Bántalmaz, megüt, lelki terror, korlátoz, megaláz, semmibe vesz, nem enged, parancsol, bosszú, zsarol, elnyom. Csak néhány árulkodó kifejezés, amikre óránként rákeresünk az interneten. A Neticle új kutatásából kiderült, hogy évente legalább tízezer magyar említés keletkezik családon belüli és párkapcsolati erőszak témájában. Az eredmények azt is mutatják, hogy a segítségkérők számára nincs egy olyan felület, ami összefogná ezeket a kérdéseket és kéréseket, illetve szakértői válaszokkal szolgálna.
A probléma számokban
- A családon belüli erőszak ma Magyarországon minden negyedik nőt érint.
- A Google adatai szerint hazánkban 2015-ről 2016-ra összességében 27,3%-al nőtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos keresések száma. Míg a fizikai bántalmazással (ez a kategória az olyan generikus keresési kifejezéseket is magába foglalja, amelyek esetében nem lehet eldönteni, hogy lelki vagy fizikai erőszakról van szó) kapcsolatos keresések aránya 17,8%-al emelkedett a vizsgált időszakban, addig a kizárólag lelki bántalmazás esetében 68%-os növekedés látható.
- Az említések nagy része kevésbé specializált fórumokon (17,27%), Facebookon (47,66%), vagy blogokon (7,31%) jelenik meg. A segélykérések legaktívabb fóruma a gyakorikerdesek.hu, ahol nem, hogy szakszerű vagy empatikus támogatást nem kapnak az érintettek, de sokszor bántó, kioktató a megjegyzések hangneme.
“A keresési statisztikákból tisztán látszik, hogy az emberek kezdenek rájönni, a bántalmazás nem csak fizikai erőszakból áll, hanem ennél jóval több” - árulta el Bujdosó Bianka, az ACG Reklámügynölség digital campaign direktora az Ökumenikus Segélyszervezet és a Vodafone Magyarország Alapítvány figyelemfelhívó kampányának sajtótájékoztatóján.
A tapasztalatok szerint azonban az általános társadalmi tudatosság még mindig alacsony. Ezért is jött létre a www.meddigmehet.hu címen elérhető anonim tanácsadó szolgáltatás, amelyen pszichológus, jogász és szociális munkás válaszolja meg az anonim üzeneteket.
Még mindig félünk segítséget kérni
“Sajnos nagyon sok család mindennapjaiban jelen van az erőszak, legyen az fizikai, szexuális bántalmazás vagy olyan, nehezebben észrevehető és azonosítható formái az abúzusnak, mint a kontroll gyakorlása, a fenyegetés vagy a verbális agresszió. Az érintettek pedig általában nem mernek beszélni arról, amit átélnek, hiszen bizonytalanok, nem tudják, hogy bántalmazásnak számít-e, ami velük történik. Tartanak attól, hogy mások is ugyanúgy ítélik-e meg a helyzetüket, hiszen sokszor tapasztalják, hogy őket hibáztatják a bántalmazásért, vagy azt, hogy a környezetük hárítással, közönnyel reagál” - mondta Senkár Éva pszichológus, a segélyszervezet munkatársa.
“De hasonlóan visszatartó erő a szégyenérzet és a bűntudat érzése is. Azt látjuk, hogy azok, akik hozzánk fordulnak, már évek óta bántalmazó közegben élnek és ezalatt az idő alatt nem igazán kapnak valódi megértést és támogatást. Éppen ezért olyan fontos, hogy legyen egy olyan online felület, ahol az érintettek nem csak informálódhatnak, de célzott kérdéseikre építő jellegű, empatikus válaszokat kapnak szakemberektől. A regisztrációt követően a névtelen segélykérőket munkatársaink először abban segítik, hogy végig tudják, gondolni, milyen erőforrásaik vannak, amiket mozgósítani tudnak a változás érdekében. Az érintettek fontos információkat kaphatnak arról is, hogy mi történik, ha valaki felvállalja, hogy ő komoly bántalmazás áldozata. Igyekszünk érzelmi támogatást nyújtani, ami segíti az áldozatokat a nehéz helyzettel való megküzdés folyamatában. Ugyanakkor azok a hozzátartozók is hasznos tanácsokat kaphatnak az oldalon keresztül, akik látják, hogy a családban bántalmazás zajlik, de magatehetetlennek érzik magukat. Szeretnénk elérni, hogy a bántalmazás ne legyen többé tabu téma se az áldozatok életében, se a környezetük számára” - magyarázta a pszichológus.
Lehel László, Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy “a segélyszervezet több mint tíz éve segíti a kapcsolati erőszak áldozatait, krízisközpontokat és titkos menedékházat működtet, ahol a bántalmazás elől menekülők biztonságban érezhetik magukat és komplex segítséget kaphatnak. A szervezet nagy hangsúlyt fektet a prevencióra is: évente több ezer gyermek részvételével tart iskolai tanórákat.” Ez a szakmai tapasztalat biztos hátteret nyújt a most induló hiánypótló szolgáltatáshoz.
