Legalábbis az európai átlagnál egészségtudatosabb. A magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyosnak számít, derül ki a WHO adataiból. Ezzel szemben csak a fele, nagyjából ötmillió ember gondolja úgy, hogy súlyproblémái vannak, és négyötödük aktívan dolgozik is azon, hogy fogyjon.
Az elhízás világszerte ijesztő méreteket ölt, és a jelenség veszélyeinek tudatosulása fokozatosan cselekvésre ösztönzi a fogyasztókat: a Nielsen globális felmérése szerint Közép-Kelet-Európában az emberek 81 százaléka próbál fogyni étrendmódosítás és/vagy diéta által; Magyarországon ez az arány 84 százalék.
A kutatásból kiderül, hogy a magyarok közel kétharmada (63%) választja a testmozgást, és az étrend átalakításában fontos szerepet kap a károsnak vagy egészségtelennek ítélt élelmiszerek kiiktatása. Százból 62 magyar törekszik arra, hogy kevesebb magas cukortartalmú ételt fogyasszon, és minden második válaszadó hangsúlyozta a fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a zsíros ételek visszaszorítását, de népszerű a csökkentett adagok módszere is. A kiskereskedelmi adatokból is kirajzolódik, hogy friss gyümölcsből, müzliszeletből és natúr joghurtból több fogy.
De nem csak az elhízás és a túlsúllyal járó betegségek jelentenek problémát, ha a táplálkozásról van szó. Mintegy három millió magyar szenved valamilyen ételallergiától és/vagy ételintoleranciától, melyek közül a laktózérzékenység a leggyakoribb, de a glutén és a szója is dobogós az allergialistán. Mindez pedig jelentősen befolyásolja a vásárlói döntéseket is: nálunk a fogyasztók kétharmada (68%) hajlandó többet is fizetni olyan ételekért és italokért, amelyekben nincs általuk nemkívánatosnak tartott alkotóelem. Ebből a szempontból a magyarok egészségtudatosabbak az európai átlagnál. A termékcímkéken feltüntetett tápanyag-információ egyre fontosabb, a fogyasztók kétharmada alaposan áttanulmányozza, mit tartalmaz az adott élelmiszer, és amennyiben módja van rá, a hazai terméket választja.
A felmérés szerint ráadásul a fogyasztók közel fele nem elégedett a boltok kínálatával; az egészséges ételekre való fokozott igényre pedig a piaci szereplők többféle választ adhatnak: megváltoztatják a termékkiszerelést (már nem divat az extra nagy csomag), a marketingstratégiába is beilleszthetik a mértékletességre törekvés üzenetét, de gyakori az a gyártói reakció is, hogy a meglévő termékeket összetevők szintjén újragondolják (csökkentett cukor-, só- és zsírtartalom), a termékkínálat bővítésével pedig a korábban közömbös fogyasztók is megszólíthatók.
