Több rost=egészségesebb bélflóra

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy friss kutatás szerint nagyságrendileg változatosabb, ráadásul az évszakoknak megfelelően változó bélflórával rendelkezik egy ősi életmódja mellett máig kitartó afrikai törzs, valószínűleg főleg a rengeteg elfogyasztott növényi rostnak köszönhetően.

Az emberi mikrobiom legnagyobb részét kitevő bélflóra, vagyis az emésztőrendszerben éldegélő mikroorganizmusok egészséges sokfélesége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon a szervezetünk. Egy ősi életmódjukon máig keveset változtató tanzániai törzs, a Hadza székletét szorgosan, és ami még fontosabb, éveken gyűjtögető kutatócsoport jó pár érdekes dologra rábukkant a törzs baktériumkészleteinek vizsgálata során, amelyek közül néhány a modern ember életmódváltását jelentősen megsínylő városlakók bélflórájának felturbózásában is segíthet - állítja a Popular Science. 

200 g

Az egyes becslések szerint 200 grammot, mások szerint nagyjából másfél kilót nyomó emberi mikrobiom - amely több „idegen”, mikrobiális sejtből áll, mint ahány emberi sejttel rendelkezünk – nem csak az emésztő- és az immunrendszer, és úgy általában véve az egész szervezet működése szempontjából nélkülözhetetlen, de még a hangulatainkat is meghatározhatja. Az egyelőre nem egyértelmű, pontosan milyen összetételű mikrobiom az, ami ideálisnak mondható, abban azonban nagy az egyetértés a tudósok között, hogy a szervezet ideális működéséhez minél sokrétűbb bélflórára lenne szükség.

Fotó: kiwiexplorer / flickr

Több, jobb, szezonális

A Tanzániában élő, máig vadászó és gyűjtögető életmódot folytató Hadza törzsre nem csak azért figyelt fel a kutatócsoport, mert máig megőrizte ősi életmódját, hanem azért is, mert a székletminták tanúsága szerint a száraz és az esős évszakok váltakozásainak megfelelően a törzs tagjainak mikrobiomja is kicserélődik. Ez azért van így, mert a száraz évszak alatt zavartalanul vadászgató törzs ilyenkor a rengeteg zöldség mellett sok húst is fogyaszt, míg az esős évszak alatt többnyire zöldségen és gyümölcsön tengődik. Illetve virágzik, merthogy a törzs tagja a modern egészségügyi ellátások szinte teljes hiánya ellenére kifejezetten egészséges és hosszú életet élnek, ami a kutatók szerint a rostokban rendkívül gazdag étrendjüknek tudható be. A száraz, húsevős időszakban a legsokrétűbb egyébként a hadzák bélflórája, ráadásul sok olyan, a mai modern emberek emésztőrendszere által még hírből sem ismert mikroba is éldegél bennük, ami az esős évszak beköszöntével szinte teljesen eltűnik, majd annak végeztével újra megjelenik a szervezetükben.

Amit elejtenek, azt rögtön el is fogyasztják

Összességében elmondható tehát, hogy a Hadza törzs tagjainak mikrobiomja nagyságrendileg sokrétűbb egy átlagos amerikaiénál például, ami a rostokban gazdag (15 helyett 100g/nap) étrend mellett annak is köszönhető a kutatók szerint, hogy a törzs szinte azonnal el is fogyasztja, amit elejt, a lehető legtöbb „jó” baktériumot hasznosítva így a zsákmány által felvonultatott mikroorganizmus-készletből. 

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.