Jobban ízlik az étel, ha magunk főzzük

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mondjuk csak akkor, ha egészséges kosztról van szó. De mi köze ennek a fogyókúrához?

Tudjuk, hogy kövérebbek vagyunk, mint valaha, hogy egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban hízunk el. Ahogy tudjuk azt is, hogy ezért sokban a környezetünk a felelős. Pontosabban az, hogy az ember története során soha ennyire nem volt könnyen látható, elérhető, megszerezhető a vonzó (zsíros, cukros, tápláló, kalóriadús) táplálék. Meg persze arra sem volt még lehetőségünk eddig soha, hogy megállás nélkül tömjünk magunkba a kaját.  Olyan ez, mintha most érkeztük volna el Misi Mókus örökké termő fájához, de a szigetről már nem lenne visszaút. Persze mindez nem az emberiségre, csupán a nyugati világ lakóinak többségére, így a magyar lakosság nagyobb százalékára igaz. 

A tömeges elhízásnak rengeteg káros egészségügyi következménye van, nem beszélve arról a rombolásról, amit az elhízás az önértékelésünkkel és a párkapcsolatainkkal, a szexuális életünkkel tesz. Nem véletlen, hogy a fogyókúrabiznisz virágzik, az életmódváltás lassan üres közhely, ahogy nem véletlen az sem, hogy számos pszichológiai kutatás foglalkozik a fogyókúra, az elhízás, az egészséges étkezés lelki hátterével. Ezekből tudjuk például, hogy érdemes odafigyelni az ételekkel kapcsolatos érzelmeinkre, arra, hogy mennyire vagyunk leterhelve úgy általában az életben, meg arra is, milyen gasztrokörnyezetben élünk. Ez utóbbi kutatási eredményekhez tesz hozzá most egy friss német vizsgálat, amiből kiderül, hogy sokkal jobban járunk, ha otthon főzünk, mintha készételt veszünk vagy rendelünk. 

A Health Psychologyban publikált kutatásban 120 német fiatal tesztelt első körben egészségesnek (smoothie), a másodikban egészégtelennek (shake) ítélt saját vagy mások által készített kosztot. Az eredmények szerint pedig a saját smoothe jobbnak, egészségesebbnek és alacsonyabb kalóriatartalmúnak tűnt, még úgy is, hogy a versenytársát a kísérletvezető ugyanabból a receptből készítette el előre. A saját készítésű étel preferenciája azonban csak akkor működött, amikor a résztvevők az egészséges ételt kóstolták. Az egészségtelen shake esetében az ételbe került zsír és cukor pontos ismerete rontott annak élvezeti értékén. Az eredmények még markánsabban megjelentek azoknál a nőknél, akik aktuálisan éppen fogyókúráztak vagy speciális diétát tartottak.

A pszichológusok szerint a jelenség hátterében az áll, hogy mindig többre értékeljük azokat a dolgokat, amikbe energiát fektetünk, amiket mi magunk állítunk elő. (Heló, csodaszép IKEA könyvespolcom!) Mivel a befektetett munkánkat értékeljük ezzel felértékeljük a produktumot is, és önmagunk védelme érdekében nehezebben mondunk, gondolunk, érzünk róla rosszat. Egyszerűen ezzel igazoljuk a magunk számára, hogy érdemes volt dolgozni az étellel. Az otthoni főzés másik előnye, hogy jobban képben vagyunk az étel beltartalmával, vagyis tudatosabb döntéseket hozhatunk arról, mennyi szénhidrátot, cukrot, zsírt  szeretnénk fogyasztani. 

A kutatás vezetői szerint tehát a konklúzió az, hogy ha egészségesebben szeretnénk étkezni, amennyire lehet hanyagoljuk a készételeket, és főzzünk inkább magunkra. Ma meg talán még idő is van rá. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.