Perverzebbek vagyunk, mint hittük

Zanza!

Azt, hogy a szexben mi számít normálisnak vagy kórosnak, sokszor nagyon nehéz megmondani. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket meghatározza az a történelmi kor, az a kulturális közeg, amiben élünk, a szűkebb környezetünk értékei, hozzáállása, ahogy meghatározzák személyes tapasztalataink is. Ami az egyik helyen, időben a többség számára a szexualitás természetes része, az máshol üldözött deviancia. Például bő száz évvel ezelőtt a csiklón át élvező nőt infantilisnak tartották, hatvan évvel korábban pedig a mentális betegségek diagnosztizálására használt kézikönyv, a DSM a szexuális devianciák között említette a homoszexualitást. 

Ha belenézünk a DSM aktuális, ötödik változatába kiderült, hogy az nyolc fő parafíliát, vagyis szexuális devianciát tárgyal alaposabban. Ezek a voyeurizmus, vagy kukkolás, exhibicionizmus, vagy önmutogatás, frottőrizmus, vagy másokhoz való hozzádörgölődzés, szexuális mazochizmus, szexuális szadizmus, pedofília, fetisizmus és transzvesztitizmus. A parafíliák egyébként akkor számítanak zavarnak, ha tartósan fennállnak és az illetőnek vagy környezetének károsodást, szenvedést, sérülést okozhatnak. Tehát egy parafília megléte önmagában nem jelent betegséget, de devianciát igen, vagyis ez eddigi ismereteink szerint ezek a populációban aránylag ritka érdeklődésnek, viselkedésnek számítanak. De vajon igazunk van? 

shutterstock 289032578

Aránylag kevés kutatási adat áll rendelkezésre arról, hogy a parafíliának címkézett szexuális érdeklődések milyen arányban bukkannak fel az átlag populációban. Egy kanadai kutatásban most ezt a hiányt igyekeztek pótolni. A The Journal of Sex Research-ben megjelent vizsgálatban több mint ezer kanadait kérdeztek arról, mennyiben tapasztalták már meg valaha a különböző parafíliákat és mennyire vágynak rájuk. Az eredmények szerint pedig a megkérdezettek közel felét foglalkoztatja valamilyen deviancia és harmaduk életében legalább egyszer már gyakorlatban is megapasztalta a DSM-ben tárgyalt parafíliák valamelyikét.  Az embereket egyébként leginkább a voyeurizmus, a fetisizmus és a mazochizmus hozta lázba, és ez utóbbi két jelenség tekintetében a a férfiak és a nők érdeklődése statisztikailag nem tér el egymástól. A fetisizmusra és a mazochizmusra tehát hasonló arányban buknak a férfiak és a nők. 

A kutatásból úgy tűnik, hogy a parafíliák az átlagos populáció sokkal nagyobb százalékát érinthetik, mint azt eddig feltételezték a kutatók. Ha ezt későbbi kutatások is bebizonyítják, akkor érdemes lehet végiggondolni, vajon mi számít ténylegesen szexuális devianciának, mert ami a populáció harmadát érinti, az biztosan nem. 

Blogmustra