Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új felfedezés szerint nagy hatással lehetnek a szervezetünkben élő mikroorganizmusok a fizikai, valamint a mentális egészségi állapotunk minőségére.
Szeretünk magunkra önálló, független entitásként tekinteni, de az igazság az, hogy kb. 38 billió különböző organizmussal osztjuk meg szervezetünket. A Health Minute beszámolója szerint ezek legtöbbje jelentős szerepet tölt be mentális egészségi állapotunk megőrzésében is.
A bőrünkbe kapaszkodnak, a beleinkbe költöznek, és otthonuknak tekintik a testünket
Új kutatás vizsgálta, hogy milyen kapcsolat lehet a belünkben élő baktériumok, és a klinikai depresszió között. Philip Strandwitz és Kim Lewis, a tanulmány vezetői 10 éve vizsgálják a szervezetünkben élő mikroorganizmusok, valamint az egészségi állapotunk közötti kapcsolatot, azonban a gondolat, hogy a beleinkben élő baktériumok hatással lehetnek a mentális egészségünkre, még mindig újdonságként hat.
A kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akiknél klinikai depressziót diagnosztizáltak. A résztvevők székletmintáit és különböző agyi vizsgálatok eredményeit hasonlították össze. Az eredmény szerint a depresszióhoz társuló bizonyos agyi aktivitást mutató betegeknél alacsonyabb számú baktérium található a belekben. Miután észrevették, hogy a beleinkben élő baktériumok gátló neurotranszmittert (GABA) termelnek, kíváncsiak voltak rá, hogy vajon különböző fajtájú baktériumok vannak-e jelen.
De hogy lesz ebből depresszió?
A GABA megzavarja az idegek által küldött jeleket, megakadályozza, hogy az agy nyugalmi állapotba kerüljön, melynek következtében az ember szorongásra, álmatlanságra, depresszióra való hajlama nő. A szervezetben a GABA-termelő baktériumok alacsony száma összefügghet az agy depresszió által kiváltott változásaival. Ez a felfedezés érdekes lehetőséget nyújthat a depresszió GABA-termelő fehérjéken keresztül történő kezelésére, a szakértők azonban még vizsgálják, hogy milyen kommunikációs kapcsolat lehet a bélben élő baktériumok és az agy között.
A vizsgálat olyan új típusú sejtet fedezett fel, amely, úgy tűnik, segít létrehozni a közvetlen kapcsolatot. Strandwitz szerint ezek a sejtek a bolygóideghez kapcsolódnak, amely az agytól a has irányába húzódik,
olyan, mintha egy út kötné össze az agyat a gyomorral és a bélrendszerrel.
Kiderült az is, hogy a bolygóidegen áthaladó jelek mintegy 80 százalékát nem az agy küldi a bélrendszer felé, hanem éppen fordítva. Úgy gondolják, hogy a beleinkben élő baktériumok komoly hatással vannak az agyra a hormonokon, valamint az immunrendszeren keresztül is. Korábbi elméleteket felülírva, már nyilvánvaló, hogy az agy nem egy teljesen elszigetelt szervünk, hanem kapcsolatban áll szervezetünk legapróbb részeivel is.
Több érintett baktérium
Miután megbizonyosodtak a szakemberek a bélben található baktériumok és a depresszió kialakulása közötti kapcsolatról, felfedeztek egy másik baktériumot a beleinkben, melynek kizárólag a GABA-szint növekedésre van szüksége, ezáltal GABA-evőnek nevezték el. Ezután kezdték vizsgálni, hogy mely baktériumok képesek GABA-t termelni a bélben, és melyek fogyasztják ezeket, valamint, hogy ezek a baktériumok milyen hatással vannak szervezetünk egészére.
Egy 2017-es tanulmány szerint, ha egy sovány ember bélbaktériumait egy túlsúlyos egyénbe helyezik át, megnövekszik a GABA aránya a vérben. Az egyéb baktériumalapú kezelések is növelik a szervezet GABA-szintjét, és egereken végzett vizsgálatok szerint szabályozzák a depresszió mértékét is.
Azáltal, hogy befolyásolni tudjuk a baktériumokat a szervezetünkben (például pszichobiotikumokkal), a szakemberek újabb módszereket találhatnak a depresszió kezeléséhez, hiszen a szervezetünk rengeteg lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy segítsen önmagán.
