterinszint csökkentésében vagy a gyomor-bélrendszeri baktériumegyensúly megteremtésében.
Mivel a legtöbb, manukamézzel kapcsolatos tanulmányt csak kis létszámú betegen végezték, ezért a bővebb és pontosabb eredmények, valamint a biztonságos és hatásos felhasználása érdekében további, nagyobb létszámú kutatásokra van szükség.
A sebkezelésre használt méz egy orvosi minőségű (tisztaságú) méz. Sterilizálják és előkészítik, mint egy krémet vagy kenőcsöt. Ez azt jelenti, hogy a kamrában tartott üveges manukaméz nem tekinthető az elsősegélykészlet részének. A sebeket, fertőzéseket továbbra is hozzáértő egészségügyi szakembernek kell ellátnia.
A manukamézzel szembeni szkepticizmust tovább erősíti az a lehetséges veszélyforrás is, miszerint a méhcsípésre allergiásoknál allergiás reakció léphet fel a méz fogyasztásakor.
