Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Például azért, mert az igazi problémáinkra vakok vagyunk. A kérdésre négy ismert pszichológus válaszol.
Sokszor a szőnyeg alá söprés technikája tűnik a legegyszerűbb megoldásnak, amikor életvezetési problémákkal küzdünk, szorongunk, kiégünk vagy párkapcsolati gondjaink adódnak. Egy darabig talán működik is a “majd én megoldom” mantrázása - amivel sokszor sajnos csak áltatjuk magunkat -, ám minél tovább halogatjuk a rendrakást, annál inkább mélyül a probléma, így annál kisebb lesz az esélye, hogy tényleg a helyükre kerülnek a dolgok.
A legtöbben félünk a változástól, és jól tudjuk, mennyire nem egyszerű szembenézni önmagunkkal - főleg akkor, amikor úgy érezzük, egyedül maradtunk a bennünk uralkodó káosszal. Éppen ezért érdemes szakemberhez fordulni, aki segít minket abban, hogy megértsük a fennálló tünetek hátterét és a problémák feldolgozásával (de legalábbis megdolgozásával) visszaálljon mindennapjainkba az egyensúly. Ehhez azonban nekünk is keményen kell dolgoznunk.
Arról, hogy mikor és miért érdemes pszichológushoz fordulnunk, ismert szakembereket kérdeztünk.
A szorongás gátol, a gátlás konzerválja a tünetet
“Pszichológushoz egészen az utóbbi évekig félve és leginkább titokban szerettek járni az emberek, mert azonnal bárkire rásült a bélyeg: ez nem normális vagy biztosan idegbeteg. Ahogy a legtöbb előítélet, ezek a megnyilvánulások is tévhitekből, félinformációkból, illetve félelemből és agresszióból állnak. Sokak fejében összemosódik ugyanis a pszichiáter és az ideggyógyász vagy a pszichológus és a pszichiáter képe, sőt a pszichoterápiás kezelés is a bolondokházába való bejutás lehetőségével. De gyakori az a hozzáállás is, hogy nekem egy vadidegen ne vájkáljon a dolgaimban! Érthető is, hogy személyes és intim dolgokba beavatni egy idegen embert elsőre ijesztő érzés, valójában azonban ilyenkor nem is annyira az idegentől félünk, mint inkább attól, mivel kell magunknak szembesülnünk, ha kimondunk dolgokat. Ezek általában olyan szorongások, amelyek egyfajta misztikus félelemmel is párosulnak, mert ha nem mondom ki, az olyan, mintha nem is létezne, majd én kezelem ezt magamban, tehát mintha a kimondás egyfajta megvalósulás vagy realizálódás is lenne egyben.” - nyilatkozta a Díványnak Tari Annamária pszichoanalitikus. “Az erőteljes hárítások (Én nem hiszek a pszichológiában./Egy pszichológus nem csinál semmit, csak ül és hallgatja a sirámokat.) mögött pedig sokszor olyan szorongás húzódik, ami teljesen gátolja az illetőt abban, hogy változtasson. Ilyen esetekben a tünet vagy betegség természetesen konzerválódik, amitől mindenki csak még elkeseredettebb lesz” - fűzte hozzá a szakember.
Az igazi problémáinkra vakok vagyunk
“Mindenkinek vannak vakfoltjai, azaz olyan személyiségterületek, olyan rögzült működésmódok, amelyekre nem lát rá, így nem is tudja felismerni a hibákat vagy hiányosságokat, és bizonyos élethelyzetekben a már ismert, meglévő megküzdési technikák nem elegendőek. Ilyenkor több reakció lehetséges: vagy tovább erőltetjük ezeket a stratégiákat vagy elkezdünk kapkodni, amivel még inkább rontunk a helyzeten, vagy pedig leblokkolunk, esetleg feladjuk a küzdelmet” - magyarázta Roboz Gabriella pszichológus, aki szerint a hatékony problémakezeléshez három dologra mindenképpen szükség van: az egyik a megfelelő önismeret, a másik a kreativitás, a harmadik pedig a viszonylagosan nyugodt lelkiállapot.
“Az igazi problémákat mindig azok a helyzetek okozzák, amelyek azokkal a bizonyos pszichés vakfoltjainkkal kapcsolatosak. Ezekben nyilvánvalóan nem elegendő az önismeret, nincs bevált stratégia, a kudarcok aláássák a kreativitást, mindennek következtében pedig felborul a pszichés egyensúly. Ezért van szükség egy másik ember tükörtartó, valamint érzelmi támogatást nyújtó szerepére. A család vagy a barátok azonban nem mindig alkalmasak erre a szerepkörre, hiszen elfogultak, érzelmileg túlságosan bevonódottak, márpedig a tárgyilagosság, a viszonylagos érzelmi távolságtartás nélkülözhetetlen a hatékony segítéshez. Egy pszichológus feltétel nélküli elfogadást nyújt, ugyanakkor új szempontokat hoz be, célzott kérdéseivel megmozgatja a kreatív problémamegoldó energiákat, szakmai tudása és tapasztalatai alapján tágítja a látóteret. A jó pszichológus sosem ad direkt tanácsot vagy kész megoldásokat, ahogy a döntés felelősségét sem vállalja át. A páciens az, aki az új eszközök segítségével megoldja a problémákat, miközben a jövőre nézve is sokat profitál, hiszen bővül a megküzdési kapacitása és fejlődik a személyisége, ez pedig a későbbi erőpróbáknál is hasznára válik” - tette hozzá a pszichológus.
Az automatizált működésmódunkra érdemes rálátni
“Az, hogy mennyire vagyunk nyitottak arra, hogy pszichológushoz forduljunk személyes problémáinkkal, alapvetően a szocializációnkon múlik. Egy nagyon erős, macsó menedzser közegben például még ma is cikinek számít pszichológus segítségét kérni. Ez az oka, hogy ilyen közegekben sokkal elfogadottabb, ha valaki coachingra jár, holott a tapasztalatok szerint az emberek 70-80 százaléka olyan problémákkal keresi fel a coachot, ami inkább a pszichológus körébe tartozik” - mondta dr. Szondy Máté.
“A pszichoterápia során egyrészt ráláthatunk saját működésünkre; arra, hogy hogyan kapcsolódunk másokhoz vagy hogy milyen, esetleg nem ideális viselkedésmintákra vagyunk hajlamosak, és lehetőséget kaphatunk arra, hogy változtassunk ezeken az automatizálódott működésmódokon. Mindez pedig azt jelenti, hogy sokkal szabadabbá válhatunk, mert már nem a múltbeli események, a korábbi kapcsolataink és téves meggyőződéseink fogják determinálni azt, hogy hogyan reagálunk egy-egy nehéz élethelyzetben, hanem mi magunk. Már önmagában az is ad egyfajta kontrollérzetet, illetve csökkenti a szorongást, amikor egy hozzáértő ember elmagyarázza, hogy egy pánikbetegség hogyan működik. De nem szabad azt várni, hogy aktív részvétel és kemény munka nélkül bekövetkezik bármilyen változás is. Azt szoktam mondani a pácienseimnek, hogy az igazi változás akkor történik, amikor kilépnek a rendelő ajtaján és élik az életüket, nem pedig abban a heti ötven percben, amíg beszélgetünk. A legnagyobb lépés az, hogy felismerjük, egyedül képtelenek vagyunk megküzdeni a problémáinkkal és merünk segítséget kérni, megnyílni olyan felkavaró élményekkel kapcsolatban, amikről korábban senkinek nem beszéltünk. Onnantól kezdve pedig, hogy valaki eljut a pszichológushoz, nagyon hamar megindul a változás” - biztat dr. Szondy Máté.
A lelkünk olyan, mint az otthonunk: gondozni kell, hogy komfortos maradjon
“Lakásunkat, házunkat, hogy sokáig, akár egész életünk folyamán élhető, barátságos, rendezett maradjon gondozzuk, ápolgatjuk. A megjelenő apró karcok, a foltok a falon, a megereszkedő ajtók, tenyérmaszatos üvegek jelzik: belaktuk, használjuk, ettől személyes, ettől a miénk. Időnként átrendezzük, vagy fel is újítjuk. Van, amit magunk megteszünk, megbirkózunk vele és van, amihez mesterembert hívunk, hogy szakértelme, odafigyelése és tapasztalata révén sokkal mélyrehatóbb vagy tartósabb eredményt érjünk el. Ehhez hasonlít a terápia” - összegzi frappánsan Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta.
Ha szeretnél többet tudni arról, mi történik egy pszichológusnál, hogy mi az, amit megtehetsz a sikeres változásért, gyere el március 31-én pszichológiai rendezvénysorozatunk következő állomására, és hallgasd meg dr. Lisznyai Sándor klinikai és tanácsadó szakpszichológus, egyetemi adjunktus előadását. Jegyeket a képre kattintva vásárolhatsz. További r endezvényeinkről pedig mindent megtudhatsz, ha feliratkozol hírlevelünkre.
