Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogyan játssza ki a Borrelia az immunrendszert? Miért kezelik félre a legtöbb Lyme-kóros beteget? És mi a baj a patikákban kapható kullancstesztekkel?
A kullancsszezonra hamar Lyme-kór szakértővé válunk, kívülről fújjuk a tévhiteket, a fertőzés menetét, az eltávolítást és a kezelést is. Azzal is képben vagyunk, hogy az antibiotikumos kezelés a megoldás, mégis több tízezren küszködnek krónikus ízületi gyulladásokkal, idegrendszeri problémákkal, vagy depresszióval anélkül, hogy tudnának róla, Lyme-kórosak.
- A Lyme-betegség százszor gyakoribb, mint a szintén kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás.
- Magyarországon a kullancsok 12-50 százaléka fertőzött; és bár évente kb. 1000 esetet jelentenek be, a Lyme-kór valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet.
- Minél hamarabb kiszedjük a kullancsot, annál kisebb az esélye a fertőzésnek.
- A rovarriasztók nem nyújtanak 100% védelmet.
A Lyme-kór azért is alattomos betegség, mert előfordul, hogy csak évekkel a csípés után jelentkeznek annak tünetei, ráadásul mivel igen sokféle panaszt (bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást és nagyon ritkán szívizomgyulladást is) produkálhat, könnyen összetéveszthető más betegségekkel.
Fontos tudni, hogy bár a Borrelia nevű kórokozó egyéb vérszívókból, szúnyogokból és bolhákból is kimutatható, a Lyme-kór csak megelőző kullancscsípés következtében jön létre, a csípés ténye azonban rejtve maradhat, mert a betegek mintegy tíz százalékánál Lyme-folt sem jelenik meg.
"Az orvosok hipochondernek neveztek"
Mosó Adrienn egy 2006-os külföldi hajóútja során fedezett fel egyik lábán egy piros foltot. “Nem volt éles pereme a csípésnek, és kullancsot sem találtak bennem, így először azt hittük, hogy egy rovarcsípés okozta allergiás reakcióról van szó. A hajóorvos egy szteroidos és egy antibiotikumos krémet adott, amitől a folt halványodott, vagyis a tüneteket elfedték, de ez az én esetemben nem volt túl szerencsés” - meséli Adrienn, akinél később depresszióra, sok ízületi gyulladásra és egy általános vírusos fertőzésre visszavezethető panaszok jelentkeztek.
“Komoly alvászavarom volt, éjszaka csak forgolódtam, nappal viszont bárhol el tudtam volna aludni, amire az orvosok azt mondták, depressziós vagyok. Az ízületi fájdalmakat pedig, melyek a korábbi lovas baleset során lesérült, majd rehabilitálódott bal lábamban erősödtek fel igazán, baleset okozta következményeknek tudták be orvosaim. Emellett egy nyaki és koponyamenti nyirokcsomó-duzzanat is visszatérően jelentkezett, ami szinte állandó hőemelkedéssel járt. Orvosról orvosra jártam, de egyikükben sem merült fel a Lyme-kór, miközben a tüneteim egyre erősödtek. Hipochondernek neveztek és azt mondták, forduljak inkább pszichológushoz” - mondja a fiatal nő, aki végül az édesanyja javaslatára virológiai vizsgálatra ment, ahol kiderült, hogy Borrelia 1-es és 4-es fertőzése van.
“Az azonnali antibiotikumkúra egy hét alatt csökkentette az ízületi fájdalmakat, emellett probiotikumos és immunrendszert támogató kezeléseket kaptam, valamint speciális biofeedback terápián vettem részt. Fél évig tartó mizéria után végül az orvosok egyértelműen az elérhető teljes javulást állapították meg, de az állandó immunerősítésre és a megelőzésre a mai napig nagyon oda kell figyelnem, hiszen a tünetek bármikor kiújulhatnak, ráadásul egy erdő közepén, lovakkal és kutyákkal élek, így én is és a háziállataim is fokozottan ki vannak téve a kullancsveszélynek” - fűzi hozzá Adrienn.
Kijátssza az immunrendszert és észrevétlenül beépül az ízületi tokba
A Lyme-kór első tünetével, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírral gyakran a bőrgyógyászt keressük fel, aki tévesen felületi kezelést ad rá, így az elváltozás, bár megszűnik, nem tűnik el. A baktérium befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, hogy keserves ízületi fájdalmakat okozzon. Ezekkel aztán reumatológushoz, ortopédushoz fordulunk, aki szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt javasol, ezek azonban ugyancsak átmeneti megoldások. A fájdalmak mellett ráadásul az esetek 20 százalékában maradandó idegrendszeri károsodást szenvedhetünk.
A patikában kapható kullancsteszt szintén téves diagnózist eredményezhet: ha ki is mutatja a borreliát, nem tudjuk, hogy jutott-e annyi baktérium belénk, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, de azt sem tudjuk megjósolni, hogy az immunrendszerünk legyőzi-e vagy sem. Ezért lehetőleg ne légy túl önálló, fordulj inkább szakorvoshoz!
“A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így ha az eredmény pozitív is lesz és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása” - világosít fel dr. Földvári Gábor biológus, az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani tanszékének egyetemi docense.
Megelőzés mindenekelőtt
"Az olyan szabadban töltött fizikai munkát igénylő foglalkozásoknál, mint a vadász, erdész vagy favágó, alapból magasabb a fertőzött kullancsokkal való találkozás esélye, így nem véletlen, hogy a Lyme-kór esetében férfitöbbség figyelhető meg. Ami pedig a korosztályt illeti, legfrissebb adatok szerint az ötven év felettiek magasabb százalékban szenvednek a betegségben, melyre a legegyszerűbb magyarázat a gyengülő immunrendszer lehet” - árulja el a szakember. A gond az, hogy az erdők, mezők mellett ma már szinte minden játszótéren lehet kullancs, elég egy séta, balatoni strandolás vagy bringatúra ahhoz, hogy a gyerekek nem kívánt élősködővel a bőrükön térjenek haza. Ezért is ajánlott esténkén tüzetesen átvizsgálnia egymást a családtagoknak.
A fertőzés veszélyének megállapítására létezik egy egyszerű képlet:
Fertőzés kockázata = fertőzött kullancsok előfordulásának gyakorisága x milyen gyakran találkozhatunk fertőzött kullancsokkal.
Ma már számtalan, a kullancsok távoltartását segítő szer és eszköz létezik a piacon. Vannak kullancsriasztó permetek, ha pedig a környezetkímélőbb megoldásokat részesítjük előnyben, akkor az ultrahangos kullancsriasztó a legjobb megoldás, amely akár 3 méteres körben távol tartja tőlünk és kisállatainktól a kullancsokat.
"Mivel a kullancsok erőteljesen érzékelik a széndioxid-kibocsátást, a nagy állatokra, például a lovakra legelés közben az orrukon másznak fel. Én a tripla védelem ellenére - az ultrahangos kullancsriasztó mellett gerániumolajat használok és minden nap átbogarászom az állatokat - ebben a szezonban többször találtam már kullancsot az állataimban. Tényleg nagyon körültekintőnek kell lenni, hiszen a Lyme-kór a lovaknál sántaságot okozhat, a szintén kullancsokból származó Babesia canis pedig a kutyákra nézve halálos is lehet" - figyelmeztet Mosó Adrienn.
Érdemes ellátogatni a Lyme-kór mentes Magyarországot oldalra, ahol minden, a kullancsok által terjesztett betegséggel kapcsolatos tényt és tévhitet megismerhetsz.
