Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A magányosoknak pokol a nátha. Vagy legalábbis annak érzik.
A Rice Egyetem kutatása szerint a magányosok nagyobb valószínűséggel számolnak be komolyabb náthás tünetekről mint szociálisabb társaik.
A magányban élőkre jellemzőbb a korai elhalálozás, és sok más betegség kockázata is magasabb az esetükben. A Rice kutatóinak célja az volt, hogy most egy olyan gyakori, de gyorsan múló nyavalya lefolyását is megvizsgálják náluk, mint egy egyszerű nátha. A Health Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány először is különbséget tesz a magány és a szociális elszigetelődés között, vagyis nem a kapcsolataik mennyisége, hanem azok minősége alapján választották ki a résztvevőket. 159 ember is hagyta, hogy egy orrcsepp segítségével megfertőzzék, és 5 napra egy hotelszobába zárják megfigyelésre.
A kísérlet előtt különböző tesztek segítségével felmérték, mennyire magányosak a résztvevők, és milyen kapcsolatokkal rendelkeznek. A kutatás során figyelembe vettek és kiszűrtek minden egyéb befolyásoló tényezőt, a résztvevők korát, nemét, hogy vajon depressziósak-e, stb. Mint kiderült, a magukat magányosnak érzők nem voltak hajlamosabbak arra, hogy elkapják a fertőzést, viszont amennyiben megbetegedtek, sokkal komolyabb tünetekről számoltak be. Fontos, hogy a kapcsolathálóik mérete nem volt befolyással arra, mennyire érezték betegnek magukat, csak az, hogy mennyire érezték magukat magányosnak.
A kutatást olyan korábbi eredményekre alapozták, amelyek az olyan pszichoszociális tényezők jelentőségét vizsgálták, mint a visszautasítottság vagy a mély társadalmi kapcsolatok hiánya. Ezek a kutatások is azt mutatták, hogy az ilyen emberek mind fizikailag, mind szellemileg rosszabbul érzik magukat. Könnyen lehet tehát, hogy bármilyen más plusz stresszforrás hatása megsokszorozódik, ha valaki kitaszítottnak érzi magát, legyen az egy betegség, vagy épp egy szeretett személy elvesztése.
A pszichológiai tényezők figyelembe vételével az orvosok is tisztább képet tudnának alkotni a betegeik állapotáról, nem is beszélve arról, hogy ha megfelelő segítséget kapnának arra, hogy erősebb kapcsolathálót építsenek, az érintettek nem éreznék olyan rosszul magukat betegen. Könnyen lehet, hogy ebből gazdasági előnyök is származhatnának, hiszen egy-egy nátha talán kevesebb kimaradt munkanappal járna.
