Mit tehetsz azért, hogy időben felismerd a mellrákot?

Az emlőrák Magyarországon a vezető halálokok listáján a második helyen szerepel. Évente körülbelül 7000 nőnél diagnosztizálnak melldaganatot, és mintegy 2300 eset végződik halállal a késői felismerés miatt. Az egy-másfél centiméteres daganatokat már mi is ki tudjuk tapintani, ezért nagyon fontos a gyakori önvizsgálat, a korai elváltozások felfedezéséhez azonban ez nem elég; éppen ezért elengedhetetelen a szűréseken való rendszeres részvétel.

Életkor szempontjából a negyven év fölötti nők a legveszélyeztetebbek, ezért van az, hogy az államilag finanszírozott mammográfiás szűrés a 45-65 éves korosztályt érinti, de a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a rutinszerű szűrést a fiatalabb és idősebb korosztály felé is ki kellene terjeszteni öt évvel, hiszen egy rosszindulatú elváltozás korai stádiumban történő felfedezése életeket menthet.

De pontosan mit lát az ultrahang és mit a mammográfia? Utóbbi miért nem használ a fiatal nőknél? És pontosan hogyan zajlanak ezek a szűrővizsgálatok? Dr. Fehér Krisztina radiológus szakorvost, a Cleopatra Medical Center munkatársát kérdeztük.

“A szűrések célja az, hogy a nem tapintható, tüneteket nem okozó eltéréseket fedezzük fel. Ettől függetlenül persze fontos a rendszeres önvizsgálat végzése, hiszen negyven éves kor alatt is megtalálhatják, sőt nagy számban maguknak találják meg a nők a daganatot” - nyilatkozta a Díványnak Dr. Fehér Krisztina radiológus szakorvos.

Kiknek és miért ajánlott a mammográfia?

“Sajnos negyven év körül robbanásszerűen megnő az emlődaganatok száma, és az idősebb korosztályt sem kíméli a tumorok kialakulása. De veszélyeztetettnek számít az is, akinek a felmenőinél emlő- vagy petefészekrákos betegséget diagnosztizáltak, akinél kimutatható a BRCA1 és BRCA2 génmutáció, illetve akinek volt már mellrákja. Esetükben ajánlott az évenkénti komplex emlődiagnosztika, vagyis a mammográfia és az ultrahang. Mammográfiával az emlőrákok 80-85 százalékos pontossággal kimutathatók, és fontos tudni, hogy a daganatok tíz százalékban mikromeszesedés formájában jelentkeznek, melyeket kizárólag a mammográfiával lehet észrevenni. Sokan tartanak a sugárzástól és a mell összenyomásától, pedig valójában kevés sugárterheléssel jár a technika, az emlők összenyomása pedig a jó minőségű felvételhez szükséges” - magyarázta Dr. Fehér Krisztina, aki szerint érdemes a menstruáció első fázisában végezni a vizsgálatot, hiszen akkor kevésbé érzékeny a mell.

A mammográfia láthat kerek formájú eltéréseket, melyek lehetnek jóindulatú (pl. ciszta, fibroadenoma) és rosszindulatú elváltozások is. Ennek eldöntésében segít az ultrahang, melynek vezérlésével mintát is lehet venni, és a nyirokrégiók megítélésében is fontos információt ad” - tette hozzá a szakember.

A szűrővizsgálatnál a szakasszisztens először egy kérdőívet töltet ki a pácienssel a hormonális eltérések, terhesség, szoptatás, a családi halmozódás és egyéb tényezők tisztázása céljából, majd áttapintja a melleket és dokumentálja, amit észlelt (bőrelváltozások, bimbóelváltozások, csomó stb.). Ezután elkészíti a négy alapfelvételt, amit két szakorvos egymástól függetlenül értékel, és ha az egyik észrevesz valamit, akkor visszahívják a pácienst egy kiegészítő ultrahang vizsgálatra, illetve szükség esetén mintavételt is végeznek. Mindkét eljárás 15 percet vesz igénybe, így a komplex vizsgálat fél óra alatt lezajlik. A mammográfia elvégzésének az egyedüli kizáró oka egyébként a várandósság, de bizonyos esetekben (radiológus és klinikus közös megegyezésével) a terhesség alatt is elvégezhető.

Fontos tudni, hogy 35 év alatti nőknél a sűrűbb mellszövet viszonylag magas sugárelnyelő képessége miatt kevésbé érzékeny módszer a mammográfia, ráadásul “a feleslegesen, a szükségesnél nagyobb számban végzett sugárterheléssel járó mammográfiával a rosszindulatú daganatok, így a mellrák kialakulásának kockázatát is növelnénk a fiatalabb korosztály körében” - figyelmeztet Dr. Fehér Krisztina. 

A mellrákszűrést túlnyomórészt a mammográfiával kapcsolják össze és csak elvétve esik szó az ultrahangdiagnosztika fontosságáról, holott fontos kiegészítője lehet a vizsgálatnak.

Fiatal életkorban (35 év alatt) az ultrahang javasolt első vizsgálómódszerként preventív céllal, bármilyen panasz - fájdalom, tapintási eltérés, bimbóváladékozás stb. -, valamint mellimplantátum esetén és szoptatás ideje alatt is, hiszen az újonnan felfedezett melldaganatok tíz százaléka ebben a korcsoportban fordul elő.

“Azokban a családokban, ahol anyai ágon előfordult rosszindulatú emlődaganat, minden korosztály számára javasoljuk - legkisebb panasz esetén is - a rendszeres vizsgálatot. Szükség esetén lehetőség van FNAB - vékonytű aspirációs citológiai - vizsgálatra is a pontosabb diagnosztizálás érdekében, illetve amennyiben további kiegészítésre van szükség, MRI-vizsgálatra is. Mágneses rezonanciavizsgálattal pontosabban meg lehet határozni a tumor méretét, és azt is, hogy egy vagy több gócból áll-e a folyamat, de a sűrű mirigyállományú emlők vizsgálatát és a pontos műtéti terv felállítását is megkönnyíti ez az eljárás” - mondta a radiológus.

A kórtörténet felvétele után a szakorvos áttapintja mindkét emlőt és hónaljat, majd egy zselészerű, bőrbarát, vízoldékony, zsírt nem tartalmazó anyagot ken ezekre a területekre. (Erre a lehető legjobb képalkotás elérése érdekében van szükség, a gél ugyanis lehetővé teszi a vizsgáló eszköz és a bőr közötti jó kontaktust.) Ezután a vizsgálófejet a bőrfelületen szkennelve ellenőrzi az emlők és a hónaljak állapotát. A készülék magas frekvenciájú hanghullámokat bocsát ki, ami nem káros az emberi szervezetre, a visszaverődő hanghullámok dinamikus képét pedig egy monitoron a páciens is kényelmesen látja, így azonnali tájékoztatást kaphat az eredményekről.

“Fontos tudni, hogy 35 év felett az ultrahang vizsgálat önmagában nem megfelelő a pontos diagnózishoz, hanem a mammográfiás szűrővizsgálat mellett kiegészítő vizsgálatként végzendő. Az emlőultrahang vizsgálatot célszerű a menstruáció első napját követő 10-14. napon végezni, mivel az emlők mirigyállományának vizsgálhatóságát befolyásolják a menstruációs ciklus hormonváltozásai” - fűzte hozzá Dr. Fehér Krisztina.