Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A méhlepény elsődleges célját a gyermek megszületésével teljesíti, de tud ennél többet is.
A méhlepény a legkevésbé ismert és leggyorsabban fejlődő szerv a női testben, melynek sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt gondolnánk - amellett, hogy biztosítja a magzat biztonságos fejlődését. A New Scientist nyomán összeszedtünk egy-két tudnivalót erről a különleges szervről.
Multifunkciós szerv
A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv, mely akkor kezd fejlődni, amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe. Bár a placenta ránézésre pusztán egy amorf képződmény, két különálló, mégis szorosan összekapcsolódó véredényrendszerének köszönhetően valamennyi létfontosságú szerv (tüdő, máj, belek, vesék, hormontermelő endokrinrendszer) munkáját látja el: a kis vérereken, pontosabban az ezeket rejtő bolyhokon keresztül tápanyagokat, antitesteket és oxigént szállít a baba vérébe, a babától pedig salakanyagot az anya keringésébe.
A szerv hormonjai előkészítik a méhet a szülésre és gátolják a további petesejtek érését, a magzat megszületésével azonban fölöslegessé válik és eltávozik a méhből. És hogy még mire lehet jó ez a rövid életű szerv? Egyes szakemberek szerint a méhlepény sejtjeinek lefagyasztása és újrahasznosítása a hosszú és egészséges élet egy újabb kulcsa lehet. Apropó, az egyre divatosabbá váló placentaevésről hallottál már?
Nélküle nem törhettünk volna világuralomra
Nem vitás, mennyire forradalmi találmánya az evolúciónak a méhlepény, hiszen ez az "újdonság" lehetővé tette az emlősök számára, hogy az utódok biztonságban, kényelmesen fejlődjenek, ami a biológusok szerint az egyik kulcstényezője annak, hogy a dinoszauruszok kihalását követő ökológiai versenyben lekörözzék a madarakat, a hüllőket és a halakat. A fejlődés természetesen az oxigénre és tápanyagokra éhes emlősagyat is érintette, így nem véletlen, hogy ezek az állatok kerültek ki győztesen a versenyből, és uralják ma is valamennyi ökológiai fülkét a szárazföldön és a vízben, a sarkköröktől a trópusokig - köszönhetően a méhlepény megjelenésének.
A rákkutatásban is sokat segíthet
Elsőre nem hangzik túl bizalomgerjesztő analógiának, de a terhesség és a daganatos betegségek között bizony, sok hasonlóság van. A leglényegesebb az, hogy mindkét folyamatot a gyors növekedés, a gazdaszervezet megtámadása és az immunrendszer kijátszása jellemzi. Normális esetben az anya immunrendszere úgy reagál az idegen sejtek vagy szövet (mint a méhlepény vagy magzat, mely tartalmazza az apa DNS-ét) megjelenésére, hogy különböző vegyi anyagokat szabadít fel, melyek elpusztítják a betolakodókat. Terhesség esetén azonban ez az üzemmód ki van kapcsolva. Ha a tudósoknak sikerülne jobban megérteni ennek a folyamatnak a pontos okait, akkor magyarázatot kaphatnánk arra is, hogy a daganatok miképpen játsszák ki az immunrendszert, ezáltal pedig közelebb kerülhetnénk új gyógykezelési módszerek kifejlesztéséhez.
