A csevegés nem beszélgetés

Olvasási idő kb. 4 perc

Aki könnyedén elcseveg bárkivel, akit látszólag csak ali-alig érintenek meg a negatív érzések, biztosan kiegyensúlyozottabb, boldogabb - gondolhatnánk. Úgy tűnik azonban, hogy mindez éppen ellenkezőleg igaz: azok érzik magunkat leginkább jól a bőrükben, akik érzéseiket a maguk mélységében megélik, és meg tudják osztani másokkal is. A tartalmas beszélgetés összeköt, a csevegés nem.

Dühös vagy valakire, és akkor. Szomorú vagy valami miatt, és akkor. Aggódsz, hogy mi lesz másnap, és akkor. Megjelenik egy segítőkész társ, egy igaz barát, egy jóakaró, és azt mondja: ne foglalkozz vele. Hiszen ő se nagyon foglalkozik. Se veled úgy igazából, se a gondjaiddal, amiket megosztasz. Boldogan elvan anélkül, hogy ezeken eméssze magát, és neked is ezt javasolja. Don’t worry, be happy, üzeni még Bobby McFerrin is a rádióból, a valóság azonban az, hogy nem attól leszel jól, ha nem veszel tudomást a nehézségekről. Kutatási eredmények állítják: a leszarom tabletta igazából egyáltalán nem működik, a boldogsághoz sokkal inkább mély, tartalmas beszélgetések kellenek.

A felszín nekem nem mámor

Az introvertált emberek pontosan tudják, hogy a felszínes beszélgetés, a random tereferélés a legtöbbször inkább teher, semmiképpen sem emberi kapcsolat. Szokás az ilyen helyzeteket a majmok kurkászásához is hasonlítani. A kurkászás során azonban, míg látszólag csak annyi történik, hogy az egyik majom átvizsgálja a másik majom szőrzetét, és eltávolítja belőle a különféle oda nem illő dolgokat, valójában fontos társas érintkezés zajlik. A két állat erre az időre közeli kapcsolatba lép egymással, a kurkászott fél teljes ellazultsággal fogadja a testi érintést. Ennek során jelentős mennyiségű oxytocin termelődik, amitől erősödik a kettejük közötti társas kötelék, enyhül a stressz, nem csoda, hogy a különféle konfliktusok feloldása is gyakran kurkászással történik. Nos, humán szinten a csevegés, bár jobb, mint a kínos csönd, közel sem mondható valós emberi kapcsolódásnak. Egy liftben lefolytatott felszínes beszélgetés ritkán jár teljes oldottsággal, a felszabadultság megélésével.

A társas lény

A már említett amerikai kutatásban közelebbről is megnézték a csevegés szerepét az emberi viszonylatokban. Mivel a társas kapcsolódás az egyik legalapvetőbb pszichológiai szükségletünk, a kommunikáció, a beszélgetés mindenképpen pozitív hatással van arra, hogy érezzük magunkat a bőrünkben. A kutatók ezért elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen típusú társalgásnak milyen hatásai vannak a lelki jóllétre, van-e tényleges különbség a felszínes csacsogás és a mély beszélgetések között. Hiszen ha nincs, ha mindkét típusú kommunikáció ugyanúgy létrehozza a társas kapcsolódás érzését, jobban megéri a kevesebb energiabefektetéssel járó párszavas társalgást választani, és több emberhez, felszínesebben közeledni. Az eredmények azonban határozottan az ellenkező irányba mutatnak.

A tanulmány szerzői azt tapasztalták ugyanis, hogy a legboldogabb emberek azok, akik keveset vannak egyedül, többet beszélgetnek, és kevesebbet csevegnek másokkal. A legboldogabb emberek konkrétan harmadannyit fecsegtek, mint azok, akik a legkevésbé voltak jól, ezzel párhuzamosan azonban kétszer annyi tartalmas beszélgetésben volt részük.

Az emberi kapcsolat

Úgy tűnik tehát, hogy a kurkászás embereknél sokkal inkább a mély beszélgetéssel rokon műfaj, hiszen míg a tartalmas párbeszéd lélekben összeköt, a csevegést nem érezzük valódi kapcsolódásnak. Az önfeltárás, a kölcsönös figyelem és megértés továbbá egy olyan bensőséges teret képes létrehozni két ember között, ami nem is csak maga a beszélgetés, de az egész kapcsolat mélységét megalapozza. Ebből az intimitásból jöhet létre később az egymás felé érzett elköteleződés, függetlenül attól, hogy egy barátságról vagy egy párkapcsolatról van szó. Lelki jóllétünk, boldogságunk szempontjából a csevegés szerepe ezért jó eséllyel csak annyi, hogy segítségünkre van egy valódi párbeszéd elindításában.

A tartalmas beszélgetés titka

Avagy az Introvertdear kommunikációs tippjei introvertáltaknak:

  • Kapcsolódj!

Hiába mutatsz érdeklődést valaki felé, hiába vagy nyitott, ha egyszavas válaszokat ad - gondolhatnád. Két dolog azonban sokat segíthet ilyenkor. Az egyik, hogy minél nyitottabb kérdésekkel közelítesz, a másik pedig, hogy kapcsolódsz ahhoz, amit válaszol.

  • Mélyíts!

Kapcsolódás lehet például valamilyen személyes élmény megosztása is. Ez amellett, hogy egyfajta közös metszetet teremt a beszélgetésben, megadja a másiknak azt a biztonságot, hogy te teszed meg az első lépést az önfeltárásban.

  • Örülj a sikereinek!

Magyarországon különösképp dívik a panaszkodás, az elégedetlenség kultúrája. Sikereinkről ezért általában nem is szívesen beszélünk, mintha valahogy nem illene jó eredményeket elérni, örülni, boldognak lenni. Mintha nagyképűségnek, hivalkodásnak számítana. Általában legalábbis valamilyen negatív válasz érkezik rá. Irigység, kritika, panaszkodás. Ezért is lehet, hogy, ha örülni tudsz más örömének, ha elismered mások teljesítményét, az szimpátiát, biztonságérzetet teremt.

  • Érdeklődj!

Az iránt, ami őt érdekli, amiben jó, amiben tehetséges. Ha a másik érzi, hogy bátran beszámolhat a sikereiről, jó eséllyel örömmel kapcsolódik majd, szívesen mesél a számára fontos dolgokról. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Csonka Balázs
Csonka Balázs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.