Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Két év munkával olyan étrendet igyekeztek kialakítani szakemberek, amely képes 10 milliárd embert egészségesen tartani, és közben nem okoz katasztrofális kárt a bolygón.
Az, hogy a napi szintű húsfogyasztás káros a környezetre, nem újdonság. Ráadásul a vörös hús túltolása – különösen a feldolgozott húskészítményeké – nemcsak a környezetünknek, de az egészségünknek sem tesz jót. De vajon hogy nézne ki az az étrend, amivel a legkevesebb kárt okozza? Egy új tanulmányból kiderült.
Az ideális étrend, amely több milliárd ember ellátására képes lenne, nem hagyja el teljesen az állati eredetű ételeket. Azonban fontos lenne, hogy minél több fehérjét vigyünk be olajos magvakból és hüvelyesekből, például babból és lencséből. A táplálkozási szokásainkban óriási változásra lenne szükség, és érdemes olyan ételek felé is nyitnunk, amelyek fogyasztását eddig messziről elkerültük – számolt be a BBC.
Milyen változásokra van szükség?
Ha minden nap eszünk húst, itt is az első kihívás. Heti egy hamburger, vagy havi egy steak elhagyása is hatalmas lépést jelent. Ha már nem tudsz teljes mértékben megválni a hústól, akkor az is jó, ha a vörös húst néha egy-egy adag halra vagy csirkére cseréled, de az ideális az lenne, ha a fehérjeszükségleted nagy részét növényekből szereznéd be. Erre az olajos magvak és hüvelyesek tökéletes alternatívának tűnnek, hiszen ezek nemcsak fehérjében gazdag ételek, de rendkívül változatosan variálhatók is.
Érdemes nagy hangsúlyt fektetni a gyümölcsök és zöldségek fogyasztására is, hiszen egyértelműen ezeknek az ételeknek kellene kitenniük az étrendünk jelentős részét. Azonban itt is a változatosságra érdemes törekedni: a cél tehát a minél többféle zöldség és gyümölcs fogyasztása, minél nagyobb mennyiségben.
De hogy is néz ki pontosan az ajánlott étrend?
Ha hajlandó vagy változtatni az étrendeden, akkor a következő ételadagolást érdemes követned:
Olajos magvak – 50 gramm naponta
Bab, csicseriborsó, lencse és más hüvelyesek – 75 gramm naponta
Hal – átlagosan 28 gramm naponta
Tojás – átlagosan 13 gramm naponta, tehát kb. heti egy darab
Hús – átlagosan 14 gramm vörös és 29 gramm csirkehús naponta
Szénhidrátok – átlagosan 232 gramm teljes kiőrlésű gabona, és 50 gramm keményítőtartalmú zöldség naponta
Tejtermékek – átlagosan 250 gramm naponta, ami kb. egy pohár tejnek felel meg
Zöldség – 300 gramm naponta
Gyümölcs – 200 gramm naponta
Az étrend kb. 31 gramm cukrot és 50 gramm olajat, például olívaolajat számol.
Nehéznek tűnik?
Walter Willett, a Harvard Egyetem professzora gyerekkorában napi háromszor fogyasztott vörös húst, azonban mára már áttért a fent említett étrendre. Szerinte ebben az étrendben rengeteg a lehetőség, az alapanyagok ezerféleképpen kombinálhatóak. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy az étrendet követve bármiben is hiányt szenvednénk: ez egy egészséges megoldás, ami ráadásul rugalmas és élvezetes is.
Az elképzelés szép, de vajon megvalósítható?
Ahhoz, hogy valóban segítsünk a bolygónk állapotán, a világ minden pontján szükség lenne a bevett étrend megváltoztatására.
Európának és Észak-Amerikának nagy mértékben csökkentenie kellene a vöröshús-fogyasztását, Kelet-Ázsiának a hal fogyasztásból kéne visszavennie, míg Afrikában a keményítőtartalmú zöldségek fogyasztása okoz gondot.
Line Gordon, a Stockholmi Egyetem vezetője szerint az emberek még sosem próbáltak ilyen szintű és sebességű változást véghezvinni az étrendjükben. Lehet, hogy a globális változás gondolata nem több puszta képzelgésnél, de a szakember szerint
itt az ideje, hogy egy jó világról álmodjunk.
Ha pedig a közös álom kevés lenne az utópia megvalósításához, még mindig vannak kevésbé romantikus módszerek. A vörös húsra kivetett adó például egyike annak a sok lehetőségnek, amivel az embereket az étrend megváltozása felé terelhetjük.
Ki áll az ötlet mögött?
Az étrendet kidolgozó EAT-Lancet Bizottság tagjait a világ minden tájáról összegyűlt 37 tudósból álló csoport alkotja. A tagok között vannak, akik a gazdálkodás, mások az éghajlatváltozás, megint mások pedig a táplálkozás szakértői. A megoldást jelentő étrend megalkotása két évig tartott.
Miért van szüksége 10 milliárd embernek ugyanarra az étrendre?
A világ népessége 2011-ben elérte a 7 milliárdot, mostanra pedig ez a szám 7,7 milliárd körül mozog. Ez a szám várhatóan 2050-re eléri a 10 milliárdot, és a jövőben is csak emelkedni fog.
A kutatók szerint ez az étrend évente 11 millió ember halálát akadályozná meg. Ez a szám egyrészt az egészségtelen táplálkozással kapcsolatos betegségek, például a szívroham, stroke és a rák egyes fajtáinak kialakulásának csökkentésére irányul. Ezek a fejlett országok legelterjedtebb gyilkosai. De vajon megmentheti-e az étrend a bolygót?
A szakemberek célja az volt, hogy a lehető legtöbb embert táplálják, miközben minimalizálják az üvegházhatású gázok kibocsátását, megakadályozzák a bolygón élő fajok kihalását, megfékezzék a termőföldek terjeszkedését, és visszaszorítsák a pazarló vízfogyasztást. Azonban az étrendváltás önmagában nem elég. Ahhoz, hogy a számok összeadódjanak, az élelmiszerpazarlás megállítása, valamint a jelenlegi mezőgazdasági területeken termelt élelmiszerek mennyiségének növelése is szükséges.
Ha csak az üvegházhatású gázok csökkentése lenne a cél, a kutatók szerint kézenfekvő megoldás lenne, ha mindenki vegánná válna. Az EAT-Lancet Bizottság a WHO-hoz hasonló megállapításokat tervez eljuttatni az országok kormányaihoz, ezzel elősegítve a változást.
