A stresszalvás mint jelenség meglepő, mégis az egyik legegészségesebb megküzdési mód.
Talán veled is történt már meg, hogy annyi dolog volt egyszerre, annyi minden nyomasztott, annyi mindent el kellett volna már intézned, hogy...hátő...aludtál inkább egy kicsit. Ettől persze még kevesebb időd lett erre a rengeteg teendőre, de mégsem biztos, hogy nem érte meg!
Stresszválasz
Stresszes élethelyzetekben ugyanis a lehetséges reakciók messze nem merülnek ki a klasszikus támadj vagy menekülj kettősben. Az állatvilágban is megfigyelhető stresszválasz például a ledermedés, a megadás vagy az oxytocin kutatásokból jól ismert összebújás. Tartós stresszhatás esetén a szervezet azonban előbb-utóbb kimerül. Elfárad. Ilyenkor leszünk hisztisek, ingerlékenyek, betegek.
Ez a fáradtság nyilvánvalóan tükrözni fogja magát a stresszt, vagyis hogy miben fáradtunk el. Ha sportolunk vagy szekrényeket pakolunk, majd este belezuhanunk a fotelbe, hogy készen vagyunk, mint a házi feladat, elsősorban a testünk fáradt el. Ugyanígy
létezik azonban szellemi, de érzelmi fáradtság is.
Előbbit tapasztalhatjuk, ha egy vizsgára készülve néhány nap után már nem fog az agyunk, vagy ha túl sok dolgot kell egész nap észben tartanunk. Utóbbit - ahogy a neve is mutatja - érzelmileg megterhelő időszakokban érezhetjük. Szakítás után, ha sokat veszekszünk a hozzánk közelállókkal vagy éppen ha komoly aggodalmaink vannak a jövőnket illetően. Akiknek a kivételesen erős érzelmi stressz, például munkakörükből adódóan (tűzoltók, egészségügyi dolgozók stb) a mindennapok szerves része, még inkább ki vannak téve az érzelmi kifáradás, kiégés veszélyének.
A stresszből adódó fáradtságra pedig az alvás egy teljesen normális reakció lehet, ami segíti a szervezet regenerálódását. Az izmok pihentetésén túl megint csak szót kell ejteni a szellemi és lelki felüdülésről vagy megkönnyebbülésről is. Biológiai szinten az alvással lehetővé válik például az agy megfelelő működéséhez szükséges cukorraktárak feltöltése, így bizonyos helyzetekben nem csoda, ha szervezetünk mintegy keresi is ennek lehetőségét.
Megküzdés
Pszichológiai szinten a stresszalvás egyfajta érzelemközpontú megküzdésként értelmezhető. Az érzelmi megpróbáltatások - legyen az akár egy sokk (például egy megrázó hír), akár egy huzamosabb ideig fennálló nehézség (például állandósuló konfliktusok a munkahelyen vagy otthon, anyagi bizonytalanság, munkanélküliség stb) - előfordul, hogy egyszerűen túl soknak bizonyulnak. Azt érezzük hogy meg kell előbb nyugodni, fel kell oldani a feszültséget ahhoz, hogy magával a problémával is lehessen foglalkozni. Addig nem megy. Olyan helyzet is akad (például egy haláleset vagy veszteség) amikor a problémával tényleg nem lehet mit kezdeni. Ilyen esetekben általában arra törekszünk, hogy egyáltalán kibírjuk valahogy. Amikor pedig már túl sok, menekülünk. Alkoholba, drogba, csokiba, sütibe stb.
Bárhogyan legyen is, az alvás messze nem a legrosszabb megküzdési mód a stresszel. Azokban az élethelyzetekben, ahol a stresszforrás bár óriási nyomást jelent, közvetlenül nem fenyegeti az ember életét és egészségét, az alvás éppen az egyik legegészségesebb módja annak, hogy egy kis időre kiszakadhass a világból. A lelki egészség kulcsa innentől, hogy ezt csak annyi időre tedd, amennyire tényleg szükséged van ahhoz, hogy a helyzet megoldására tudj összpontosítani.
