Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Minden, amit a tüsszentésről tudni szerettél volna, de sohasem merted megkérdezni.
Mindannyian tüsszentünk, különösen, ha megfáztunk vagy allergiásak vagyunk valamire. Tüsszögésünk lehet gyengébb és alig észrevehető, vagy hosszabb és nagyon is zavaró. Sokszor sorozatban prüszkölünk, olykor pedig prüszkölésünk úgy hangzik, mint a kutyaugatás. A Berkeley Wellness összeszedett tizenegy érdekes tényt a tüsszentéssel kapcsolatban.
Amit a tüsszentésről tudni érdemes:
1. Miért tüsszögünk?
A tüsszentés egy természetes reflex, melynek segítségével kilökjük magunkból azokat a polleneket vagy egyéb szennyező anyagokat, melyek a tüdőbe kerülve károkat okozhatnának. Orrunk érzékelő receptorai felismerik az adott anyagot, és eljuttatván agyunkhoz az információt, aktiválják a tüsszentésért felelős mechanizmust.
2. Megsérülhetsz egy kiadós tüsszentéstől?
Többen beszámoltak már egy-egy nagyobb tüsszentéshez köthető tartósabb bántalmakról. Sammy Sosa amerikai baseballjátékos például kificamította a hátát egy kiadós tüsszögésroham hatására, minek következtében hónapokig nem játszhatott. Más esetekben az inger elfojtásának voltak súlyosabb következményei, például stroke, vetélés, autóbalesetek, szemvérzés vagy ájulás – ezek az eshetőségek azonban szerencsére felettébb ritkák.
3. A tüsszentés károsíthatja dobhártyánkat?
Ha csukott szájjal és befogott orral tüsszentünk, valóban erősebb nyomás éri a dobhártyát, ami sértheti annak felületét. Ritkább esetekben a hallás elvesztését és szédülést is okozhat a tüsszögés visszafojtása.
4. Egyesek miért tüsszögnek hangosabban, mint mások?
Számtalan különböző tényező befolyásolja a tüsszentés erősségét, hangszínét és hangerejét, például olyan fiziológiai különbségek, mint hasizmunk erőssége, légcsövünk szélessége vagy tüdőnk térfogata, de az sem mindegy, hogy mennyi levegőt lélegzünk be egyszerre, illetve hogy a tüsszentés orrunkon vagy szánkon át távozik (utóbbi esetében általában nagyobb hanggal jár). Érdekes módon, sokan azt állítják, hogy másként tüsszentenek társaságban, mint mikor magukban vannak.
5. Miért félszemmel tüsszentünk?
A tüsszentéssel járó számtalan önkéntelen reflexmozdulat egyike, mikor prüszkölés közben egyik szemünkkel akaratlanul hunyorítunk. Kutatók szerint az evolúció során kialakult mechanizmusról van szó, mely megakadályozza, hogy a tüsszentéskor kilövellő káros anyagok a szemünkbe kerülhessenek.
6. Miért tüsszentünk többször egymás után?
Gyakran sorozatban tüsszögünk, két-háromszor közvetlenül egymás után, ami annak a jele, hogy szervezetünk egyetlen tüsszentéssel nem volt képes minden kórokozót kitaszítani magából. Egy vizsgálat során szakértők úgy találták, hogy az orrmelléküreg-gyulladással küzdő betegek teljesen másként tüsszögnek, mint az egészséges személyek, ami szintén alátámasztja ezt a feltevést.
7. Létezik, mikor egyszerűen nem tudjuk abbahagyni a prüszkölést?
Valóban volt már rá példa, mikor valaki huzamosabb időn át volt kénytelen folyamatosan tüsszenteni. A Guinness Rekordok Könyve szerint egy 12 éves lány tartja a leghosszabb maratoni tüsszögés világcsúcsát, aki két és fél éven keresztül, évente több mint egymillió alkalommal tüsszentett. De más extrém példák is akadtak: egy fiatal hölgy egyszer húsz perc alatt mintegy kétszázszor hapcizott, egy kamaszfiú pedig egy hónapon keresztül volt képtelen visszatartani prüszkölését, miközben percenként kb. hatszor jött rá a roham.
8. Milyen gyorsan és milyen messzire tüsszenthetünk el?
A tüsszentés sebessége egyénenként változhat. Egyes kutatások szerint akár a 160 kilométer/órát is elérheti, míg mások jóval kisebb számot, kb. 16 km/h-t emlegetnek. A tüsszögés során orrunkból és szánkból a levegőbe lövellt anyagok akár 6 méteres távolságra is eljuthatnak tőlünk, de ebbe is számos tényező belejátszhat, például a tüsszentésünkben lévő pollenek mérete és tömege.
9. Megakadályozhatjuk-e, hogy tüsszentsünk?
A tüsszentés reflexmechanizmusa – mint cikkünk első részében említettük – két szakaszból áll: először az adott polleneket észlelik orrunk receptorai, melyek elküldik a figyelmeztetést agyunknak. A második szakaszban megtörténik a válaszreakció, vagyis maga a tüsszögés, melynek során szervezetünk kilöki magából a potenciális károsnak vélt anyagokat. Az első szakasz során könnyen megállíthatjuk a folyamatot, például úgy, hogy ujjainkat orrunkba dugva megakadályozzuk, hogy a pollenek bejuthassanak. Miután azonban belélegeztük az adott kórokozókat, már nemigen van visszaút: a mechanizmus beindul, így muszáj lesz tüsszentenünk.
10. Miért tüsszenteken egyesek, mikor éles fénybe néznek?
A fény által kiváltott tüsszentés egy genetikai alapon öröklődő jelenség, mely az emberek nagyjából 35 százalékánál megfigyelhető. A tudósok szerint idegrendszerünk rendellenes működési reakciójáról van szó, mely abból adódik, hogy az éles fény által kiváltott idegi ingerület nem csupán szemünk látóidegét, de párhuzamosan a tüsszögésért felelős reflexet is stimulálja.
11. Igaz, hogy tüsszentés közben leáll a szívünk?
Habár közkeletű tévhitről van szó, az igazság az, hogy szívdobogásunk nem áll meg, mikor tüsszentünk. Ha néha úgy érezzük tüsszögés közben, mintha kihagyott volna a szívünk, az annak következménye, hogy tüsszentéskor változik a mellkasi üregben lévő nyomás, ami szívritmusváltást eredményezhet.
