Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Attól, hogy nem veszünk róla tudomást, a bőrdaganat veszélye még fennáll. Leszámolunk a napozás és a szoláriumozás mítoszaival, miután egy melanómából gyógyult fiatal nő és egy onkológus is mesélt nekünk a bőrrákról.
A bőrrák a leggyakoribb és a legkönnyebben észrevehető daganattípus, mely bőrgyógyászati vizsgálattal időben diagnosztizálva sebészi kimetszéssel kezelhető. Csakhogy a figyelemfelhívó kampányok ellenére még mindig nem vesszük elég komolyan a megelőzést és a szűréseket: a bőrgyógyászok és onkológusok tapasztalatai szerint nagyon sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már kész a baj. Mert nem gondolják, hogy egy apró kis bőrelváltozás is veszélyes lehet. Pedig lehet.
„Egy szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy öt és fél évvel ezelőtt, még időben elkerültem bőrgyógyászhoz. Akkor még fogalmam sem volt, mi fán terem a melanóma, de miután egy ismerősöm mesélt a bokáján felfedezett agresszív bőrdaganatról, eszembe jutott, hogy nekem 7-8 éves korom óta van egy nagyobb anyajegy a fenekemen, amit érdemes lenne megnézetni. Ezt az anyajegyet gyakorlatilag soha nem érte napfény, de mivel azelőtt nem jártam bőrgyógyászati szűrésen, szerettem volna mielőbb megbizonyosodni róla, hogy minden rendben van-e” – mesélte dr. Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány kuratóriumi elnöke.
„Fel is kerestem egy, az ismerősöm által javasolt bajai bőrgyógyászt, dr. Gaszner Gabriellát, aki melanómára utaló jeleket állapított meg és azt javasolta, hogy forduljak mielőbb onkológushoz. A szegedi Bőrgyógyászati Klinikán aztán kiderült, hogy nagy valószínűséggel rosszindulatú daganatom van, amit műteni kell. Az anyajegyet kimetszették, a szövettan és a kivizsgálás 1-es stádiumú (korai) betegséget igazolt. Ezt követően három évig úgy jártam vissza kontrollra, hogy ebből még bármi lehet, hiszen a bőrrák sajnos kiújulhat. Azt viszont már az elején megfogadtam, hogy ha ebből az egészből jól jövök ki, akkor tenni fogok azért, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenet, hogy a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés életet menthet, hiszen minél előbb észreveszik a bőrdaganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra” – fűzte hozzá Adél.
Ebből a fogadalomból született meg a Stop Melanoma Alapítvány, melynek fő célkitűzése a figyelem felkeltése, az emberek tájékoztatása tekintettel arra, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában a veszélyforrásokkal és a következményekkel.
Bőrdaganat és bőrdaganat között is van különbség
Magyarországon évente közel 3000 melanómás beteget diagnosztizálnak és naponta meghal egy ember melanómában. Ez a legsúlyosabb bőrdaganat, mely bárkin megjelenhet, de elsősorban a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, valamint azokat, akiknek sok anyajegyük van.
„A bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló melanóma a belső szervekben, a tüdőben, a májban és az agyban is tud áttéteket képezni és sajnos végzetes is lehet, ha nem vesszük észre és nem kezelik időben. Leggyakrabban a hát, a mellkas, a végtagok és az arc bőrén jelentkezik. Ritka esetben kiindulhat a fejbőrről, a tenyér és a talp bőréről, a köröm alatti területről, a nyálkahártyákról (száj, nemi szerv) vagy a szem pigmenttermelő sejtjeiből. Ha egy anyajegy mérete, alakja vagy színe megváltozik, vagy viszket, vérzik, akkor mindenképpen bőrgyógyászhoz kell fordulni” – figyelmeztet dr. Baltás Eszter bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára. A melanóma tehát kiindulhat egy korábban meglévő anyajegyből, de keletkezhet az ép bőrön újonnan is. Ezért is olyan fontos, hogy a megváltozott anyajegyek mellett az újonnan képződő, gyorsan növekvő bőrelváltozásokra is felfigyeljünk, ehhez pedig rendszeresen ellenőriznünk kell bőrünk állapotát.
A melanómánál lényegesen gyakoribb, de kevésbé veszélyes tumortípusok a bőr hámsejtjeiből kiinduló hám eredetű bőrrákok, ezek közé tartozik az úgynevezett bazalióma és a laphámrák.
„A bazalióma egy nem gyógyuló seb formájában keletkezik leggyakrabban az arcon, a végtagokon vagy a háton. Szintén rosszindulatú, de a legtöbb esetben nem áttétképző daganatról van szó, ha viszont nem műtik meg és elkezd növekedni, akkor a környező szöveteket is roncsolhatja” – figyelmeztet dr. Baltás Eszter. Ezek a tumorok laposak vagy előemelkedőek, általában bőrszínűek vagy enyhén pirosak, de tartalmazhatnak barnás pigmentet. Gyakori, hogy gyöngyházfényűen csillog a felszínük.
A bőrből kiinduló laphámrákból kevesebb van ugyan, ám ez már képes a nyirokcsomókba és a belső szervekbe is eljutni. „A laphámrák is egy kisebb, nem gyógyuló seb vagy kifelé növő csomócska formájában jelenik meg a bőrön, melynek a tetején egy kis pörkösödés látható” – mondja a szakember.
Vedd komolyan!
Figyelemre méltó, hogy a páciensek sokszor miért nem vesznek tudomást bőrrákjukról. „A bőrön megjelenő elváltozást pattanásnak gondolják, vagy egy kisebb sérülésnek (pl. ütés) tulajdonítják, vagy a felső ajakon lévő begyógyulni képtelen sebet elügyetlenkedett borotválkozással hozzák összefüggésbe” – írja Yael Adler német bőrgyógyász Bőrügyek című könyvében.
„A betegek nem gondolják, hogy egy kis vacak elváltozás a bőrükön nagy bajt tud okozni, talán ennek is köszönhető, hogy olyan sok idő telik el a szövettani diagnózisig. Felméréseinkből az is kiderül, hogy az emberek tudják ugyan, hogy önvizsgálatot kellene végezniük, de azt már nem tudják, hogy pontosan mit is kell figyelni a bőrön. Egy európai méretű bőrrákellenes kampány, az Euro Melanoma oldalán ehhez is adunk útmutatót" – mondja dr. Baltás Eszter.
Nem véletlenül prédikálnak az orvosok a gondatlan napozás...
„Szomorú, hogy szoláriumhasználatban Magyarország igen előkelő helyet foglal az európai országok között, ahogy az is, hogy a napozási szokásokról gyűjtött adatok szerint a fiatalok, főleg a tizenévesek csupán egyharmada használ fényvédő krémeket, miközben nagy százalékban számolnak be arról, hogy már többször volt hólyagos napégésük. Pedig nemcsak az egyszeri napégések növelik a bőrrák kockázatát, de az is, ha valaki sokat napozik leégések nélkül. A napsugarak okozta károsodást ugyanis a bőrünk megjegyzi. Miközben a napégés meggyógyul, a bőrben előidézett károsodás megmarad és idővel összeadódik, fokozatosan károsítva a bőr immunrendszerét és genetikai állományát" – magyarázza a szakember.
A genetikai tényezők és a bőrtípus mellett sok más rizikófaktora van a bőrrákok kialakulásának, de az elsődleges az UV-sugárzás. Korábban úgy gondolták, hogy csak az UV-B sugárzás okoz bőrrákot, mert károsítja a génállományt, a DNS-t, de ma már tudjuk, hogy az UV-A sugárzás is részt vesz ebben a folyamatban. A szoláriumban peig iszonyatosan túladagolják a bőrünkbe mélyen behatoló UV-A sugarakat; szakirodalmi adatok alapján a 35 éves kor előtti szoláriumhasználat 59 százalékkal növeli a melanóma kialakulásának rizikóját.
...az ész nélküli szoláriumozás veszélyeiről...
Még egy mítosszal le kell számolnunk, mégpedig azzal, hogy a csövek alatti előgrillezéssel valahogy értelmesen előkészülhetünk a nyaralásra. Ez nem igaz. A szolárium hatása korántsem veszi elejét a leégésnek, a szolizás közben képzett pigment ugyanis értéktelenebb és mulandóbb, nem vastagszik meg tőle az epidermisz. Ráadásul a szolárium UV-A sugarai nem növelik a D-vitamin-készletet.
Köztudott, hogy a napégést is az UV-sugárzás okozza, azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy a vizsgálatok szerint öt napégés megkétszerezi a melanóma kialakulásának kockázatát. Ráadásul az UV-sugárzás az egyik legfőbb környezeti tényező, mely bőrünk öregedését, ráncosodását okozza.
...és a rendszeres ellenőrzések fontosságáról
A bőrgyógyászati rákszűrés arra való, hogy a szakemberek megkülönböztessék egymástól az ártalmatlan és a bőrrákra gyanús bőrelváltozásokat. Fokozottan kell figyelni a szabálytalan alakú ún. atípusos vagy diszpláziás anyajegyeket, melyek a melanóma kialakulásának szempontjából jelentenek kockázatot. Nem kell azonban egytől-egyig megszabadulni tőlük, hiszen van, akin számtalan ilyen atípusos anyajegy található, sebészileg csak a bőrgyógyász által rosszindulatúságra gyanús elváltozásokat kell eltávolítani.
És igen, a szűrővizsgálaton a páciensnek teljesen le kell vetkőznie, hiszen se zoknin, se harisnyán keresztül nincs biztos diagnózis. A bőrgyógyász a teljes bőrfelületet megvizsgálja, beleértve a hajas fejbőrt, a szájat, a szemet, a fül mögötti részt, a körmöket és a nemi szervek környékét, ugyanis bárhol meghúzódhat egy elfajult folt.
És te mikor voltál utoljára bőrgyógyászati kivizsgáláson? Ha szeretnél a közeljövőben részt venni egy ingyenes szűrésen, van egy jó hírünk: a Magyar Dermatológiai Társulat Onkodermatológiai Szekciója más európai országokhoz csatlakozva 2018. május 7-12. között Országos Melanoma Hetet szervez. Vannak még szabad helyek, itt tudsz időpontot foglalni.
