A munkaerőpiac igényei megváltoztak, a szaktudás helyett az kell, hogy tudásukat arra tudjuk konvertálni, amire éppen ott és akkor szükség van.
“A régmúltban olyan volt a világ, hogy többé-kevésbé ki lehetett számítani matematikailag. Most olyanná válik a világ, hogy matematikailag bebizonyítható: nem számítható ki egy csomó jelensége. Márpedig, ami nem számítható ki, arra nem tudunk felkészülni és felkészíteni közvetlenül. Ezért fontos az, hogy közvetve készüljünk fel, hogy olyan tudást nyújtsunk, ami jó eséllyel olyan problémák megoldására is alkalmas lesz a jövőben, amiről ma még azt se tudjuk, hogy ezek valójában problémák.”
Mérő László professzor erről a tudásfajtáról, pontosabban a konvertálható tudás szerkezetéről és megszerzésének módjáról beszél előadásában a Pszinapszison. Hogy miért fontos ez a téma? Mert az elmúlt néhány évszázadban igényelt egyre mélyülő speciális szaktudáshoz képest ma a munkaerőpiac inkább olyan embereket igényel, akik tudásukat arra tudják konvertálni, amire éppen ott és akkor szükség van. “A konvertálható tudás arra való, hogy nagyon sokféle szűkebb vagy tágabb értelemben vett szakmai problémát tudjunk kezelni” – mondta a professzor. “A specializáció, a szaktudás meg arról szól, hogy azt a problémát, amire vannak jó eszközök a legjobbakkal tudjuk kezelni. Manapság azonban sajnos nagyon sokféle problémákra (egyre többre) nincsenek kialakult, letisztult eszközök.”
A konvertálható tudás a szaktudáshoz képest tehát másfajta szerkezetű tudás, de ahhoz hasonlóan tanulható, alapja lehet bármilyen szakma, diploma, képzettség. “Azt kell megtanulnunk, hogy ne várjunk mindig kész megoldásokat. Ne higgyük azt, hogy biztos megtanultuk ezt valahol, csak nem figyeltünk oda. Nem erről van szó. Vannak helyzetek, amiknek a megoldását egyszerűen nem tanulhattuk meg, mert még nem is ismertük magát a problémát.”
A konvertálható tudásról részletesen április 17-én, vasárnap 15 órakor hallhat az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban.
