A legtöbb pszichológiai személyiségvizsgálat az úgynevezett Big Five modellre, vagyis az öt fő személyiségvonás elméletére épül. Ezek közé az extraverzió, a barátságosság, az érzelmi stabilitás, a lelkiismeretesség, valamint a kultúra/intellektus tartozik. Kutatók vizsgálták, hogy a tulajdonságok jelentései mennyire fedik egymást a köznyelvben és a tudományban.
Ha például laikusként használjuk az extrovertált vagy lelkiismeretes jelzőket valakire, nagy eséllyel nem ugyanarra gondolunk, mint egy pszichológus, amikor ezekkel a tulajdonságokkal jellemez valakit. Judith Hall a bostoni Északkeleti Egyetem kutatócsoportjával utánajárt, hogy miként vélekednek a hétköznapi emberek a Big Five személyiségvonásairól, az eredményekről pedig a Research Digest számolt be.
Megkérdezték az utca emberét
Judith Hall szerint az eredmények nemcsak a pszichológiában használt jelzők megértéséről adnak átfogó képet, de segítenek az értékelések fejlesztésében is. Egy kutatásban Hall és csapata közel 250 amerikai embert vizsgált, akiknek az átlagéletkora 35 év volt. Az online kérdőív kitöltésekor arra kérték a résztvevőket, hogy válasszák ki az adott személyiségvonáshoz kapcsolódó tulajdonságokat. Illetve kiemelték, hogy a válaszadók ne használják közben az internetet vagy más eszközt.
Egy másik kutatásban 350 résztvevőt kértek arra, hogy emlékezzenek vissza olyan esetekre, amikor az elmúlt három hónap alatt valakit az öt fő személyiségvonás valamelyikével illettek, és mondják el, hogyan viselkedett az illető. A csoport tagjainak átlagéletkora 48 év volt.
Ezután a kutatók kiválasztották azokat a személyiségjegyeket, amelyek mindkét vizsgálat eredményeiben szerepeltek, majd ezeket nagyobb csoportokba osztották, például barátságos/kedves vagy határozott/motivált. A tulajdonságok vonatkozásában azt is megvizsgálták, hogy melyik személyiségvonás használata mely korosztályra jellemző inkább, ebből pedig jól látszik, hogy a középkorú emberek számára milyen tulajdonságok fontosabbak.
Számít, hogy ki mondja
A két kutatás eredményei megerősítették egymást. Kiderült, hogy a laikusok öt fő személyiségvonásról alkotott képe sok esetben találkozott a pszichológiai állásponttal, más esetekben azonban eléggé eltért attól. A kutatók által kiemelt, legfontosabb megállapítások a következők voltak:
- A barátságosság magában foglalja a megbízhatóságot, ezt azonban a résztvevők nem említették.
- A válaszadók gyakran illették az extrovertált és lelkiismeretes embereket kedves és együttérző jelzőkkel, de tudományosan ezek a tulajdonságok nem relevánsak a személyiségvonások tekintetében.
- A pszichológia az impulzivitást és az öntudatosságot a magas érzelmi stabilitás jellemzőinek tekinti, de ezeket a tulajdonságokat nem említik a megkérdezettek.
- A laikusok az érzelmileg stabil embereket sokszor rögeszmés-kényszeres tulajdonságokkal illették, ami ellentmond a tudomány által használt attribútumokkal.
Ezek a különbségek egyes esetekben problémát jelenthetnek, például, ha a hozzá nem értő embereknek önmagukat kell jellemezni a Big Five alapján, hiszen könnyen félreérthetők a kategóriák. A másik érdekesség az volt, hogy a résztvevők sokszor túl részletes leírásokat adtak, sokszor negatív tulajdonságok – például naiv, félénk, aggódó – használatával, amiket a Big Five nem használ.
Hall és kollégái úgy vélik, hogy a kutatás eredményei segíthetnek a személyiségjegyeket vizsgáló további kérdőívek kidolgozásában is. Ezentúl a tesztfejlesztők figyelembe vehetik a laikus emberek véleményét és tapasztalatait a különböző tulajdonságokkal kapcsolatban, ez alapján pedig más kérdések és szempontok kerülhetnek a középpontba. Arra azonban még várni kell, hogy bebizonyosodjon, mindez a gyakorlatban is jól működik-e.
