Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Összeszedtük, miért olyan jó a szervezetünknek, ha nemcsak csobbanunk egyet a strandon, hanem rendszeresen – és helyesen – úszunk.
Megnyugtat, ellazít és felfrissít. Talán ez az, amit elsőre érzékelünk belőle, de hosszú távon is egy rakás jótékony hatása van az úszásnak a testi és lelki jóllétünkre. Összegyűjtöttünk pár nyomós érvet, hogy a passzív lubickolás mellett miért érdemes télen-nyáron rendszeresen úszni. Még akkor is, ha nem a világbajnoki címre pályázunk.
Szinte minden izmot megdolgoztat
Úszás közben a karokkal és a lábakkal hajtjuk magunkat előre, miközben a törzsizomzattal stabilan tartjuk magunkat, amihez a megfeszített has, csípő, comb és hát járul hozzá. „Úszás közben a váll és a combtőizmok végzik a legnagyobb munkát, a kar és a láb többi izma inkább abban segít, hogy megfelelő formát adva a végtagnak a vizet magunk mögé tolva, legyezőszerűen mozgassuk meg azt a víztömeget, amibe bele tudtunk kapaszkodni. Mivel a levegőnél sűrűbb víz minden irányból hatást gyakorol ránk, kénytelenek vagyunk a legoptimálisabb testhelyzetet kialakítani, hogy ne fáradjunk el túlságosan. Ehhez a fej búbjától a lábujjak hegyéig tartani, kontrollálni, mozgatni kell a testünket” – nyilatkozta a Díványnak Oláh András úszásoktató, aki szerint minél több úszásnemmel próbálkozunk, annál többféleképpen próbára tehetjük magunkat és kísérletezhetünk a különböző mozdulatokkal. „A vízszintes haladáson kívül a vízben a tér minden irányában lehet mozgatni magad: lefelé merülni, felfelé úszni, pörögni, forogni, bukfencezni, birkózni. Ezeket a mozgásokat használják a szinkronúszók, a vízilabdások és a búvárok is. Az úszás tehát a folyamatos erőkifejtés, rugalmasság, és ellazulás koordinációja, amivel az egész test tónusát uraljuk” – tette hozzá a szakember.
Kíméli az ízületeket
„Mivel a víz sűrűbb közeg a levegőnél, belemerülve és felfeküdve rá leveszi az ízületekről a gravitáció terhét, így minden testrészünk ellazulhat, és szinte súlytalanul tudjuk magunkat mozgatni benne. Ilyenkor az ízületi tartományok tágulnak, a teher nélküli mozgatással pedig nem terheljük az izomrostokat. Ehhez viszont nagyon fontos a megfelelő testtartás; az, hogy a fejünket is bele merjük tenni a vízbe – ahelyett, hogy magasan kiemeljük belőle –, akár hason, akár háton, akár az oldalunkon fekszünk fel” – figyelmeztet Oláh András, hiszen a víz csak akkor tudja kifejteni a jótékony hatását a testrészekre, ha benne vagyunk. „Sokan a rossz testtartás miatt fordulnak oktatóhoz, mert érzik, hogy valami nem tökéletes a vízben, hiába járnak már évek óta úszni. Az oktató ilyenkor mindig a vízre való teljes felfekvést magyarázza el a tanítványnak, hiszen ez a helyes úszótechnika alapja” – magyarázza az oktató.
Fejleszti a légzőszervrendszert
A tapasztalt úszók szerint hiába rutinos bármilyen más sportban az ember, az úszás légzéstechnikája új kihívások elé állítja. „Amiben az úszás leginkább különbözik minden más sporttól, az a légzésszabályozás, hiszen a vízben nem akkor veszel levegőt, amikor szeretnél. A megfelelő pillanatig jórészt a tüdőben kell tartani a levegőt, így ez a technika rendkívül megfeszített állapotba kényszeríti a tüdőizmokat. Tehát a helyes légzéstechnika, illetve az, hogy a megfelelő úszóhelyzet csak vízre fektetett fejjel érhető el, a szárazföldi használathoz képest a tüdőt sokkal jobban terhelés alá vonja, edzettebbé teszi. Nem véletlenül mondják, hogy az úszás elsősorban tüdősport” – mondta Oláh András.
És az állóképességet
Ha azt gondolod, hogy csak futással és aerobikozással tudsz hatékonyan fogyni, akkor tévedsz, hiszen a különféle úszógyakorlatokkal az intenzitástól függően óránként 500-700 kalóriát is elégethetsz – miközben az állóképességedet is rendesen edzed. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni néhány fiziológiai folyamattal:
„Az úszás ebből a szempontból nem különbözik a többi állóképességi sporttól: a sprinterek más pulzustartományban mozognak és másfajta izomzattal kell rendelkezniük, mint azoknak, akik hosszabb távokra készülnek. Minél több időt tölt valaki sportolással, annál inkább a hosszan lebomló energiaraktárokat kell kihasználnia, vagyis a zsír lebontásával kell üzemanyagot nyernie. Mindez azt jelenti, hogy csak egy bizonyos pulzustartományban való mozgás fogja meghozni a kívánt állóképességi eredményt” – magyarázta a szakértő. „Ha tehát az állóképesség növelése a cél, akkor hosszabb ideig tervezzük a mozgást, ami azt jelenti, hogy a szervezetünket, az izmainkat, a sejtjeinket folyamatosan el kell látni a megfelelő mennyiségű oxigénnel. Ha ugyanis intenzívebben mozgunk, mint amennyi oxigént képesek vagyunk bevinni, és az oxigénhiányos állapotba kerülünk, akkor nem állóképességre eddzük magunkat” – tette hozzá.
Javítja a testtartást
A szakember tapasztalatai szerint annál hatékonyabban, minél több úszásnemben gyakorlunk, és minél inkább rá tudunk feküdni a vízre, hogy a gravitáció állandó terhe csökkenhessen. „Az inak, az izmok és az ízületek ilyenkor képesek ellazulni, pihenni egy kicsit, ezáltal javul a keringés, a szükséges nedvek és tápanyagok beljebb tudnak hatolni a sejtekhez, így azok hatékonyabban működnek. Az egyes testrészekben csökken a feszültség, oldódnak a kényszertartások, és mivel a test felveheti a természet által kialakított arányos formáját, egyensúlyba kerülnek a tónusok. Nem véletlenül az úszás az egyik legalkalmasabb eszköz a mozgásszervi elváltozások kialakulásának megelőzésére, illetve a már kialakult elváltozások javítására, korrigálására” – állítja Oláh András.
Csökkenti a stresszt
A modern civilizált ember folyton rohan és hajlamos arra, hogy szellemileg túlterhelje magát, így ritkán van lehetősége igazán kikapcsolni. Ugyanakkor nem kell zsákmányszerzéssel, favágással bíbelődnie, hiszen egy telefonhívással ételt varázsol és egy gombnyomással felmelegíti az otthonát. Emiatt a szellemileg stresszes és fizikailag elkényelmesedett életmód miatt aránytalanul használja a szervezetét, így nem csoda, ha feszültségek alakulnak ki benne. Szerencsére, csakúgy, mint más mozgásformák, az úszás is segít abban, hogy oldjuk a felgyülemlett stresszt.
„Úszás közben a fejből a test többi részébe áramlik az energia, ezért a fejünk kicsit tehermentesül, elménk is képes pihenni. Aztán egyszer csak jön egy pillanat, amikor önkéntelenül is mindened ellazul, miközben a mozgás ugyanúgy megy tovább, és ez a stresszoldódás legmegfelelőbb állapota. Sok úszóm, aki nagyon koncentrál az elvégzendő feladatra, nem tud fejben kellően ellazulni és elérni ezt a befogadó állapotot. De természetesen ez is gyakorlás kérdése. Aki képes elengedni az elvarásait magával szemben, az hamar megtapasztalhatja az úszás örömét, a boldogságnál pedig nincs is jobb stresszoldó” – fűzte hozzá Oláh András.
Jót tesz a szívnek
Arról már volt szó, hogy úszás közben alakul ki a legnagyobb folyamatos oxigénhiány, emiatt pedig a szívnek és az ereknek nagyobb mennyiségű oxigént és energiaforrásokat kell eljuttatni a vázizomzatba. Egyrészt a szívizomzat erősödik meg, hogy a perctérfogata minél nagyobb legyen, másrészt a szívizomzat hajszálérhálózata fejlődik nagyobb felületen behálózva a szívizomzatot, hogy a szív saját vérellátása hatékonyabb legyen. Ez utóbbi alkalmazkodás hosszú távon megmarad, és ez jelent esélyt bizonyos életkor után a szívinfarktus megelőzésében, mert ha a szívizomzat részletesebben van ellátva hajszálerekkel, akkor egy esetleges hajszálér-elzáródásnál kisebb szívizomterület károsodik, és remélhetőleg a katasztrófa elmarad.
Dr. Hirofumi Tanaka, a Texasi Egyetem professzora, valamint a Szív- és Érrendszeri Kutató Laboratórium igazgatója előszeretettel ajánlja az úszást az ízületi gyulladásban szenvedő betegeknek is. Kutatása szerint ezeknél a betegeknél az úszás csökkenti az artériák merevségét, ami a szívbetegségek egyik kockázati tényezője. A professzor további vizsgálatai azt is kimutatták, hogy az úszóedzések csökkentik a magas vérnyomásos betegek vérnyomásértékét. A sok kedvező hatásnak köszönhetően pedig talán nem olyan nagy meglepetés, hogy az úszás...
...fiatalít is!
Kutatások szerint rendszeres úszással késleltethető az öregedés, pontosabban nem jelentkeznek olyan korán annak kellemetlen velejárói. Az Indiana Egyetem kutatói versenyszerűen úszó férfiakat és nőket vontak be a vizsgálatukba, és összehasonlították egyes paramétereiket (vérnyomás, koleszterinszint, izomtömeg, erőnlét stb.) az átlagemberével. Az eredmények szerint az úszás rendszeres gyakorlása nem csak éveket, hanem egyeseken évtizedeket is fiatalított. Jó, nem mindenki edz olyan intenzitással, mint ők, de a szakértők szerint az úszás csekélyebb mennyiségben is hasznos – pláne, ha valaki nem túl aktív életmódot folytat.
Ha bizonytalan vagy az úszástechnikádban, kezdd azzal, hogy elolvasod szakértőnk hasznos tanácsait, aztán csak rajtad áll, hogy ezentúl mit hozol ki a strandolásokból.
