Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elég néhány egyszerű és élvezhető szokást bevezetni a mindennapokba, hogy időskorunkra is penge maradjon az agyunk. Ha arra van napi fél-egy órád, hogy a telefonodat babráld, akkor ennél sokkal egészségesebb és hasznosabb tevékenységeket is végezhetnél. Adunk néhány tippet.
Az új élethelyzetekkel járó kihívások, egy munkahelyváltás vagy költözés, egy családtag elvesztése, esetleg az idősödés folyamata szorongással, szomorúsággal, sokszor a magány érzésével tölti el az embert. De még az olyan örömteli események is rengeteg stresszel járnak, mint a házasság vagy a gyereknevelés. Fölösleges szépíteni a dolgokat, minden életszakasznak megvannak a maga nehézségei, amelyekkel meg kell birkóznunk, ezt pedig érdemes úgy csinálni, hogy ne menjen az egészségünk rovására.
Azzal például, hogy bevezetünk néhány jó szokást a mindennapjainkba, már rengeteget tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi épségünket. Íme néhány jó tanács, amit kortól függetlenül mindenkinek érdemes megfogadnia.
Meditálj!
Ha van napi tíz-húsz perced arra, hogy a telefonodat nyomkodd, akkor arra is tudsz időt szánni, hogy egy kicsit kikapcsold az agyad, egyfajta nyugalmi állapotba, egy alapállapotba süllyedj, amiben végre van idő az emlékek feldolgozásával, a célkitűzésekkel, meg úgy általában önmagaddal foglalkozni. Hogy ez miért is olyan jó neked? Többek között azért, mert a meditáció hatékony a félelem- és szorongásoldásban, segít a depresszió legyűrésében, a figyelem fókuszálásában és megosztásában, a koncentrációban, a kreativitás megélésében, meg abban is, hogy a megvalósíthatatlan, de rengeteg erőforrást már felemésztő céljainkat elengedjük.
Mindemellett a gyógyászatban is nagy hasznát veszik, mivel az alzheimeresek hanyatlását például lassítja, valamint csökkenti a rákbetegek hangulat- és alvászavarait. Az eredmény pedig egy kiegyensúlyozottabb, stabilabb, boldogabb ember.
És ez még nem minden, ugyanis a befelé fordulás az agyunkon túl a szívünkre és az immunrendszerünkre is kihat: a szív hatékonyabban alkalmazkodik a környezetünk kívánalmaihoz, míg az immunrendszer képes több vírus elleni antitestet termelni, tehát jobban véd minket a betegségektől.
Legyél hálás!
Ha minden este úgy fekszel le, hogy három olyan dologra gondolsz, amiért éppen hálás vagy, azzal nemcsak a boldogságszintedet növeled, de még egy csomó jó dolgot teszel magaddal. Hogy miért? A hála megélése – más pozitív érzelmekkel együtt – 23 százalékkal képes csökkenteni a szervezetünk kortizolszintjét. A stresszhormon csökkenése kihat a mindennapi életünkre is, egy vizsgálatban például alvási nehézségekkel küzdő embereknek kellett éjjelente listát írnia azokról a dolgokról, amikért hálásak lehettek, és ettől sokkal jobban aludtak.
Emellett a hála csökkenti a vérnyomást és a szívfrekvenciát, ami segít a szív egészségének megőrzésében, valamint erősíti az immunrendszert, és még fitten is tart: egy tanulmány szerint a hálás emberek 32 százalékkal többet edzenek hetente, és az átlagnál összességében is jobban odafigyelnek az egészségükre.
A boldogságon túl a hála még számos olyan lelkiállapothoz járul hozzá, amelyek mind egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá tesznek minket. A hála megélése csökkenti például az olyan negatív érzéseket, mint az irigység, a megbánás vagy a neheztelés, segít túljutni a traumákon, és nehéz időkben növeli a mentális ellenálló képességünket. Ha úgy érezzük, van miért hálásnak lennünk, akkor kisebb eséllyel leszünk depressziósak, nő az önértékelésünk, és negatív szituációkban képesek leszünk empatikusabban és kevésbé agresszívan viselkedni.
Kapcsolódj!
Társas lények vagyunk, ami azt jelenti, hogy szükségünk van szoros kötődésekre, mások közelségére ahhoz, hogy jó legyen az általános közérzetünk.
De a minőségi kapcsolatokat testünk is igényli: szeretteink érintése csökkenti a fájdalom érzését és nyugtatja az agyat. Az érintések közül is a legklasszabb az ölelés, ami csökkenti szervezetünkben a stresszhormon szintjét, és növeli az oxitocinét, ami a kötődés, a bizalom és az odaadás kémiai alapja.
Manapság azonban, amikor filmsorozatok ezrei és rengeteg kényelmi szolgáltatás gondoskodik arról, hogy ne kelljen kimozdulnunk otthonról, könnyű elszigetelődni, megfeledkezni valódi kapcsolatainkról. Márpedig a magány nemcsak fájdalommal, de komoly egészségügyi kockázatokkal is jár.
Ugye, te sem akarsz remeteként élni nyugdíjas éveidben? Akkor a begubózás helyett lehetőleg keresd mások társaságát, járj el csoportos foglalkozásokra, és szervezz minél több közös programot a barátokkal.
Figyelj a testedre!
Az állandó online jelenlét és a nonstop híráradat miatt fizikailag és szellemileg is könnyen lemerülünk, így nem csoda, ha olyan nehezen koncentrálunk egy-egy munkafeladatra. Szerencsére ki lehet szakadni ebből a körforgásból is, ha az ember tudatosan törekszik rá. Tökéletes eszköz erre a tudatos jelenlét gyakorlása, ami oldja a szorongást és a stresszt, és még csak nem is kell hozzá semmilyen kivételes képesség.
„A gyakorlat egyszerű: naponta tizenöt percen át kényelmes ülő vagy fekvő helyzetben mély lélegzetvételek kíséretében figyelmünket az egyes testrészeinkre, érzékeinkre, esetleges feszült pontjainkra összpontosítjuk, a lábujjainktól kezdve egészen a fejünk búbjáig. Ez egyben egy nagyszerű lehetőség arra, hogy jobban megismerjük a testünket, és észrevegyük a jelzéseit” – nyilatkozta a Huffington Postnak Karinn Glover pszichiáter, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Karának professzora.
Mozogj!
Rendszeresen sportolni a fizikai fittségünk megőrzésén túl azért is érdemes, mert a mozgás egy rakás endorfint szabadít fel a szervezetünkben, amitől boldogok leszünk, másrészt serkenti a véráramlást, ezáltal több oxigént és fontos tápanyagokat juttat az agyba. De ez még nem minden. Az elmúlt években újabb fejezet nyílt a testmozgás és az agyműködés közötti összefüggések megértésében; egyre több kutatás bizonyítja, hogy a különböző mozgásformákkal agyunk más-más területeit megcélozva javíthatjuk szellemi képességeinket. Hogy pontosan mit, mivel és hogyan, arról az alábbi cikkben írtunk részletesen.
A legjobb, ha kombinálod az aerob mozgást az erőnléti edzésekkel és az állóképességet fejlesztő gyakorlatokkal, de kezdő sportolók már a gyaloglásból vagy kerékpározásból is sokat profitálhatnak, a lényeg az, hogy ne naphosszat ücsörögjünk, mert az emberi test nem erre az életmódra lett tervezve.
Legyél nyitott az új dolgokra!
Az új élmények iránti igény, a kalandvágy ösztönzi az érzékeinket, az érzelmeinket és a gondolkodásunkat, ezért a megszokott tévézés vagy netezés helyett érdemes valami kihívást jelentő szabadidős elfoglaltságot keresni. Legyen az egy extrém sport, amivel feszegethetjük a komfortzónánk határait – persze csak ésszel –, vagy valamilyen nyugisabb, kreatív kikapcsolódási forma, amiről még az is kiderülhet, hogy tehetségesek vagyunk benne, esetleg a munkánkban is kamatoztathatjuk.
Már csak azért is megéri, ha valakinek van egy értelmes és hasznos hobbija, mert a tudományos kutatások szerint új képességek gyakorlásakor erősödik az idegsejtek kapcsolódása, amely aztán segít összetettebb idegpályákat létrehozni az agyunkban. Az összetettebb idegpályák pedig segítenek érzelmeink kiegyensúlyozásában, figyelmünk összpontosításában, mások és magunk megértésében, a problémamegoldásban és a másokkal való interakciókban.
Tápláld jól a bélbaktériumaidat!
Egyre többet hallani manapság a beleink és az agyunk között zajló kommunikációról, nem véletlenül: a bennünk élő baktériumok ugyanis hatással vannak a belek bonyolult ideghálózatának aktivitására, ezáltal pedig befolyásolják testi és lelki egészségünket. Tudtad, hogy a bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a hangulat szabályozásáért felelős szerotonin 95 százalékát? És azt, hogy ez a boldogsághormon az étkezés során a szervezetbe juttatott alapanyagokból áll össze? Ezért sem mindegy, hogy mivel etetjük a bennünk élő baktériumokat.
A cél a sokszínű bélflóra fenntartása, ehhez pedig elsősorban rostban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket, magvakat és dióféléket, hüvelyeseket, valamint teljes kiőrlésű gabonaféléket ajánlott fogyasztani, az ilyen típusú táplálékforrások ugyanis üzemanyagot biztosítanak a különféle mikrobáknak, és hozzájárulnak a bélfalakat rendben tartó, az immunrendszer hatékonyságát növelő, és a gyulladásos állapotokat is csillapítani képes rövid láncú zsírsavak termeléséhez.
Ezenkívül probiotikumokból is érdemes feltankolni, egy kutatás szerint ugyanis a négy héten át tartó napi joghurtfogyasztás nyugodtabbá teszi az embereket. Egy másik izgalmas kísérletből tudjuk, hogy a probiotikumok pozitív hatással vannak arra is, hogy a szomorúság ne mélyüljön mentális problémává, vagyis hogy a nehéz élethelyzetben lejöjjünk a múlton való kínzó rágódásról.
