Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Választ kap arra, hogy miért van szükségünk zsírszövetre, mikor lett a túlsúly egészségügyi probléma és mitől hízik el valaki.
A TEDEd, pontosabban Mia Nacamulli videójában nincs konkrét recept ahhoz, hogyan fogyhat le, de talán jobban megérti, hogyan lett az elhízás globális járvány, ami minden korosztályt, nemet és társadalmi csoportot érint.
- A zsírszövet szerepe a raktározás, a természetes szelekció pedig a szűkösebb időkben azoknak az őseinknek kedvezett, akiknek a szervezete jobban tudott gazdálkodni az erőforrásokkal.
- De mikor lett problémás az, hogy valakinél túl magas a zsírszövet aránya? A 18. századig az orvosi irodalom nem foglalkozott a túlsúly negatív következményeivel, ám ekkortájt a technológia fejlődés és a közegészségügyi intézkedések miatt sokkal több- és többféle, valamint sokkal jobb minőségű étel került a tányérokra, ez jó hatással volt a gazdaságra is, és sokkal több szabadideje lett az embereknek. A 19. század közepére felismerték, hogy a nagy mértékű túlsúly és elhízás egészségügyi problémákhoz vezethet, egy évszázaddal később pedig azt, hogy megnöveli a korai halálozás kockázatát.
- És mi a különbség a túlsúly és a kóros elhízás között? A testtömeg-index alapján (BMI = testsúly / magasság2) . Ha a BMI 25-30 között van, akkor túlsúlyról beszélünk, ha felette, akkor elhízásról. Persze ez az arányszám a szakértők szerint idejétmúlt, mert nem mond semmit testzsír és izomtömeg arányáról, és így lehet, hogy BMI-jük alapján a sportolók is túlsúlyosnak számítanak.
- De hogyan lesz valaki túlsúlyos? Egyszerűen fogalmazva: ha több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, akkor a testünk a fennmaradó részt elraktározza.
- Ha viszont mélyebbre ásunk akkor a helyzet egy kicsit összetettebb: a felnőtteknek minimum heti 2,5 óra testmozgásra van szükségünk, míg a gyerekeknek legalább 1 órára naponta. A felnőttek negyede és 10-ből 8 kamasz viszont nem elég aktív. Ráadásul megjelentek a kalóriában gazdag feldolgozott ételek, miközben nőttek az adagok és a csapból is ételreklámok folynak - ez pedig mind túlevéshez vezet. A hátrányos helyzetű közösségekben élőknek pedig nincs igazi hozzáférésük az egészséges ételekhez, ami tovább növeli az elhízás esélyét. És hát ugye ott van a genetika is - ikerkutatásokkal bebizonyították, hogy a hajlam öröklődhet, és a legfrissebb kutatások szerint a bélflórának is köze van ahhoz, mennyit mutat a mérleg.
- Tetézi a bajt, hogy az elhízás növeli a több betegség kialakulásának kockázatát, ilyen például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok, a sztroke és a magas vérnyomás.
- És van még egy rossz hírünk, nem olyan könnyű elérni az ideális súlyt, a hormonális és anyagcsere változások miatt a szervezet nem reagál a túlevésre, ha pedig sikerült is leadni a felesleges kilók nagy részét, jobb ha tudja, hogy egy korábban elhízott személy nem éget annyi kalóriát edzés során ugyanazokkal a gyakorlatokkal mint akinek mindig átlagos volt a súlya.
- Jó hír, hogy ha ellenőrzött körülmények között sikerül lefogyni és hosszú távon is sikerült tartani magunkat az új, egészséges életvitelünkhöz, az segít csökkenteni az olyan elhízással kapcsolatos problémákat mint például az inzulinrezisztenciát vagy a gyulladásos állapotokat.
