Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Számos kutatás kimutatta, hogy az egészséges életmód jobb közérzettel jár.
Az vagy, amit megeszel - a kutatók szerint tényleg van valami a mondásban, ugyanis ha jót eszünk, jobb a közérzetünk is. A The Atlantic cikke szerint egy jól megválasztott diéta akár a depresszió gyógyításában is segítségünkre lehet.
Egy kis béltöri
A 20. század fordulójának kiemelkedő orvosai próbálták megérteni, hogy honnan származnak a mentális betegségek. Arra jutottak, hogy a bél mikrobái veszélyesek lehetnek emberi gazdáik számára: fáradtságot, melankóliát és idegbetegségeket idézhetnek elő – állt a Gut Pathogens című folyóiratban.
“Az emberek étrendjét könnyen ellenőrizhetjük, a bélflóráját viszont nem” – írta egy Bond Stow nevű orvos 1914-ben a Medical Record elnevezésű orvosi folyóiratban. "Az autointoxikáció számtalan példáját tapasztalhatjuk nap mint nap: a rossz közérzetet, az ambíció hiányát, az érzést, hogy az életben minden teher vagy a mentális depresszióval gyakran együtt járó melankóliát.” Stow szerint kíméletlen harcot kell vívni ezekkel a bélbaktériumokkal.
Daniel R. Brower, a Rush Medical College orvosa úgy gondolta, a nyugati társadalomban a melankólia egyre növekvő arányának hátterében a megváltozott étkezési szokások és a bélben keletkező toxinok állhatnak. Természetesen - mint a legtöbb orvosi elképzelés abban az időben - ez sem volt egészen helytálló. A javasolt gyógymód pedig (a vastagbél egy részének eltávolítása vagy a rothadt hús fogyasztása) rosszabbnak tűnik, mint maga a betegség. A bél ugyanis nem tartalmaz mérgező toxinokat, csak mikrobákat.
Ezeknek az orvosoknak egy dologban azonban igazuk volt: amit eszünk, hatással van arra, ahogyan érezzük magunkat, és ebben valószínűleg a bél mikrobái is szerepet játszanak.
Egyél jól, élj jól
A rossz táplálkozás a korai halálozás egyik vezető tényezője. A depresszió pedig, mindeközben, az egyik leggyakoribb pszichés betegség világszerte. Egy új kutatás arra utal, hogy ez a kettő kapcsolatban állhat egymással. Egy egészségtelen étrend lehangolttá, depresszívvé tehet minket.
Egy nemrég megjelent publikációban 964 idősebb résztvevőt vizsgáltak hat és fél évig, azoknál, akik teljes kiörlésű gabonát, gyümölcsöket és zölségeket fogyasztottak, kisebb volt a depresszióban szenvedők aránya. Azoknál pedig, akik a klasszikus, nyugati étrendet követték, sokkal többen voltak hajlamosak a depresszióra. A résztvevőket évente vizsgálták étkezési szokásaikról kérdezve.
"Azt gondolom, hogy az ételre úgy kell tekintenünk, mint az orvosságra" – mondta a chicagói Rush University érrendszeri neurológia professzor asszisztense, Laurel J. Cherian. "A depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek csodálatosak, de a gyógymódot sokszor több dolog kombinációja jelenti.”
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a DASH diéta összefüggésbe hozható a depresszió csökkenésével a kamaszlányoknál, és az orvosok által diagnosztizált spanyolok ezreinél. A tinédzsereknél kimutatott eredmények arra utalnak, hogy a diéta jó módja lehet számos mentális betegség legyőzésének. Ezek megközelítőleg fele tizenéves korban alakul ki.
Mi az a DASH diéta?
A DASH-diéta olyan étrend, amit a magas vérnyomás kezelésére fejlesztettek ki - írja a Nosalty. Az elnevezés a program nevéből képzett mozaikszó (Dietary Approaches to Stop Hypertension). Az alapelképzelés szerint, ha több zöldség, gyümölcs kerül a tányérra a fehérje- és a kálciumbevitel növelésével együtt, akkor csökken a vérnyomás.
A boldogságom csak attól függ, hogy mit eszem?
John Cryan, az írországi University College Cork bél-agy kapcsolat szakértője nagyon lelkes a témával kapcsolatban, de van néhány megjegyzése a tanulmányhoz. A gazdagok hajlamosabbak lehetnek a boldogságra és lehetőségük van jobban táplálkozni. Cherian tanulmánya pedig nem foglalkozott a társadalmi helyzettel. Összességében mégis azt mondhatjuk, úgy tűnik, az étrend valóban hatással lehet a depresszióra a jövedelem és az iskolázottság függvényében is – legalábbis Felice Jacka, az ausztrál Deakin University táplálkozási pszichiátria professzora szerint.
Jacka 2010-ben arra a következtetésre jutott, hogy azoknál a nőknél, akiknek az étrendjében szerepelt a hús, a halak és a teljes kiörlésű gabonák, sokkal kisebb volt az esélye a depresszió és a szorongás kialakulásának, mint a többieknél. Azóta a 21 vizsgálatból származó eredmények kimutatták, hogy az a diéta, ami nagy számban tartalmaz gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, halat, olívaolajat, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, antioxidánsokat és kisebb számban állati eredetű ételeket, látszólag összefüggésbe hozható a depresszió kockázatának csökkenésével.
Jacka elmondta, hogy a depresszió és az étkezés kapcsolata olyannyira megalapozott, hogy nincs igazán szükség több olyan tanulmányra mint Chariané. “Helyette olyan bevatkozásokra van szükség, amelyek bebizonyítják, hogy ha javul az étrend, javul a depresszió is.” Jacka tavaly egy kisebb tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy azok az emberek, akik a szociális mellett táplálkozási tanácsokat is kaptak a három hónapos intervallumban, sokkal inkább látták a javulást a kedélyállapotukban.
Mi történik odabent?
Maga a DASH diéta még csak nem is takar semmi forradalmit. Egy tipikus vacsora sovány húsból, sültburgonyából, és sok zöldségből áll. A tudósok továbbra is kutatják, hogy az étkezés fontossága miben ragadható meg, de a választ az agy és a bél kapcsolatában látják. Amikor az ember növényhangsúlyos diétát folytat, a növényi rost fermentál a bélben és rövidláncú zsírsavakat hoz létre, amik befolyással vannak az immunrendszerre és befolyásolja a gén expresszióját az agyban és máshol is. Azok, akik több rostot esznek, többféle bélbaktériummal rendelkeznek, és ezek olyan vegyi anyagokat hoznak létre, amelyek befolyással vannak a hangulatunkra.
A testzsírt termelő citokinek gyulladást okozhatnak bárhol a testben. A gyulladás pedig növeli a depresszió és más betegségek kockázatát azáltal, hogy károsítja a véredényeket. “Mindeközben az egészséges zsírok megnövelik a neurotrofin nevű fehérjék termelődését, amelyek trágyaként hatnak az agyra, mivel elősegítik az új agysejtek növekedését a hippokampuszban” – állítja Jacka. “Az emberek étrendje és a hippokampusz mérete között erős a kapcsolat.”
Cryan szerint ezek a tanulmányok rámutatnak az étkezés fontosságának egyre növekvő elfogadottságára – a testmozgás és az alvás fontosságával együtt. Annak ellenére, hogy ezeket a kutatásokat fenntartással kezeli, azt javasolja, hogy ha valaki úgy érzi, hogy segít, törekedjen a minőségi étkezésre.
