Itt az alkalom, hogy teszteld, mennyire függsz a közösségi oldalaktól

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha azt tapasztalod, hogy napi egy óránál többet vagy valamilyen közösségi oldalon, akkor érdemes lehet megvizsgálnod, hogy mennyire vette át az uralmat az életed felett ez a szokás. Nem kell kétségbeesni, ha úgy találod, hogy rászoktál, akkor csak olyan vagy, mint sokmillió másik ember. Ettől függetlenül dönthetsz úgy, hogy kevésbé hagyod befolyásolni magad. Itt van néhány tipp, hogy hogyan.

A korábbi cikkben arról volt szó, hogy hogyan manipulálják a közösségi média oldalak az emberi viselkedést, elérve ezzel céljukat, hogy minél több időt tölts rajtuk. Mivel a szerencsejátékhoz hasonlóan működnek, és az agyban keletkezik örömérzés a használatukkor, talán ugyanolyan függőséget okozóvá válhatnak, mint azok a szerek, amik ezt az érzést kémiai úton érik el, vagy mint a szerencsejáték.  Ezek szerint beszélhetünk Facebook vagy Instagram függőségről?

Sokan beszélnek erről. Már 2012-ben készült Facebook függőséget felmérő teszt – a Bergen Facebook Függőség Skála (BFAS). Ennek ellenére, bár sokan javasolták, mégsem került be még a pszichiátriai rendellenességek listájára. A függőség és a közösségi média használatának viszonya kissé problematikus. A függőség olyan krónikus állapot, ami negatív hatással van az életed egyéb területeire. Sok mindenre mondják, hogy függőség. Vannak egyértelmű, szerek által okozott függőségek, és vannak viselkedéses függőségek, mint a már emlegetett szerencsejáték, vagy a szexfüggőség, de még az edzéstől is függővé válhat valaki. Másrészt egy hosszabb, öt éven át tartó vizsgálat azt mutatta ki, hogy a viselkedéses függőségek, mint az edzés-kényszer vagy a Facebookon lógás, általában egy-egy időszakra szólnak, és nem marad úgy az ember, el szoktak múlni – írja Simon McCarthy-Jones.

Nem feltétlenül okoz mindenkinek problémát az életében, hogy sok időt tölt közösségi média oldalakon. Ha ezzel nem romlik az életminősége, akkor felesleges betegség-tudatot alakítanánk ki, ha ezt függőségnek neveznénk. Az sem lenne egyértelmű, hogy milyen függőségről beszélünk, hiszen az emberek teljesen különböző dolgokat tudnak csinálni a közösségi oldalakon. Van, aki dolgozik ott, van, aki játszik, barátokkal tart kapcsolatot, vagy tájékozódik a világ híreiről. Akkor azért elkezdhetsz gyanakodni, hogy valamiféle függőséged alakul, ha a következő tüneteket tapasztalod:

  • Gondolatban sokat foglalkozol a közösségi oldallal, még akkor is, ha éppen offline vagy
  • Arra használod az oldalakat, hogy változtass, javíts a hangulatodon
  • Egyre több és több időt töltesz az oldalon ahhoz, hogy elérd ugyanazt a hatást
  • Rosszul érzed magad, ha valami megakadályoz abban, hogy felmenj az oldalra
  • Kiléptél, és rögtön újra visszalépsz, mert rossz érzés kerített hatalmába, ahogy otthagytad az oldalt.
  • Reggel az első dolgod, hogy megnézd, és este ezzel zárod a napod
  • Az életed éppen nem megy túl jól, és a közösségi oldal egy fantáziavilágba való menekülést jelent. Az oldaladon minden szép, rendezett és boldog, holott az életedet nem igazán ilyennek érzed
  • Rengeteg barátod van a közösségi oldalon, mégis magányosnak érzed magad.

Mit tehetsz, ha úgy érzed, hogy kezdesz függővé válni?

A megoldás nem feltétlenül a teljes megvonás, csak ha már másképp nem megy, akkor érdemes leiratkozni a Facebookról. Arra kellene inkább törekedni, hogy értelmesen, és az életedet nem felemésztő módon használd ezeket az oldalakat. Ha olyan ember vagy, aki gyakrabban megél negatív érzéseket, vagy gondjaid vannak a mindennapokban, erős benned a vágy arra, hogy mások elismerjenek és magányosnak érzed magad, vagy sűrűn tartasz attól, hogy kimaradsz dolgokból – akkor számodra nagyobb veszélyt jelentenek a közösségi oldalak a függőség szempontjából.

Gondold végig, hogy a normális, offline életedet nem befolyásolja-e túlságosan erősen például a Facebook használat. Ha az őszinte válaszod igen, akkor a következő lehetőségeid vannak, hogy visszavegyél belőle:

Legyél tudatában annak, hogy milyen ingerek váltják ki belőled azt, hogy azonnal felmenj a közösségi oldalra. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket, és figyeld magad pár napig, hétig, hogy beazonosítsd, nálad mik a kiváltó ingerek:

  • Mit csinálok? (átfutom és ráfrissítek; megosztok képeket, hangulatokat; lesem az értesítéseket…)
  • Mikor csinálom? (munkában ebéd után; felkelés után rögtön; randevún…)
  • Mi történt közvetlenül előtte? (ha valami stresszes dolog, akkor az figyelmeztető jel)
  • Hogyan érzem magam attól, hogy felmentem az oldalra? (próbálj leíró mellékneveket használni a hangulatodra)

Fogadd el a szokást annak, ami. Ismerd fel, hogy ez egy szokás, amin változtatni kellene, nem pedig a tudatos döntésed.

Ne bántsd magad amiatt, hogy rá vagy szokva. Ha elkezded szidni magad, hogy tessék, már megint halogatok, vagy lusta vagyok (vagy bármi), mert felmentem a Facebookra, akkor sokkal erősebbé válik az inger, hogy mégis megcsináld. Úgy vannak kitalálva ezek az oldalak, hogy rászokj, ne legyél kemény magadhoz azért, mert olyan vagy, mint bárki más. Amikor azt tapasztalod, hogy nem sikerült megtartani a magadnak tett ígéreted, akkor nézz előre, és igyekezz a jövőben újra betartani, de ne szidd magad miatta.

Jelölj ki arra időt és helyet, hogy hol és mikor nem fogod használni az okostelefonodat, és nem mész fel ezekre az oldalakra.

Gondolj ki egy „szerződést”, hogy mi az elfogadható okostelefon használat, és mi nem az. Például nem fogom a telefonomat nyomkodni a családi vendégségben, vagy baráti borozás közben. Bízz meg egy olyan embert, aki erre alkalmas, hogy figyelje, kérje számon rajtad, betartottad-e a magadnak fogalmazott szerződést. Természetesen legyen valami jutalom is, ha igen.

Találj ki alternatívákat. Ahelyett, hogy újra megnéznéd az oldalt, csinálj valami mást, olyan dolgot, amit szeretsz csinálni, ami jólesik. Ha mondjuk, fogsz egy könyvet és elolvasol pár oldalt, ahelyett, hogy a telefonod nyomkodnád, még mérhetővé is válik a haladásod, hiszen jóval többet fogsz olvasni, mint korábban.

Ha úgy érzed, hogy valami külső segítség jól jönne fegyelmezni magad, akkor vannak már olyan applikációk, amik megakadályozzák, hogy azzal foglalkozz, amivel nem is szeretnél igazán. Ilyenek a Freedom, a Moment vagy a Stay Focusd.

Végső esetben megszűntetheted, vagy időszakosan felfüggesztheted a profilodat is.

A karácsonyi kisebb-nagyobb szünet kiváló alkalom lesz arra is, hogy bármi izgalmasabb tevékenység helyett még többet lógj a Facebookon. De arra is, hogy meghatározz napokat, időszakokat, eseményeket, amikor azért sem fogod a kezedbe venni a telefont, vagy öledbe a laptopot, hanem valami mást, ünnepit, különlegest vagy megnyugtató dolgot csinálsz. Érdemes lehet előre eldöntened, hogy melyiket választod.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szalay Ágnes
Szalay Ágnes
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?