Magyarország az élvonalban van a szívgyógyászat terén, de az egészségtudatosság és a terápiahűség még mindig hiánycikk.
A szívgyógyászat fejlődésének köszönhetően az elmúlt tíz évben 15 ezerről 6 ezerre csökkent az infarktus okozta halálozások száma és a korábbi 69,5 évvel szemben 75 évre számíthat az, aki most születik. A Magyar Kardiológusok Társaságának közleménye szerint így ma már olyan betegek is kaphatnak életesélyt, akikről korábban lemondtak az orvosok. A szakemberek most a betegedukációban látják a legfőbb kihívást, vagyis abban, hogy időben menjünk orvoshoz és kövessük az utasításait.
„Ha tíz évvel ezelőtt azt mondja valaki, hogy éber állapotban szívbillentyűt tudunk beültetni és a beteg pár nap múlva haza is mehet, nem hisszük el. Ma már húsz szívkatéteres labor működik az országban, így lényegében az ország bármely pontjáról éjjel-nappal segítséget kaphat bárki” - mondja dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
Az érelmeszesedés és a szívelégtelenség gyógyszeres terápiájában áttörést hozó készítmények mellett a képalkotó eljárások is sokat fejlődtek, hiszen ma már pontos képet kaphatunk az erek, a szívizom állapotáról, a szívritmuszavar vagy egy esetleges szívhalál hátteréről, amely nyomán esetleg a család érintettsége is kiderül. Az orvosok ezáltal meg tudják állapítani, hogy szükség van-e szívkatéterezésre, vagy mondjuk bypass műtétre.
“Nagy előrelépést hozott a katéteres szívbillentyűbeültetés is, ami főleg magas rizikójú betegek esetében adhat megoldást a műtét kiváltására. A szívelégtelenség esetében a műszív alkalmazása egyelőre még nem elterjedt, de már olyan keringéstámogató eszközök vannak, amelyek szinte teljes életet biztosítanak a betegeknek egészen addig, míg transzplantálható állapotba kerülnek.
Mindemellett a szívátültetésekben is Európa élvonalához tartozunk, az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk óta a sürgősségi esetekben az egész kontinensen keresik a megfelelő donort, ennek is köszönhető, hogy ma már évente ötven operációt végzünk” - sorolja az eredményeket dr. Becker Dávid, aki szerint azonban a betegedukációban sok feladat vár a szakemberekre.
Az infarktus túlélési aránya mégis rossz
„Ugyan a szakmai és technikai felkészültségünk nyugat-európai szinten van, az infarktus túlélése mégis rosszabb, mint máshol, ennek viszont leginkább sajnos az egészségtudatosság és a tájékozottság hiánya az oka. Az infarktuson átesett betegek ma átlagosan négy órát várnak, míg orvoshoz fordulnak, Ausztriában ez 70 perc, pedig itt az idő nagyon sokat számít. De komoly problémát jelent a terápiahűség hiánya is. A páciensek fele egy év után abbahagyja olyan létfontosságú gyógyszerek szedését, mint a sztatinok, pedig ezekkel harmadára lehetne csökkenteni az újabb infarktus esélyét” - figyelmeztet a főtitkára.
Az orvostudomány fejlődése tehát az éremnek csak az egyik oldala: hiába nő az átlagéletkor, ha közben nagy ívben teszünk az egészséges életmódra és inkább rábízzuk magunkat az orvosi reflexre (gyógyszert mindenre!) és a tüneti kezelésekre. Még jobban járnánk, ha egy szívbarát életmód kialakításával megelőznénk a bajt.
Te mit teszel a szíved egészségéért?
