A pszichológia 10 új felfedezését gyűjtöttük össze.
Az állandó nyugtalansággal és irracionális félelemérzéssel járó szorongás az egyik leggyakoribb mentális rendellenesség napjainkban, nem véletlenül foglalkoznak vele annyit a tudósok. A PsyBlog segítségével összegyűjtöttük, hogy a legújabb kutatások szerint mi mindent érdemes figyelembe venni, ha a szorongás kisebb-nagyobb tüneteit észleljük magunkon vagy az ismerősökön.
A kedvesség enyhíti a szociális szorongást
Nem is olyan meglepő – és talán már ön is tapasztalta -, hogy a figyelmesség segít jobban kapcsolódni másokhoz. Idegenekhez is. Ennek köszönhetően pedig csökken a társas helyzetektől való félelem. Egy négy héten át tartó vizsgálatban három csoportba osztották az alanyokat. Az egyik csoport tagjai minden egyes nap kedveztek valakinek egy-egy jó cselekedettel, például elmosogatták a lakótársuk edényeit. A második csoportban az alanyok olyan társas interakciókban vettek részt, ahol nem tapasztalták a kedvesség és figyelmesség semmilyen formáját, míg a többiek semmi különöset nem csináltak, csak kontrollcsoportként vettek részt a kísérletben. A vizsgálat végén azok az alanyok érezték magukat sokkal kényelmesebben és magabiztosabban egy-egy szociális interakció során, akik valamilyen kedves tettet hajtottak végre.
Ha a testünkről gondoskodunk, az a lelkünknek is jót tesz
A testi és lelki folyamataink szoros kölcsönhatásban működnek, így ha odafigyelünk a testünkre, annak az érzelmi állapotunkra is hatása lesz. De mi segíthet a szorongáson?
- Bizonyos étrendkiegészítők. Egy, a Nutrition Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerint a golgotavirágot, kavát vagy az L-lizin és L-arginin kombinációját tartalmazó étrendkiegészítők csökkentik a szorongás szintjét. A tapasztalatok alapján ezeknek az összetevőknek enyhe, illetve mérsékelt hatásuk van, és a kutatók szerint semmilyen komoly mellékhatástól sem kell tartani. A legszélesebb körben a kavát tartalmazó étrendkiegészítőket vizsgálták meg eddig, és kiderült, hogy azoknál, akik a kavát magában alkalmazták, jelentős mértékben csökkentek a szorongás tünetei. Ez az összetevő tehát bizonyítottan működik a generalizált szorongásos zavarban, a nem pszichotikus szorongásos zavarban és más, szorongással összefüggő rendellenességek kezelésében. (Magyarországon jelenleg nincs forgalomban hatóságilag engedélyezett kavatartalmú készítmény, de jelenleg folyik a kivonatok gyógyszerként való törzskönyveztetése. A legnagyobb veszélyt azonban az enyhe euforizáló hatás és az ezzel való visszaélések jelenthetik.)
- A testmozgás és a relaxáció. A szociális szorongás (a társas helyzetekben jellemző diszkomfort vagy félelem, legfőképp a megítéléstől való félelem) csökkentésében nagy szerepe van a testmozgásnak és a relaxációs technikáknak, hiszen a testi-lelki ellazulás segít megváltoztatni percepciónkat, vagyis azt, hogy hogyan észleljük a világot. Vizsgálatok is bizonyítják, hogy testedzés vagy relaxáció után kevésbé valószínű, hogy a semleges szociális jeleket fenyegetőnek érzékeljük – ami egyébként a szorongó emberek egyik legfőbb jellemzője.
- Fermentált élelmiszerek. Egy friss tanulmányból kiderült, hogy alacsonyabb a szorongás szintje azoknál, akik több fermentált élelmiszert fogyasztanak. Az előny különösen a nagyobb mértékben neurotikus emberek esetében figyelhető meg, ők ugyanis hajlamosabbak a szorongásra. Az erjesztett élelmiszerek – amik a nyugati étrend gyakori elemei – közé tartozik például a tej, a sajt, a joghurt és a kenyér, és a bennük lévő probiotikumoknak köszönhető a pozitív hatás. Ha érdekli, hogyan befolyásolják a bennünk élő baktériumok a hangulatunkat, itt részletesen is elolvashatja.
- De a prebiotikumok is jót tesznek. Az Oxfordi Egyetemen végzett klinikai vizsgálatok során jöttek rá, hogy a prebiotikumok is csökkentik a szorongás mértékét. Ahogy a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek, úgy a prebiotikumoknak is vannak más fontos funkcióik a tápértéken túl. Kiderült, hogy a prebiotikumok fogyasztásának az antidepresszáns és szorongás elleni gyógyszerekhez hasonló előnyei vannak.
A szorongás izolációhoz vezet
Azt eddig is tudtuk, hogy a szorongás aláássa a társas kapcsolatokat, újabb kutatások azonban meg is magyarázzák a társadalmi izoláció okát. A szorongás akadályozza, hogy figyelembe vegyük mások nézőpontját, hiszen a szorongó emberek sokkal inkább magukra fókuszálnak és kevésbé empatikusak a környezetükkel.
Örökölhető
A neurológusok szerint egyes agyterületek túlzott mértékű aktivitása tehet róla, hogy a szorongásra és a depresszióra való hajlamot szüleinktől örökölhetjük. Egész pontosan az a három régióból álló agyi hálózat, ami kontrollálja a félelemre adott reakciókat. A vizsgálatok során azt találták, hogy a szorongó emberek 35 százalékánál a családi előzményeknek, vagyis a szülők szorongásszintjének köszönhető a probléma kialakulása.
De az is kiválthatja, amit épp most csinál
Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói kilenc – 1990 és 2014 között végzett – kisebb-nagyobb (200-13000 fős) kutatás alapján elemezték az alanyok szorongásszintje és az ülve töltött ideje közötti összefüggéseket. Az eredmények szerint az állandó ücsörgés, illetve az olyan alacsony energiaszintet igénylő tevékenységek, mint a tévénézés, a számítógépezés vagy a videojátékozás mind szorongáshoz vezethetnek. A pontos okok egyelőre tisztázatlanok, de a szakértők gyanítják, hogy több magyarázat is állhat a háttérben: a lustaság ugyanis befolyásolhatja többek között az alvás minőségét, az anyagcserénket vagy a szociális életünket, ezek a tényezők pedig fokozhatják a szorongásos zavarok kialakulásának kockázatát.
Magas szerotoninszinttel jár
Korábban azt hittük, hogy a szociális szorongás csökkenti a szerotonin szintjét, nemrég azonban kiderült, hogy ennek pont az ellenkezője igaz. A szociális szorongásos zavarban szenvedők agya sokkal többet termel a szerotonin nevű neurotranszmitterből és minél több szerotonin termelődik, annál erősebb a szorongás mértéke. Ez az eredmény azért is meglepő, mert a szociális szorongást gyakran olyan SSRI-készítményekkel kezelik, mint a Prozac, a Paxil vagy a Zoloft, ezek az antidepresszánsok viszont emelik az agyban a szerotoninszintet.
"Fertőző" is lehet?
Egy másik kutatás szerint nem csak a szülők adhatják át a szorongásra való hajlamot a gyerekeknek, hanem a túlzott mértékben aggódó gyerekek is a szülőknek. A szorongó gondolatok és viselkedés „fertőző” mivolta tehát a genetika mellett a környezeti hatásokkal is magyarázható. A gyerekek akkor is átadhatják a szorongásra való hajlamot, ha szüleik eleve nem aggódó típusúak.
