Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A fiatalok egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert, pedig ez már időszámításunk előtt is fontos kérdés volt. Adatok, érdekességek a fogamzásgátlás világnapja alkalmából.
Szeptember 26-án volt a fogamzásgátlás világnapja, és egy friss hazai kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok egynegyede még soha nem használt semmilyen fogamzásgátló módszert. És azt gondolta volna, hogy időszámításunk előtt citromlébe áztatott tamponnal, vagy olíva- és cédrusolajjal védekeztek a nem kívánt terhesség ellen? Ez még nem minden, még több adat és érdekesség a hajtás után!
Így (nem) védekezünk mi
Vagyis az az 500 magyar fiatal, akit idén májusban kérdeztek meg a témában. De akkor jöjjenek az információk:
- a megkérdezett fiatalok átlagosan 16,5 évesen veszítik el a szüzességüket (a magas iskolai végezettségűek kicsit később, kb. 18 évesen, az alapfokú végzettségűek pedig korábban)
- apropó első alkalom, az első szexuális együttlétnél csak a válaszadók fele védekezett, és sokan azért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert nem gondolták, hogy szükség lenne rá, az alapfokú végzettségűek 65%-a nem védekezik az első aktusnál, addig a felsőfokú végzettségűek 82%-a igen
- a korosztály egynegyede egyébként még soha nem védekezett, noha minden harmadik megkérdezett hetente legalább egyszer él nemi életet, és minden tizedik nőt a partnere győz meg arról, hogy nincs szükség fogamzásgátló módszerekre
- a fenti tények után nem meglepő, hogy a válaszadók közül tízből egynek az elmúlt évben szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra, és a 19 éven aluliaknál csaknem minden második terhesség abortusszal végződik
- a legtöbb esetben (tízből hatszor) egyébként a nő gondoskodik a védekezésről
- népszerűségi listán az óvszer vezet, ami nem csoda, hiszen a férfiak emellett még a tablettát ismerik, de az olyan alternatív módszerekről mint a spirál, a tapasz vagy a hüvelygyűrű tapasz a nők sem igazán tudnak, előbbit csak megkérdezettek 3 százaléka alkalmazta az elmúlt évben
- hiába fontos majdnem minden fiatalnak a biztonság, az óvszer után a második legnépszerűbb védekezési módszer a megszakításos közösülés, és ennek talán az lehet az oka, hogy döntő szempont a hormonokmentes fogamzásgátlás, mert félnek az elhízástól és az egyéb kellemetlen mellékhatásoktól
- a hiányos ismeretek pedig nem az iskolai felvilágosító órák hiányának tudható be, hiszen a megkérdezettek kétharmada részt vett már ilyen foglalkozáson
Ki a hibás?
"Sajnos az információhiány és a nem megfelelő felvilágosítás nagy szerepet játszik a védekezés elhagyásában, sokszor szembesülök azzal, hogy a fiatalok egyáltalán nem tudják, hogy milyen eszközök közül választhatnak. Pedig ma már léteznek olyan alacsony hormontartalmú módszerek, amelyek hosszú távú védelmet nyújtanak, és nem törik meg az intim pillanatokat, mint adott esetben egy óvszer felhelyezése" - véleményezte az eredményeket dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.
Séllei György, az Ars Erotica alapítvány munkatársa szerint az is probléma, hogy a tízből mindössze egy szülő támogatja anyagilag a gyermekét ha fogamzásgátlásról van szó, és tízből hat családban egyáltalán nem beszélnek a témáról sem az első együttlét előtt, sem utána. A felmérést ismertető sajtótájékoztatón egyébként a szexedukátor azt is kihangsúlyozta, hogy a szexuális nevelés nem egyenlő a felvilágosítással, és hát nem lenne baj, ha a fiatalok azzal is tisztában lennének, hogy milyen a jó szex, mert az első alkalom a lányoknál általában nem túl jó élmény, a fiúknak pedig nem tart túl hosszú ideig.
A szakértők szerint a szülők sokat segíthetnének ebben, de hát a saját gyerekével az ember nehezen beszél az intim témákról, még akkor is, ha történetesen nőgyógyászként dolgozik, és hát anyu és apu hajlamos azt hinni, hogy az ő gyermeke: 1. nem szexel, 2. nem történhet vele baj. A lányokat egyébként általában a barátnő vagy egy idősebb testvér kíséri el az első nőgyógyászati vizsgálatra, az anyák többsége csak az első alkalom után mennek el lányukkal a rendelőbe, az apák viszont szinte soha nem viszik el fiaikat urológushoz, pedig az is fontos lenne.
Persze a család csak az egyik pillére a szexuális nevelésnek/felvilágosításnak, az iskola a másik helyszín, de amíg vannak intézmények, ahol a saját konzervatív szemléletük vagy a szülők haragjától való félelem miatt az oktatócsomagokból kiveszik az óvszereket azzal az indokkal, hogy ne népszerűsítsük a szexet a gyerekek körében, addig nem lesz sokkal jobb a helyzet. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy a televízió és a magazinok szerepét ma már átvette az internet (igen, például a netes pornó) és az okostelefonos alkalmazások, ezen a téren is van előrelépés itthon, ott van például a Loveinfo alkalmazás vagy a fogamzasgatlas.hu.
Az már más kérdés, hogyan sikerül áthidalni azt a problémát, hogy a biológiai érettség mindig megelőzi a szexuális érettséget, vagyis amikor már nemcsak a saját érdekünket nézzük, pl. a fiúk belássák, hogy az óvszerrel nem magukat védik, hanem a partnerüket, és hogy a terhességmegszakítás milyen fizikai és lelki teher a lányok/nők számára.
Így védekeztek őseink
A sajtótájékoztató napján nyílt meg egyébként az Évezredes fogamzásgátlás című kiállítás, ami hasznos lehet azoknak, aki tudni akarják, hogy milyen hosszú út is vezetett az állati belekből készült óvszerektől az alacsony hormontartalmú hüvelygyűrűig. Nem akarjuk lelőni az összes érdekességet, de azért felsorolunk pár fontos és hajmeresztő tényt:
- egyes források szerint először Mínosz király viselt óvszert, és a legenda szerint azért volt szükség kecske húgyhólyagjából készült eszközre, mert spermáját ellepték a kigyók és a skorpiók
- és nemcsak a kondom régi találmány, hanem a tampon is, az ókori egyiptomiak citromlébe vagy más savasabb kémhatású folyadékba mártott tamponokkal próbálták megelőzni a nem kívánt terhességet
- az egyiptomiak egyéb módszereket is alkalmaztak: például mézzel kenték be a hüvely falát és a méhszájat, és a hatékonyság érdekében néha krokodilürüléket is kevertek a mézbe, de szamártejbe mártott pesszáriumot is használtak
- időszámításunk kezdete környékén úgy hitték, hogyha valaki egy menyétherét köt a nő combjához, és az állat egy csontját magára helyezi, akkor nem eshet teherbe, és ez mind semmi, Kanadában az 1760-as évekig bevett szokás volt, hogy a nők olyan erős alkoholt fogyasztottak, amelyben hódhere ázott
- az első gumióvszert a Goodyear gyár készítette 1844-ben, az első hormontartalmú tablettát pedig 1951-ben készítette Carl Djerassi mexikói vegyész, és az első ilyen készítmény 1960-ban került a piacra.
Évezredes fogamzásgátlás
A kiállítás helyszíne: Extra Budapest (1072 Budpest, Klauzál utca 15.)
A kiállítás időpontja: 2016. szeptember 26. - október 2.
