Nemcsak a betegség, de a vele kapcsolatos tévhitek is elterjedtek, ezért most tisztázunk néhány félreértést.
Bár az Alzheimer-kór kialakulásának pontos kiváltó oka még mindig rejtély az orvostudomány számára, jó néhány rizikófaktort már ismerünk: nemrég például megtudtuk, hogy a szorongásnak is köze van az időskori elbutulás leggyakoribb formájához, egy magyar kutatócsoportnak köszönhetően pedig fény derült arra, hogy epilepszia elleni gyógyszerekkel enyhíthetők az Alzheimer-kór tünetei.
Mivel az orvosok szerint a tények mellett akadnak félreértések is a betegséggel és a kockázatokkal kapcsolatban, érdemes tisztázni, hogy mi, az ami tényleg számít, és mi az, ami miatt fölöslegesen aggódunk. A Prevention.com össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat.
#Nem csak idős korban alakulhat ki
A köztudatban úgy él, hogy az Alzheimer-kór az idősebb emberek betegsége. Valóban, az Alzheimer-kór elsősorban a 65 évnél idősebb emberek körében alakul ki, az érintettek 5%-át azonban a betegség egy ritkább formája, a korai Alzheimer sújtja, amelynek tünetei akár a harmincas éveinkben is megjelenhetnek és valószínűbb a családi halmozódás. A fiatalkori elbutulásért általában három génmutáció (az APP, a PSEN 1, és a PSEN 2) okolható, amelyek géndiagnosztikával kimutathatók.
A késői, 65 év fölött megjelenő változat esetében a betegség kialakulásának esélyét növelő genetikai rizikófaktorokról beszélhetünk; ezek közül a legfontosabb az ApoE 4-es alléllal rendelkező genotípus, de fontos tudni, hogy azért, mert valakiben megtalálható, még nem biztos, hogy ki fog alakulni nála az Alzheimer-kór.
#Ne ess pánikba, ha nem jut eszedbe egy ismerősöd neve
Vagy amikor ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kibökni, mit is akartál. “A legtöbb pillanatnyi memóriazavar - különösen a 30-as, 40-es- 50-es éveikben járóknál - természetes, életkorhoz köthető változások kombinációjának, valamint olyan életmódbeli tényezőknek köszönhető, mint a multitasking vagy a stressz” - magyarázza Heather Snyderm a Medical and Scientific Relations for the Alzheimer's Association igazgatója. De még 60-70 éves korban is normális, ha időnként elfelejtjük befizetni a csekket vagy hirtelen nem jut eszünkbe egy barátunk barátjának a neve. “Ezzel ellentétben, ha egy évek óta rutinszerűen végzett feladatról feledkezünk meg sorozatosan vagy a saját gyerekünk születésnapját felejtjük el, az már gyanúra adhat okot” - fűzte hozzá a szakember.
#Az alumíniumedények ártatlanok
Annak a mítosznak a gyökerei, miszerint az alumíniumedények használata Alzheimer-kórhoz vezet, az 1960-as évekig nyúlnak vissza, amikor az orvosok Alzheimer-kórral küzdő betegek agyában alumíniumlerakódásokat fedeztek fel. Ezután sokáig ódzkodtak az emberek attól, hogy alumíniumból készült edényekben tárolják vagy alufóliába csomagolják az ételeket, ám azóta számos kutatás bebizonyította, hogy az alumíniumnak semmi köze az Alzheimer-kór kialakulásához. Már csak azért sem, mert a testünkbe került méreganyagokat a vesék megdolgozzák, így azok a vizelettel együtt távoznak a szervezetünkből.
Hasonló rémhírek röppentek fel az aszpartámmal, az amalgám fogtöméssel és az influenza elleni védőoltással kapcsolatban is. Egy tanulmány szerint azonban az oltások inkább az elbutulás megelőzését segítik elő, a higanyt is tartalmazó fogtömések kapcsán pedig a WHO és az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalának álláspontja az, hogy nem kell aggódni, hiszen a higany olyan csekély mennyiségben van jelen a fogtömésben, hogy az nem lehet mérgező a szervezet számára.
#A MIND-étrenddel csökkentheted a kockázatokat
A mediterrán étrend és a magas vérnyomás megállításának elősegítésére alkalmazott DASH-diéta (Dietary Approches to Stop Hypertension) kombinációjával a Harvard Orvosi Egyetem tanulmánya szerint akár 53%-kal csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Az eredményeket egy újabb kutatás is megerősítette, mely szerint a MIND-étrenden élőknél több mint harminc százalékkal kisebb az esélye annak, hogy a demencia bármely formája kialakul.
Ha szeretnél agybarát módon táplálkozni, ezekkel az ételekkel biztosan nem lősz mellé: leveles zöldségek, mogyoró-, bogyó- és babfélék, teljes kiőrlésű gabonák, hal, baromfihús, olívaolaj, bor. Amit viszont lehetőleg kerülj el, az a vöröshús, a vaj, a margarin, a sajtok, az édességek, a péksütemények és a gyorsételek.
#Maradj szellemileg is aktív!
Egy, a British Medical Journal című szaklapban tavaly megjelent tanulmány szerint minél műveltebb és képzettebb valaki, annál kisebb eséllyel butul el idős korára.
“A képzettség talán azért késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását, mert segít a kognitív tartalékok felhalmozásában, illetve jelentősen növeli az agysejtek közötti kapcsolatok számát. Az intellektuális ingerek nyomán kialakuló robosztusabb agyban az elhaló agysejtek munkáját képesek más sejtek átvenni, így a memória és a kognitív képességek nem sérülnek” - magyarázza dr. David Perlmutter neurológus és táplálkozástudós, a Gabonaagy és az Agyépítők szerzője.
Nem tragédia, ha nincs PhD fokozatod, elég, ha olyan tevékenységeket végzel, amelyekkel edzésben tarthatod az agyad, legyen az egy nyelvkurzus, zenetanulás vagy magasabb szintű olvasmányok. Azzal is jól jársz, ha csatlakozol valamilyen klubhoz vagy önkénteskedsz, a kutatások szerint ugyanis a szociális kapcsolatok, a közösségekben való aktív részvétel is hozzájárul az időkori elbutulás esélyének csökkentéséhez - különösen azoknál, akiknél megvan a genetikai hajlam a betegség kialakulására.
#Aludd ki magad!
Egészséges, középkorú felnőtteknél elég egyetlen álmatlan éjszaka, hogy megemelkedjen a béta-amiloid fehérje szintje az agyban, míg a sorozatos alváshiány egy másik idegsejtgyilkos, a tau fehérje mennyiségét is növeli. Tudtad, hogy ezeknek az agyi fehérjéknek is köze van az Alzheimer-kór kialakulásához?
Az agyban található idegsejtek megtámasztása a tau nevű fehérje megfelelő működésétől függ. Az Alzheimer-kóros betegeknél a tau fehérje kötegei olyan módosuláson esnek át, amelynek eredményeként megcsavarodnak. Egyes kutatók véleménye szerint ez károsítja, majd elpusztítja az idegsejteket.
“A kevés alvás és a rossz minőségű alvás is csökkenti az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF), egy olyan fehérje szintjét, amely egyszerre gátolja a meglévő agysejtek pusztulását és segíti az újak születését, valamint a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását is” - magyarázza Perlmutter.
Ha úgy érzed, nem tudod kialudni magad, ha horkolsz, ha fejfájással, fáradtan ébredsz vagy napközben szokatlanul aluszékony vagy, mielőbb fordulj orvoshoz! Ezek ugyanis az éjszakai légzéskimaradás, az úgynevezett alvási apnoe jelei, amit ugyancsak összefüggésbe hoztak az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb kockázatával.
#Nem, még mindig nem gyógyítható
A memória hanyatlására és a zavartság kezelésére létezik ugyan két gyógyszercsalád, a kolinészterázgátlók és a memantin, ezekkel azonban legfeljebb lassítani (6-12 hónappal) tudjuk a panaszok súlyosbodását. A kutatók jelenleg is több olyan ígéretes gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, amelyek a béta-amiloid plakkok megcélzásával enyhítik a tüneteket, ám ezek szabadalmaztatására is még legalább öt-tíz évet kell várni.
