Ha megaláznak, az a lelkünk legmélyebb rétegeibe ég

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szégyen és a megaláztatás mély sebeket hagynak maguk után. A jelenetek évtizedeken át teljes valójukban felidézhetők, a sérülés és fájdalomkerülés pedig hosszú távon beszűkíti az ember életét. Lelki sebeink terápiás munkával gyógyíthatók, mely életünk minden területén oldottabbá, magabiztosabbá tehet.

Láttam már idős embereket elvörösödni egy hetven évvel korábbi sértés miatt - írja Douwe Draaisma, holland pszichológus az emberi emlékezetről írott egyik könyvében. A szégyen, a megaláztatás úgy tűnik, minden másnál erősebben rögzülő emléknyomok. A felidézés pedig évekkel, évtizedekkel később ugyanúgy előhozza az arcpírt, az erős szívverést, a szorongás érzését, mint annak idején maga az élmény.

 

A tested is emlékszik

Volt már az életedben olyan pillanat, amikor úgy érezted, bár megnyílna és elnyelne a Föld? Hogy úgy érezted bárcsak elbújhatnál, elrohanhatnál, kimenekülhetnél a helyzetből, amiben ennyire megalázva érzed magad? Szinte biztosan van ilyen emléked, és ha adsz magadnak egy percet, hogy teljesen felidézd, ugyanazokat az érzéseket fogod tapasztalni, ugyanazokat a testi reakciókat érezheted magadon. A részletes felidézés sok más esetben is lehet könnyű, az érzelmi újraélés azonban csak a sérelmeknél, a szégyennél ennyire erős. Próbálj emlékezni például, hogy hol voltál, mit csináltál 2001 szeptember 11-én, amikor megtudtad, hogy két repülőgép csapódott a World Trade Center ikertornyaiba. A meglepetés és a megdöbbenés olyan erős emlékké (vakuemlékké) teszi ezt a pillanatot, amit általában részletesen fel tudunk idézni, ezzel egyidőben azonban testérzeteink nem elevenednek már fel.

Kívülről látod magad

A szégyen egy úgynevezett másodlagos érzelem, ami annyit jelent, hogy minden esetben van valaki, aki előtt szégyelljük, akinek a szemével látjuk, elítéljük magunkat. Aki elől el akarunk bújni megalázottságunkban. Nem véletlen, hogy a megszégyenülés pillanatában úgy érezzük, hogy az összes tekintet ránk szegeződik. A szemekben pedig azt látjuk, azt véljük látni, amitől a leginkább tartunk. Mintha mindenki figyelne, sőt, elutasítana minket. Az elutasítottság pedig az egyik a legmélyebb emberi fájdalom, mely a végső magunkra utaltság és kiszolgáltatottság ősi érzését hordozza.

Annak idején akit a többiek elutasítottak, akit a közösség kizárt magából, az nem tudott utódot nemzeni, az éhen halt, vagy leölték a ragadozók. Akit elutasítottak, az lényegében halott volt. Ennek félelme pedig ott van a zsigereinkben, az összeszoruló gyomrunkban, a fejünkbe szökő vérben, és ezt érezzük magunkon a mások tekintetében is. Mindez egy évtizedeken át is megmaradó érzelmi lenyomatot hagy. Egyúttal azonban egy emlékképként is rögzül, melyben kívülről, a többiek szemében látjuk magunkat. Vannak ők mind és vagyunk mi, végtelenül egyedül. Ott, abban a megalázó jelenetben.

Felszakadó sebek

Az ilyen és ehhez hasonló élmények és sérülések éppen ezért évekkel később is ott lehetnek a mindennapjainkban. Sokkal érzékenyebbek vagyunk minden olyan dologra, ami előhív bennünk egy-egy ilyen fájdalmas, megalázó emléket, hiszen ez borzasztó nehéz érzelmeket hoz magával. Ha valakit például a testével kapcsolatosan sok megaláztatás ért, sokszor szégyelli a meztelenséget, kényelmetlenül érzi magát a testi intimitásban. Akit korábban kigúnyoltak azért, mert szegény volt, kellemetlenül érezheti magát az anyagiakról szóló egyezkedésekben, és próbálja azokból kivonni magát, vagy éppen óriási védőfalat épít maga köré különböző luxuscikkekből. A legtöbben egyszerűen igyekeznek elkerülni, hogy ezek a sebek újra fájjanak, és sokszor ennek a lavírozásnak a foglyai. A gyógyuláshoz azonban fontos, hogy önismeretet szerezzünk, rálátást arra, ami bennünk él a múltból. A seb nem magától gyógyul, hanem gyógyítani kell. A jelenből kell biztonságot adnunk a bennünk élő sértett, megalázott önmagunknak. Ez történik egy terápiás folyamatban.

Bármilyen fájdalmasak, bármennyire mélyre temettük is őket, régi sebeink ma, a jelenben is sérülékenyebbé tehetnek minket. Minden begyógyult sebbel azonban magabiztosabbak, oldottabbak, felszabadultabbak lehetünk az életünkben, emberként, szülőként, partnerként, gyerekként.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Csonka Balázs
Csonka Balázs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.