Az állatgyógyászatban is alkalmaznak gyógyszereket, de mi lesz, ha megesszük ezeknek az állatoknak a húsát? A mi szervezetünkbe is bekerül az antibiotikum? A rezisztens baktériumok elszaporodásáért elsősorban nem ők a felelősek, de a nyers hússal is terjedhetnek ezek a szuperkórokozók. Mondjuk azt is, hogyan védd magad tőlük a konyhában.
2010 környékén 25 százalékkal megemelkedett az antibiotikum mentes termékek eladása Amerikában, a gyógyszereket, pontosabban a gyógyszerezett húsokat tették ugyanis felelőssé az antibiotikumoknak ellenálló multirezisztens kórokozók (MRK) elterjedéséért. Más szakértők szerint az állatoknál használt gyógyszerek elhanyagolható hatással lehetnek csak az emberi szervezetre. De hogyan használják az antibiotikumot az ételeknél és milyen valós veszélyesei vannak? A Healthline összeszedte.
Fáj a torkod, köhögsz, folyik az orrod? Jó eséllyel légúti vírusod van, amire az orvos (ma már) nem ír fel antibiotikumot, mert az csak a bakteriális megbetegedés (pl. skarlát!) ellen hatásos. Az 1940-es évek óta teheneknél, sertéseknél és baromfiféléknél is alkalmazzák a gyógyszert fertőzések kezelésére, valamint hogy megelőzzék a betegségek terjedését. De nem csak gyógyászati célból kapnak antibiotikumot az állatok: kis dózisban tápokhoz is adagolják, hogy rásegítsenek a növekedésükre.
Kevesebb idő alatt több tej vagy több hús = kevesebb idő alatt több pénz
Tiszta sor. A kis mennyiségű antibiotikum csökkentheti az állatok idő előtti elhullását is, nem csoda, hogy széles körben elterjedt az alkalmazása az agrárszektorban. Olyannyira, hogy 2011-ben az Egyesült Államokban eladott antibiotikum 80 százalékát például állatoknál használták fel. Nem az a baj, ha az antibiotikum a hússal bekerül a szervezetünkbe.
Noha sokan félnek attól, hogy a hús elfogyasztásával az ő szervezetükbe is bekerül az antibiotikum és káros hatást gyakorolhat az egészségükre, ez valójában nem potenciális veszélyfaktor: a húsokkal bejutó antibiotikum mennyisége ugyanis extrém alacsony. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és az EU-ban is szigorú szabályozásokhoz kötik az állatok élelmiszeripari felhasználását, ezért az emberi szervezetre veszélyes húst nem engednek forgalomba kerülni.
Csínján az antibiotikummal!
Az állatokat, illetve állati eredetű termékeket, mint amilyen a tej vagy a tojás tesztelik tiltott maradványanyagra, a piacra pedig nem engednek olyan termékeket, mely a határérték felett tartalmaz kémiai anyagokat. Ugyanakkor ha mégis kikerülne ilyen a piac egyik polcára, amit hazavinnél: nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az állatoknál felhasznált, kimutatható mennyiségű antibiotikum káros lenne az emberi szervezetre.
Az antibiotikum használatával ugyanakkor érdemes csínján bánni, túlzott vagy indokolatlan alkalmazása ugyanis együtt jár a rezisztencia kialakulásával. Az oka nagyon egyszerű: ha a baktériumot folyamatosan antibiotikummal bombázzák, előbb-utóbb védettséget alakít ki vele szemben, azaz az antibiotikum nem lesz többé hatékony a baktériumok elpusztításában.
És miközben az antibiotikum nem vagy csak nagyon jelentéktelen mennyiségben, a rezisztens baktérium számos módon átkerülhet az emberi szervezetbe az állati eredetű termékből – például úgy is, nem kezelik vagy nem esik át alapos hőkelezésen a hús. Olyan növények fogyasztásával is bevihető a baktérium, amit fertőzött trágyával kezeltek. Ha az ellenálló baktérium bekerült az emberi szervezetbe, akkor ott marad a bélben és más személyekre is tovább terjed. Jelenlétét olyan fertőzések jelezhetik, amik mással nehezen magyarázhatók, de a tünetek között előfordulhat hányás, hasmenés is. Az Egyesült Államokban évente kétmillióan fertőződnek meg ellenálló baktériummal, és közülük évente 23 ezren meghalnak.
Rezisztens baktériumok a szupermarketekben is előfordulnak ám, a leggyakoribbak ezek közül a Salmonella, a Campylobacter, illetve az E.coli. A Healthline cikke szerint 200 amerikai szupermarketben teszteltek csirkét, marhát, pulykát és sertést – a húsok 20 százalékában pedig Salmonella baktériumot találtak, melyeknek 84 százaléka (!) rezisztens volt legalább egy antibiotikumra.
Akadtak olyan termékekben is, amelyekről azt állították, antibiotikum mentes állatból származik a hús. Tehát ez sem garancia arra, hogy nem kerül ellenálló szuperbaktérium a szervezetünkbe – ugyanakkor úgy tűnik, ezek kevésbé rezisztensek, mint antibiotikumozott állatból származó rokonaik. Érdekesség, hogy az egyik tanulmány szerint az organikus csirkékben gyakrabban találni Salmonellát, mint a nem organikus csirkékben. Ami a csirkéket illeti, ugyanez igaz az Enterococcus baktériumra – E.colit viszont ritkábban találnak organikus csirkéknél, mint antibiotikumozott társaiknál.
Miért nem kell mégsem aggódnod?
Mert nincs egyértelmű bizonyíték jelenleg arra vonatkozóan, hogy az élelmiszeriparban felhasznált állatok antibiotikumozás (és így a rezisztens baktériumok) miatt több humán megbetegedés történne, ráadásul a szuperbaktériumok elterjedéséért vélhetően nem is az állatoknál, hanem sokkal inkább az embereknél alkalmazott antibiotikum lehet a felelős. A veszély mindenesetre a minimálisnál is kevesebb, hiszen alapos főzéssel, hőkezeléssel elpusztíthatjuk a baktériumokat.
Ha ennek ellenére is aggódnál, moss gyakran kezet, vágódeszkát, konyhai eszközöket, ha különféle húsokkal dolgozol, valamint vásárolj antibiotikum mentesként árult húsokat – így minimalizálhatod a kockázatot.
