#ÉLETEM

Ezért nehéz a másik szemébe nézni, ha beszélünk

2016. december 1., csütörtök 19:40

Először azt hittem, bejövök neki. Folyamatosan bámult, egyenesen a szembe. Aztán meglett, hogy nem mosolyog közben. Faarccal bámult. Onnantól feszengtem, és az egész történetet nem tudtam hová tenni. Rém kellemetlen volt. 

Szorongásra erősen hajlamos barátnőm így foglalta össze legelső tapasztalatait a pasijával. A kellemetlenség érzés persze idővel alábbhagyott, főleg, mikor a lány rájött, hogy tényleg bejön a pasinak. Mondjuk ennek nem volt köze a szemkontaktushoz, a srác mindenkit így bámul. Nem csoda, hogy könnyű félreérteni. 

A tekintetünk az egyik legérdekesebb és leginformatívabb nem verbális eszközünk, amelyből következtetni lehet nemcsak a kommunikációban résztvevő felek viszonyára, a kapcsolati dinamikában felbukkanó érzelmekre, de számos más dologra is. Tudjuk például, hogy a szemkontaktus tartására vonatkozó íratlan szabályok kulturálisan meghatározottak: a japánoknál például udvariatlan és agresszív dolog hosszan a másik szemébe nézni, így ők beszélgetés közben gyakrabban szegezik a tekintetüket a másik nyakára. Ezzel szemben Európában sokkal többet nézünk egymás szemébe. A kutatások szerint a beszélő az idő 40-60 százalékában, míg a hallgató átlagosan 80 százalékban. De vajon mi okozza ezt az eltérést az arányokban? 

shutterstock 493651882

A Research Digest idéz egy érdekes - bár annál kisebb elemszámú -  vizsgálatot, melyben japán kutatók éppen erre keresték a választ. A Cognitionban megjelent vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a szemkontaktus akadályozza-e az embereket egy verbalitást igénylő feladat megoldásában. A kísérletben résztvevők teendője az volt, hogy felvételről hallott főnevekhez társítsanak igéket, miközben képernyőn keresztül egy videóra vett idegen bámulja őket. A kutatók nemcsak a feladat nehézségét, de azt is váltogatták, hogy a videón látható idegen férfi-e vagy nő, akik egyenesen a résztvevőre, vagy inkább mellé szegezik a tekintetüket. 

Az eredmények szerint a nehéz feladatoknál a résztvevőkre bámuló arcok jelentősen nehezítették, pontosabban lassították a megfelelő igék megtalálását. A kutatók szerint a magyarázat az, hogy a szemkontaktus általában rengeteg kognitív energiát szív el, és ez állhat annak hátterében is, hogy miért tart kevesebb szemkontaktust a beszélő fél. Ráadásul minél összetettebb a mondandónk, minél több kognitív vagy érzelmi megterhelést jelent, annál kevesebb szemkontaktust tartunk beszéd közben. 

Persze az, hogy valaki keveset néz ránk miközben beszél, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a mondandója a kemény. Simán lehet, hogy az illető csak szorong, hogy kevésbé bízik bennünk, vagy éppen hazudik. A kutatások szerint a másik iránt érzett szimpátiával nő a szemkontaktus időtartama. Ilyenkor a pupilla is tág, míg az intenzív szemkontaktus összeszűkült pupillával inkább az ellenségesség jele. Ha pedig a másik hazudik, hajlamos gyakran elkapni a tekintetét, de ha ezt felismeri, és kompenzálni próbálja, akkor folyton a szemünkbe néz. Jóval többet, mint kellene. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta