100 év alatt ennyit fejlődtek a női higiéniai termékek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tampon és az egészségügyi betét sem annyira új keletű dolog, de a havi vérzés még sokszor tabuként kezeljük. Videós higiéniai történelem 3 percben!

Nemrég arról írtunk, hogy 1000 év alatt hogyan alakultak át a fogamzásgátló módszerek, és most rábukkantunk egy olyan videóra, ami azt mutatja be, milyen termékeket használtak a nők menstruáció idején az 1900-as évek elején, és hol tartunk most. Persze azért hozzácsaptunk egy komolyabb áttekintést is, ide kattintva pedig utánaolvashat annak, hogy a világ különböző tájain milyen szokások kapcsolódnak azokhoz a napokhoz.

Az 1900-as évek elején speciális övre csatolható vászondarabokat használtak a nők. Ugyan az Egyesült Államokban 1889-ben került kereskedelmi forgalomba az első eldobható egészségügyi betét, de nem reklámozhatták a terméket, hiszen a menzesz tabunak számított, így nem is jutott el széles tömegekhez, és meg is szüntették a gyártást.

Az 1920-as években újra megjelentek az eldobható egészségügyi betétek, az I. világháború alatt a nővérek ugyanis rájöttek, hogy a nedvszívó sebpárnákat saját célra is fel tudják használni, a Kimberley-Clark cég pedig piacra dobta saját termékét. Nem kellett sokat várni a tampon megjelenésére, a Tampax papírapplikátoros tamponja 1934-ben debütált. Mivel azt hitték, hogy a tampontól a lányok elveszíthetik a szüzességüket, illetve szexuális örömszerzésre is alkalmas lehet, azért a házas nők voltak a célcsoport. 

Az 1940-es években kezdték el árulni az applikátor nélküli tamponokat, és egyre többen választották ezt a megoldást a nők közül. Az 1950-es években újra visszatértek az öves betétek, igaz, kicsit fejlettebb formában, és ugyan ekkor már lehetett ilyen termékeket is reklámozni, a hirdetések azt suggalták, a nők jobb ha hallgatnak arról, hogy éppen nehezebb napjaik vannak, és nem lehet erre hivatkozva kivonni magukat a háztartási feladatok alól. Manapság persze már van, ahol szabadság jár érte, szóval haladunk, haladunk. 

Az 1960-es években újra népszerűek lettek a mosható betétek a hippikultúrának köszönhetően, és ugyan a nők jogai terén óriási előrelépések történtek ebben az időszakban, a higiéniai termékeknél nem volt olyan nagy fejlődés. Az 1970-es években végre ragasztócsíkos és nagyobb méretű betéteket is vásárolhattak már a nők, és a televízióban is lehetett reklámozni a női higiéniai termékeket. Egy évtizeddel később megjelentek a nagy nedvszívóképességű tamponok, de később ezeket betiltották a toxikus sokk szindróma miatt. 1985-ben pedig először hangzott el a menstruáció szó egy televíziós reklámban a Tampax és Courtney Cox jóvoltából, az 1990-es években pedig megjelentek a szárnyas betétek, és az első olyan reklámok, amikben vér is volt. Mondjuk az, hogy a kisfilmben a főszereplő nő azzal itatja fel a vért egy gyilkosság után, annyira azért nem hordozott jó üzenetet.

A 2000-es években a műanyag applikátoros tamponokat emelték ki a videó készítői, és hozzátették, hogy egy 2002-es kutatás szerint sokkal rosszabb benyomást tett az emberekre egy nő, akinek a táskájából egy tampon esett ki, mint egy olyan nő, aki mondjuk egy hajcsatot hagyott el. És el is jutottunk a 2010-es évekhez, ahol már olyan eszközöket is használhatunk azokon a napokon mint például a menstruációs tölcsérek, ami szintén nem újdonság, hiszen már az 1930-as években is léteztek, de azért van újdonságok is, kifejlesztették példul az okostampont és a menzeszbiztos fehérneműt is.

És mi volt előtte?

A People for periods jobban beleásta magát a témába, és egészen az ókorig visszamenően készítettek egy gyűjtést arról, miket is használtak a nők menzesz közben. Egyiptomban például puha papírusztekercsekkel itatták fel a vért, más országokban pedig olyan természetes anyagokat használtak a kezdetleges betétekhez és tamponokhoz mint a gyapjú, növényi rostok, moha, fű vagy állatbőr. A középkorban állítólag magvakkal, gabonával keverték össze a vért a parasztasszonyok, és trágyaként használták az így kapott masszát. Az 1800-as években már rongyokat használtak, majd elasztikus pántokkal igyekeztek a helyén tartani a betétként használt anyagdarabokat. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.