Hillary Clintonnak (most) nem jött össze, de azért - ha nem is sokan - vannak befolyásos női vezetők. Így politizálnak ők!
Akarva-akaratlanul részese lett az ember a napokban zajló amerikai elnökválasztásoknak. A végső megmérettetésen Donald Trump és Hillary Clinton között zajlott a verseny: míg Hillary Clinton győzelmével ő lett volna az első női amerikai elnök, ehelyett a többször is szexista és rasszista mondatokat elejtő Trump nyerte meg a választást, ezzel is egy mindenképpen ijesztő és bizonytalan jövőt generálva. Clinton vereségének magyarázatára több elmélet is van, köztük persze szerepel az is, hogy egy nő indult a választásokon. De tényleg ekkora lehetelten lenne ez? Megnéztük, hogy milyen országokban áll a vezetés élén nő és miként tevékenykedik.
Angela Merkel
Tisztség: Németország kancellárja
Hivatalba lépés: 2005. november 22.
Angela Merkel Németország első női kancellárjaként írta be magát a történelemben, megkérdőjelezhetetlen sikere abból is látszik, hogy eddig háromszor választották újra, és a Forbes magazin négy éven keresztül választotta a világ legbefolyásosabb nőjének. Az elmúlt időszakban az európai migrációs válság kezelésével és menekültpolitikájával került be a köztudatba, amit Németországban és külföldön is rengetegen kritizálták. A menekültek nem titkolt legnépszerűbb célpontja Németország volt, és a kancellár álláspontja az volt, hogy a valódi menekülteket befogadja és lehetőségeket teremtsen a nekik a beintegrálódásba. Merkel volt az a vezető, aki vallotta, hogy terroristák célja a félelem és a gyűlöletkeltés az emberek és a vallások között, ezért ez ellen sürgősen tenni kell. Merkel hibázott, de vállalta a felelősségét a párt eredményiért, és elmondta azt is, hogy sok hibát elkövetett a menekültválsággal kapcsolatban és bánja azokat. Merkel az amerikai elnökválasztáson Hillary Clintont preferálta, győzelme fontos lett volna ahhoz, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk az egyensúlyhoz a világ vezető női és férfi politikusai között.
Erna Solberg
Tisztség: Norvégia miniszterelnöke
Hivatalba lépés: 2013. tokóber 16
Erna Solberg 2013 októbere óta norvég miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője. A norvég kabinetnek jelenleg 18 minisztere, amiben fele-fele arányban szerepelnek a női és férfi képviselők. Ez az adat elég világosan leírja Solberg programját és hivatását: nagyon fontos szerepet tölt be nála a nemek egyenlősége, és a nők abszolút egyenjogúsítása. Így az sem meglepő, hogy pozitívnak látta volna Hillary Clinton győzelmét: az egykori first lady elnöksége inspirálóan hatna sok fiatal nőre, akik látnák, hogy a politika nem csak a férfiak dolga.
Beata Szydło
Tisztség: Lengyelország miniszterelnöke
Hivatalba lépés: 2015. november 16.
A Lengyel Köztársaság miniszterelnökének, Beata Szydłonak már a hivatalba lépése kezdetével programjának az volt a fő célja, hogy növelje a népességnövekedést, amiért nem is volt rest lépéseket tenni: ezt úgy kívánta elérni, hogy pénzzel támogatja a családokat több gyermek születése esetén, ezzel is ösztönözve a demográfiai ösztönzést. A hetekben a világsajtóban is ennek kapcsán tűnt fel a neve, biztos ismerős mindenkinek a Lengyelországban zajló abortusztörvény szigorításával kapcsolatos botrány, amiben a miniszterelnök keze is rendesen benne van. A lengyel közvéleményben hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a hatalmon lévő párt egyházi és civil kezdeményezésre az érvényben lévő abortusztörvény szigorításával kezdett el foglalkozni. Ezek a szigorítások olyan mértékűek voltak, ami szerint sem a nemi erőszak, sem az anyai életveszély, sem a magzat életképtelensége nem lett volna enyhítő körülmény az abortuszra. Ez a kezdeményezés a katolikus templomokból indult, de Beata Szydło már jó előre közölte, hogy támogatja ezt a javaslatot, viszont ha törvényhozás elé kerül a javaslat, a képviselők lelkiismeretére bízzák a döntést. Beata Szydło és pártja egyébként nem nyűgözte le Lech Walesa volt lengyel elnököt, és a német kormányt is sikerült megdöbbenteniük, de végül sikerült felnőtt emberek mondjára rendezni a helyzetet.
Theresa May
Tisztség: Nagy-Britannia miniszterelnöke
Hivatalba lépés: 2016. július 13.
Theresa May a második miniszterelnöknő Nagy-Britannia élén. Hivatalba lépése elég gyorsan lezajlott, mivel egy kisebb politikai káosz közepette, miatt került ebbe a pozícióba: David Cameron, ex-miniszterelnök az unióból való kilépés miatt lemondott tisztségéről, ezzel átadva a lehetőséget. A britek unióból való kilépéséről a brexitről elég acélos véleménye volt már a kezdetek óta: "A brexit az brexit. Sikert fogunk belőle kovácsolni. Nem próbálunk bent maradni az EU-ban, nem próbálunk majd a hátsó ajtón visszalépni, és nem tartunk második népszavazást. Az ország úgy döntött, hogy kilépünk az Európai Unióból, és miniszterelnökként ki fogom léptetni az országot az EU-ból.” Nem meglepő nyilván az sem, hogy Theresa May és Angela Merkel teljesen ellentétes véleményen vannak a menekültügyi kérdésben: May elfogadta ugyan hogy a menekülteket segíteni kell, és meg is adja nekik a segítséget, csak Nagy-Britannián kívül történjen mindez.
Sheikh Hasina
Tisztség: Banglades miniszterelnöke
Hivatalba lépés: 2009. január 6.
Sheikh Hasina népszerűsége Bangladesben kétségtelen: harmadszorra választották meg az ország miniszterelnökének. Hasina nem rejtette véka alá, mit gondol azokról, akik gazdasági célból elhagyják Bangladest, ami mellesleg köztudott, hogy a világ egyik legszegényebb országa. Ezt azzal indokolta, hogy ezzel rosszt fényt vetnek az országra, nincsenek jó hatással rá. "A kivándorlók elmebetegek, mivel hiába mondják azt, hogy a nyomor elől menekülnek és nem találnak munkahelyet, igazából van számukra munkahely. Sőt nem csak az embercsempészekre, hanem az illegális kivándorlókra is teljes erővel lesújt majd a bangladesi törvény" - állítja.
Saara Kuugongelwa
Tisztség: Namíbia miniszterelnöke
Hivatalba lépés: 2015. március 21.
Saara Kuugongelwa a Dél- Afrikában található Namíbia független köztársaság negyedik miniszterelnöke, pozícióját 2015-től tölti be. Nagyon fontos céljának tartja, hogy Namíbiában nagy hangsúlyt fektessenek a nemek közötti egyenlőség kialakítására, és védje a nők jogait. A törvényhozásban ez ügyben már jelentős erőfeszítéseket is tett, sőt a parlamenten és a háztartásokon belül is szorgalmazta ezt. Namíbia azért is különleges a nemek egyenlősége szempontjából, mert itt a parlamentben a miniszteri pozíciókat betöltök között 38% a nő, mióta ő kormányoz. Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy jó ha vannak ilyen vezetők is a világon.
Aung Szan Szú Csi
Tisztség: Államtanácsnok, Mianmar
Hivatalba lépés: 2016. április 1.
A Nobel-díjas politikusnő kicsit kilóg a sorból, mert hiába nyert a pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért, a helyi alkotmány alapján nem vezetheti az országot az, elhunyt férje és gyerekei ugyanis külföldi állampolgárok. A helyzetet úgy oldották fel, hogy bizalmasát, Htin Kiavot iktatták be elnöknek, ő pedig államtanácsnoki pozíciót kapott. Aung Szan Szú Csi és pártja nem először aratott győzelmet, de 1990-ben a Jog és Rend Helyreállításának Bizottsága semmisnek nyilvánította az eredményt, megtagadta lemondását. Politikai karrierje egyébként két évvel korábban, 1988. augusztus 26-án kezdődött, amikor Burma, azaz most már Mianmar legszentebb vallási helyénél, a ranguni Szvedagon pagodánál óriási tömeg előtt beszédet tartott, és az ellenzék vezetőjeként hosszú éveket töltött házi őrizetben, sőt, néha börtönbe is vitték.
