A világ legrégebb óta tartó boldogságkutatásának három legfontosabb eredményét foglaltuk össze.
Teljesebb és boldogabb életet szeretnénk élni. De vajon hogyan mivel érhetjük ezt el? Mitől lesz boldogabb az életünk?
“Egy nemrég végzett felmérés szerint a fiatal felnőttek több mint 80 százaléka a meggazdagodást tartotta a legfontosabbnak az életben. Ugyanennek a korosztálynak a fele pedig azt mondta, hogy életének másik nagy célja az, hogy híressé váljon… De vajon ahogy megöregszenek, mitől lesznek valójában boldogok és egészségesek az emberek?” – kezdte TED-es előadását dr. Robert Waldinger, a Harvard pszichiáter professzora, aki jelenleg a világ legrégebb óta tartó boldogságkutatásának vezetője. A professzor a több mint 75 éve tartó vizsgálat legfontosabb eredményeiről beszélt tavaly novemberben, ezt foglaljuk most össze mi is. (Az előadást itt nézheti meg, magyar felirat is van hozzá, és nincs 13 perc az egész, szóval hajrá!).
A vizsgálatot 1938-ban kezdték a Harvardon, helyi egyetemisták és a bostoni szegénynegyedben élő fiatalok bevonásával, és az elmúlt évtizedek során a kutatók 724 ember életét követték végig. Az előadás idején a résztvevők közül még hatvanan voltak életben, ők most bőven a 90-es éveiket tapossák. Az egyedülálló vizsgálatban kutatók generációi bukkantak fel rendszeresen ezeknek a férfiaknak az életében, hogy kérdőívek, interjúk, orvosi vizsgálatok, videófelvételek és a családi élet megfigyelésének segítségével képet kapjanak arról, mi tehet egy embert boldoggá és egészségesebbé az életben. “Ennek a 75 éve tartó kutatásnak a legegyértelműbb üzenete, hogy a jó kapcsolatok tartanak meg minket boldogságban és egészségben” – foglalta össze a professzor. Waldinger ezt a tiszta eredményt három nagy leckére bontotta le.
1. A szociális kapcsolatok jót tesznek, a magány megöl
Akik jó kapcsolatban vannak családjukkal barátaikkal boldogabbak és fizikailag egészségesebbek társaiknál, míg a magányos emberek kevésbé boldogok, előbb kezd el romlani az egészségük, idősebben kevésbé fitt az agyuk és előbb is halnak meg.
2. A kapcsolatainknak nem a mennyiség, a minősége számít
A magány nem az egyedüllétet jelenti, hanem azt, amikor a aktuális emberi kapcsolataink mennyiségben és/vagy minőségben eltérnek a számunkra szükségestől, az ideálistól. Nem véletlen, hogy párkapcsolatban is élhetünk magányosan. Az olyan párkapcsolatok, amikben sok a konfliktus, de kevés az érzelem rosszat tesznek az egészségünknek, talán a válásnál is rosszabbat: csak a jó, a meleg párkapcsolatok vannak ránk védőhatással.
Azok az emberek, akik a leginkább elégedettek kapcsolataikkal az ötvenes években, a legegészségesebbek 80 évesen. Boldog párkapcsolatokban ráadásul az élet kihívásai is kevésbé viselik meg az embereket, ők még a fizikai fájdalom közepette is képesek voltak boldogok maradni, szemben a boldogtalan kapcsolatokban élőkkel, akik fájdalmát megsokszorozták az érzelmi problémák.
3. A jó kapcsolatok nemcsak a testünket, de az agyunkat is védi
Kiderült, hogy az, ha biztonságosan kötődünk valakihez idős korban, ha számíthatunk a partnerünkre, amikor bajban vagyunk, akkor tovább marad éles az agyunk, tovább működik jól az emlékezetünk. A professzor kiemeli: nem a konfliktusmentes párkapcsolat a jó kapcsolat, hanem az, amiben tudjuk, hogy a másik velünk van, kitart mellettünk, bármi is történjék.
Az, hogy az életben igazán az emberi kapcsolatok számítanak nem újdonság, de vajon miért vagyunk hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a tényt? “Nos, emberek vagyunk.” - magyarázza Waldinger. - “A gyors megoldások azok, amiket valójában szeretünk, olyan dolgokat, amiket megszerezhetünk, és amik majd rendbe rakják az életünket. A kapcsolatok zavarosak és bonyolultak, a családról, barátokról gondoskodni kemény munka, és nem éppen szexi vagy vonzó. Ráadásul ez egy életen át tartó munka. Soha sincs vége… A kutatásunk - mégis - azt mutatta, hogy azoknak a legjobban az élet, azok jutnak a legtovább, akiknek lehetőse van a családjukra, a barátaikra, a közösségre támaszkodni… A jó élet a jó kapcsolatokból épül fel.”
