Soha ne tartsd vissza a fingot, ha fontos a beleid egészsége!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egészséges a fingás? Érdemes a közjóért visszatartani? Mitől lesz büdösebb a fingszag? Tényleg irtózatosabb, ami sunyi és lapos? Egy nemrégiben megjelent fingkutatásból most minden kiderül!

A Science Alert szerint egyáltalán nem jó ötlet visszatartani a távozni készülő ánuszgőzt: valahol valamilyen formában úgyis távozni fog, ráadásul mindez akár a vastagbél kiöblösödése és az érintett bélszakaszok gyulladása által kísért diverticulitis kialakulásához is hozzájárulhat. Szerencsére léteznek fingkutatások is, amelyek többsége pont úgy néz ki, mint egy Adam Sandler-film: a résztvevőket babbal etetik, a szagok intenzitásáról pedig (kis létszámú) zsűri dönt.

Kompozíció

A visszatartott gázok egy része amúgy sokszor visszatér a véráramba és a leheletünkkel együtt távozik. Szerencsére létezik olyan, meglepően részletes útmutató, ami az összes releváns finggátló eljárást begyűjtötte.

A lenyelt levegőből származó, valamint a vékonybélben keletkező szén-dioxid és a vastagbél baktériumai által előállított gázok átlagos mennyiségét is megvizsgálták már a lelkiismeretes fingkutatók. Az önkénteseket főtt babbal etették és végbélkatéterekkel látták el, az eredmények szerint pedig az alanyok naponta átlagosan nyolcszor szellentettek, ami fejenként 476-1490 milliliternyi, főleg hidrogéngázból és szén-dioxidból álló gáz szélnek eresztését jelenti. Metánt csak 3 önkéntes termelt egyébként, 24 óra alatt 3-120 ml-t.

A liftben is tehetsz a beleidért, csak valamivel kínosabb
Fotó: Shutterstock

Sunyi/lapos

A vizsgálatok szerint alvás közben csupán feleannyi gázt termelünk, mint nappal, az igazán orrfacsaró szellentések pedig a ként tartalmazó vegyületek miatt olyan irtózatosak. Ezt egy másik, 16 önkéntest babbal és laktulózzal (egy lebomlása során többek között tejsavat, ecetsavat és metánt termelő szintetikus diszachariddal) bőségesen ellátó kísérlet is megerősítette, amely során az összegyűjtött mintákat egy kéttagú zsűri rangsorolta.

A látszólag teljesen értelmetlen kutatás eredményeképpen egy szénnel bélelt szagtalanító párnával gazdagodott egyébként a világ, a kellemetlen gázszivárgás miatt páriává vált urak és hölgyek igazán hálásak lehetnek tehát a két bátor fingbírónak.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.