Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Poirot ösztönösen ezt a módszert alkalmazta, nekünk tanulni kell. Pszichológus szerzőnk írása.
Tegyük fel, hogy ön házastársával hosszúhétvégére Barcelonába utazik. Kamasz fia otthon marad, azt mondja, hogy egész hétvégén a jövő heti nyelvvizsgájára fog készülni. Fiának már három hete megvan a jogosítványa, de több nyilvánvaló okból is tilos egyedül vezetnie az ön céges autóját. Most nem is nagyon aggódik emiatt, hiszen a gyerek megígérte, hogy tanulni fog. Az utazás jól sikerült, és otthon is minden rendben van, amikor hazaérnek.
Este megnézi a Facebookot, és lát egy érdekes postot: a fia osztálytársa megköszöni barátainak a hatalmas bulit, amit a tanyán csaptak – és az ön fia is be van taggelve. Hát te mit csináltál a hétvégén?! - vonja felelősségre a fiát. Semmit. Tanultam. - De hát itt írja a Laci, hogy buliztatok. Biztos csak véletlenül tett bele, mert ott szoktam lenni. Most tanultam. Ekkor azonban megjelennek a buli képei, és bizony ott táncol az ön fia is a képeken. Orra elé tolja a képet. A fia sértetten reagál: Jó hát ott voltam. Na és? Nekem is jogom van jól érezni magam! Szörnyű gyanú ébred önben: És mégis mivel mentél a tanyára? Mivel mentem volna, helikopterrel! Persze, hogy busszal mentem. Hagyjál már! – mondja a fia, és telefonja lázas nyomkodásába kezd. Sajnos későn, mert valaki újabb képeket tesz fel a buliról, és a háttérben ott áll az ön szürke céges Octaviája. Erre már nincs mit mondani, a következő pár napban nem a boldog egymásranevetésekről szól a családi élet.
Máshogy beszél, aki hazudik
A fenti történetben az élet adta azt a kikérdezési technikát, amit SUE-nak, vagyis a bizonyítékok stratégiai felhasználásának (strategic use of evidence) neveznek. Bár a krimik nagyjai Maigret-től Poirot-ig ösztönösen alkalmazták ezt, valószínűleg nem véletlen, hogy különlegesen tehetséges nyomozóknak voltak kikiáltva. Az átlag rendőrségi kihallgató, nem beszélve az átlagemberről, nem biztos, hogy jól kérdez ki valakit, ha rá akar jönni, hogy hazudnak-e neki.
A SUE technika központi gondolata az, hogy akik hazudnak, azok másképp beszélnek, mint akik igazat mondanak. A megtévesztők igyekeznek a lehető legszűkszavúbban válaszolni, míg akik igazat mondanak, azok belemennek a részletekbe, hiszen nincs titkolni valójuk. Az alternatív igazságot felvázolók egy ilyen kihallgatás során arra várnak, hogy megtudják, milyen bizonyítékok vannak a másik fél kezében, hogy azután ahhoz tudják igazítani a sztorijukat. Ezért a történet, ami előadnak, menet közben alakul, mindig úgy kanyarítják, hogy a megismert tények beleférjenek. Eközben viszont általában saját magukkal kerülnek ellentmondásba. A SUE alkalmazása során nem az a cél, hogy a kérdező az igazságot derítse ki, hanem az, hogy felfedezze a sztoriban lévő ellentmondásokat, észrevegye, hogy a másik hazudik-e vagy sem.
A SUE tölcsér-technikát javasol, ami teljesen tág kérdéssel indul, mint például a fenti sztoriban a mit csináltál hétvégén. Hagyja, hogy a másik fél szabadon mondjon, amit akar. Utána pedig fokozatosan lehet adagolni a bizonyítékokat, és fokozatosan lehet egy konkrétabb kérdéseket feltenni. Az sem célravezető, ha a kihallgató teljesen visszatartja a bizonyítékokat, és az sem, ha az elején kiteríti a lapjait. A megfigyelés módszere az, hogy a fokozatosan adagolt bizonyítékok hatására, illetve az egyre konkrétabb kérdések nyomán mennyiben változik meg a gyanúsított sztorija.
Kutatók 59 tapasztalt rendőrtiszttel végeztek kísérletet. Egy részüknek megtanították a SUE technikát, a többiek pedig azt a kikérdezési módszert alkalmazták, ami ösztönösen jött nekik. A „gyanúsítottakat” pedig önként jelentkezőkből válogatták, azt ígérték nekik, hogy kapnak száz dollárt, ha a rendőrtiszt elhiszi nekik, hogy ártatlanok. A „gyanúsítottak” fele valóban ártatlan volt, fele pedig megtette azt, amire az őket kikérdező rendőrtiszt kérdései irányultak. Az eredmény az lett, hogy akik kaptak SUE-képzést, tölcsér-technikával kérdeztek, fokozatosan fedték fel a bizonyítékokat, azok 65 százalékban találták el, hogy a kihallgatott hazudik-e vagy sem. Míg akik nem ezzel a technikával dolgoztak, azok csak 43 százalékban ítéltek sikeresen.
Annyiban ijesztőnek tűnik ez az eredmény, hogy a 43 százalék tagjai is gyakorló rendőrtisztek voltak, megfelelő kihallgatási rutinnal. A kutatók azonban úgy magyarázzák az eredményeket, hogy a SUE technika jól működik. Szóval lehet, hogy nekünk átlagembereknek, életünk átlagos helyzeteiben is, ha úgy érezzük, hogy hazudnak nekünk, vagy meg akarnak téveszteni, ki lehet próbálni ezt a technikát, hogy kibújjon a szög a zsákból.
