Az izzadásnak is köze van a dologhoz a kutatók szerint, de csak közvetve, a lényeg ugyanis az, milyen baktériumok és egyéb mikrobák éldegélnek a bőrünkön.
A zika-vírussal, dengue-lázzal és maláriával megfertőzött zsákmányaikat ez valószínűleg nem fogja jobb kedvre deríteni, de a több mint 3000 ismert szúnyogfaj közül csak néhányan vadásznak egyébként emberekre. Az áldozatok helyadataira az általuk kibocsátott szén-dioxid, valamint és az emberekre inkább jellemző tejsav és ammónia segítségével tesznek szert a zümmögő fenevadak, az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ezek után kinek a bőrén landolnak.
Kalimpálj!
Bár a szó szerint szélmalomharcot vívó embereket egy idő után kerülni kezdik a szúnyogok, a Science Alert szerint az izzadás és a vértípus önmagában nem elég, ha a leginkább veszélyeztetettek meghatározása a cél.
Kik élnek rajtad?
A kulcs az emberi mikrobiom, azaz a velünk/rajtunk éldegélő mikrobák összessége lehet a kutatók szerint. Ezekből a többnyire ártatlan mikrobákból több száz faj és összesen akár egymillió darab is otthont találhat magának egy 1 négyzetcentiméteres bőrdarabon.
A baktériumok által termelt szerves vegyületek érzékelésére is képes szúnyogok valószínűleg a mikrobiom felépítése alapján választanak tehát. Ezt alapvetően a környezetünk, az étrendünk, a tisztálkodási szokásaink és a génjeink határozzák meg, az izzadás pedig inkább azért lehet kulcsfontosságú tényező, mert bizonyos vegyületek kiváló feltételeket biztosítanak a szúnyogok által érzékelt mikrobák számára.
Sajnos az egyelőre nem világos, miért részesítenek előnyben egyes mikrobákat a szúnyogok, tehát azt sem tudjuk, pontosan, hogyan válhatnánk láthatatlanná a számukra.
