Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ne viccelj, nem mondott neked senki ilyet. Túl érzékeny vagy. Túlreagálod a dolgokat. Ha valakitől rendszeresen hallja ezeket, vagy ezekhez hasonlókat, lehetséges, hogy ön is ennek a nárcisztikusok és a pszichopaták által gyakran használt manipulációnak az áldozata. A gaslighting pszichológiája.
A gaslighting az érzelmi bántalmazás és manipuláció egy olyan formája, amikor az áldozat saját magáról alkotott képe, saját magába vetett hite, saját emlékezetének a megbízhatósága kerül ostrom alá. A bántalmazó (gaslighter) nem ritkán saját maga hozza létre azokat a helyzeteket, amelyeket később áldozata ellen fordíthat. Tesz egy sértő megjegyzést, megígér vagy tesz valamit, amit utána az áldozat előtt nem ritkán nyilvánosan is – egyszerűen letagad, vagy más módon érvénytelenít.
A cél minden esetben az, hogy az áldozat saját megélésében megrendülve, saját emlékezetében kételkedve végül a bántalmazó fél valóságát fogadja el sajátjának, s a másik így kerüljön hatalmi helyzetbe. A módszer pedig az áldozat valóságérzékelésének érvénytelenítése, érzései jogosságának tagadása, a múlt meghamisítása. Az áldozat végül teljesen elveszítheti hitét abban, hogy a megélései valóságosak, emlékei ténylegesen megtörtént események nyomai, érzéseinek létjogosultsága van.
Paula és Gregory, 1944
A módszer neve a Gaslight (Gázláng) című filmből származik. A történet szerint egy házaspár női tagja, Paula, nagynénjétől óriási vagyont örököl. Férjével, Gregoryval új helyre költöznek, egy házba, ahol azonban furcsa dolgok történnek, a nő zajokat hall, a gázlámpák fénye olykor elhalványul. Férje eközben azt hiteti el vele, hogy mindez csak a nő képzeletében létezik, hogy megőrült. Ha ugyanis a nőt őrültnek nyilvánítják, férje megszerezheti a nagynéni mesés hagyatékát.
A szemembe hazudik, vagy tényleg rosszul emlékszem?
Első lépésként az illető egyszerűen olyan dolgokat állít, amik nyilvánvalóan nem igazak. Mindezt azonban ugyanazzal a rezzenéstelen arccal, mint bármi mást. A hazudozás persze önmagában sem egy erény, itt azonban ez az az alaphelyzet, amelyben a gaslighter folyamatos bizonytalanságban tartja a másik felet azt illetően, hogy mikor mond igazat. A hazugságok lassanként szaporodnak, és rendszerint a legfájóbb pontokat érintik: a gyereke(ke)t, a munkát, a párkapcsolatot. Vagyis olyan üzenetekről van szó, melyek érzelmi szinten biztosan nyomot hagynak a másikban. A gaslighter persze a negatív üzenetek mellett pozitív visszajelzéseket is ad annak érdekében, hogy áldozata számára még kevésbé lehessen nyilvánvaló a manipulatív szándék, kritikai észrevételeit, sértő megjegyzéseit ne lehessen szimpla ellenségeskedésnek vagy antipátiának tulajdonítani. És ezzel teremti meg a manipuláció alaphelyzetét.
Később ugyanis a gaslighter mindezt határozottan letagadja vagy érvényteleníti. Ő nem mondott ilyet, a másik rosszul emlékszik, a másik mindent túlreagál, a másik túl érzékeny. Mindez nem ritkán önkényes diagnózisokkal, stigmákkal egészül ki: paranoiás vagy, beteg vagy, kezeltesd magad. Az üzenet összességében tehát az, hogy a másik fél rosszul látja a helyzetet, rosszul emlékszik rá, túlzó, vagy inadekvát érzelmi reakciót mutat, durvább esetben egyszerűen nem beszámítható. A manipuláció áldozata sokszor már ezen a ponton kételkedni kezd saját valóságában, újra és újra felidézi az emlékeket, hogy biztosan jól emlékszik-e, biztosan arról volt-e szó, tényleg indokolják-e a történtek amit érez.
Vedd észre magad!
Tovább nehezíti a helyzetet a társas környezetre irányuló manipuláció. Ahogy a legtöbb bántalmazó kapcsolatban, a bántalmazó fél a szociális izolációra, vagyis az áldozat elszigetelésére törekszik. A gaslighting során a közvetlen cél az áldozat valóságával szemben egy másik (a gaslighterével megegyező) valóság megerősítése. A gaslighter ennek érdekében első körben elhiteti áldozatával, hogy mások is túlérzékenynek, paranoiásnak látják őt, mások sem emlékeznek arra, amit az áldozat előtt letagad. Megemlíti például, hogy valaki harmadik fél is utalt rá, hogy mostanában kissé túlreagálja a dolgokat. Ez persze általában nem igaz.
Amikor viszont igaz, ott jó eséllyel az történik, hogy a gaslighter panaszkodik másoknak arról, milyen kis mimóza az áldozat, megemlíti mennyire perlekedős mostanában, vagy éppen csak felhívja mások figyelmét az illető gyengeségeire, lehetőség szerint felnagyítva, kihangosítva azokat. Harmadik lépésben azután az áldozat önmagába vetett hitén túl másokba vetett hitét igyekszik lerombolni. Mindezt az áldozat felé irányuló pozitív megerősítések, hiteles visszajelzések érvénytelenítésén keresztül: a rokonok, barátok csak elfogultak, túlzottan szeretik őt, nem akarják megbántani, ezért nem szembesítik azzal, hogy valójában aggasztóan labilis, szörnyen sértődékeny, és egyre kevésbé megbízható.
Én vagyok én, te vagy te
A manipuláció működési elve a belső koherencia igénye. Az az alapvető szükséglet, hogy valóságnak fogadhassam el, amit megélek, hogy a belső élményeim ne legyenek ellentmondásban egymással és a világgal. A gaslighter éppen arra épít, hogy ha a saját valóságomban nem tudok megbízni, ha ellentmondásokat tapasztalok a megéléseimben, hajlok rá, hogy elfogadjam és belsővé tegyem az ő saját valóságát, amivel onnantól hatalmat gyakorolhat fölöttem. Az alternatív valóság felépítéséből és fenntartásából származó hatalom megjelenhet párkapcsolatban, családban, munkahelyen, politikában. Preston Ni, amerikai kommunikációs szakértő és coach nyolc tipikus jelét gyűjtötte össze annak, ha valaki a gaslighting manipuláció áldozata. Legyen tehát különösen óvatos, ha valamilyen kapcsolatában:
- A másik fél folyamatosan emlékezteti a hibáira.
- Gyakran érzi magát bizonytalannak, határozatlannak.
- Gyakran érzi azt, hogy semmi nem elég jó, amit csinál.
- A bántalmazó soha nem ismeri be a saját hibáit, bármilyen kritikára agresszívan reagál.
- Gyakran magyarázkodik, mentegetőzik.
- Annak ellenére, hogy rosszul bánik önnel, a bántalmazónak akar megfelelni.
- Próbálja titkolni a bántalmazást, kifogásokat keres a bántalmazó számára.
- Úgy érzi elakadt és/vagy egyedül maradt az életében
Az első lépés a tudatosítás. Minél jobban képes felismerni a manipuláció jeleit, minél inkább tisztában van a módszer működésével, annál tudatosabban képes azt kezelni, annál jobban átlátja a folyamatot, annál kevésbé fog hinni a bántalmazónak. Mivel a manipuláció célja a belső zavarodottság keltése, fontos, hogy meghúzza, és nyíltan képviselje saját határait. Ne hagyja azt sem, hogy az önmagáról alkotott képét egyetlen ember visszajelzései határozzák meg. Szocializálódjon, beszélgessen, hallgassa meg, mit mondanak mások, ha kétsége van, kérjen akár konkrét visszajelzéseket. Ha úgy érzi, szakember segítségére van szüksége, írjon nekünk.
